Sem az egyetemi alapítvány, sem a minisztérium nem árulta el, kik jelentkeztek kuratóriumi és felügyelőbizottsági tagoknak

Nyilvános pályázatot írt ki az oktatási minisztérium az egyetemeket fenntartó közérdekű vagyonkezelő alapítványok kuratóriumi és felügyelőbizottsági tagságára. A meghosszabbított jelentkezési határidő július 20. volt, de még nem lehet tudni, Kecskemétre kik jelentkeztek, legalábbis ezirányú kérdésünkre nem kaptunk konkrét választ sem a Neumann János Egyetemért Alapítványtól, sem a tárcától. Az új tagok megbízatása már szeptember 1-jétől kezdődne, és 2027. augusztus 1-ig, azaz határozott időtartamra szól. Egy biztos, országgyűlési képviselő vagy polgármester egyik tisztséget sem töltheti be. Hraskó István írása.

Július elején jelent meg a kormány honlapján az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium felhívása, amelyben pályázatot hirdettek 21 felsőoktatási intézményt fenntartó közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítvány (kekva) kuratóriumi és felügyelőbizottsági tagságára. A cél a kiírás szerint olyan személyek kiválasztása, akik „tevékenyen részt vesznek az alapítvány megszüntetésében” és az adott felsőoktatási intézmény átvezetésébe egy új működési struktúrába.

A kiírás alapján azok a megfelelő jelentkezők, „akik tevékenységüket az alapítvány fenntartásában működő egyetem érdekeinek szem előtt tartásával végzik, és szakmai felkészültségükkel, tapasztalatukkal, valamint felelős döntéshozatalukkal elősegítik az alapítvány céljainak és közfeladatainak eredményes megvalósítását“.

Fontos tudni, hogy az új kuratóriumi és a felügyelőbizottsági tagok megbízatása is határozott időre, 2026. szeptember 1. napjától 2027. augusztus 1. napjáig szól.

Az összeférhetetlenségi szabályokat is felsorolják a kiírásban, eszerint nem lehet egyik testületben sem tag sem országggyűlési képviselő, sem polgármester (továbbá például a vármegyei közgyűlés elnöke és az Országgyűlés által választott vagy a köztársasági elnök által kinevezett tisztségviselő sem).

Mint ismert, máig az NJEA kuratóriumában ül Lezsák Sándor (április 12-ig országgyűlési képviselő a Fidesz színeiben), a felügyelőbizottságban pedig Szemereyné Pataki Klaudia kecskeméti polgármester.

Az eredeti jelentkezési határidő július 18. lett volna, de egy nappal korábban (július 17-én) Lannert Judit miniszter közösségi oldalán közzétett bejegyzésében azt írta, módosult a határidő július 20-ra.

• Megkerestük a Neumann János Egyetemért Alapítványt, hogy a testületeikbe - a kuratóriumba és a felügyelőbizottságába - kik jelentkeztek, és a névsor mikor lesz nyilvános? Az egyetemnél pedig arról is érdeklődtünk, hogy a szenátus miként rangsorolta a pályázatokat?

Az alábbi választ kaptuk a Neumann János Egyetemért Alapítványtól (félkövérrel a szerző kiemelései):

„Az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium által meghirdetett pályázati eljárás mind a Neumann János Egyetemen, mind a Neumann János Egyetemért Alapítványnál a vonatkozó jogszabályi előírásoknak és a pályázati kiírásban meghatározott eljárásrendnek megfelelően zajlik. A pályázati eljárás során keletkező adatok tekintetében sem a Neumann János Egyetem, sem a Neumann János Egyetemért Alapítvány nem minősül adatkezelőnek. Ennek megfelelően ezen adatok kiadására, illetve a pályázók személyére és a pályázatok értékelésére vonatkozó tájékoztatásra nincs jogosultságunk.“

Érdekesség, hogy a szenátusi határozatok jegyzékében egy május 28-ai határozat az utolsó, azaz a szenátus vagy nem foglalkozott még a témával, vagy döntöttek, csak ennek még nincs nyoma a jegyzékben.

A Pécsi Tudományegyetem egyébként nyilvánosságra hozta, hogy náluk a szenátus hogyan rangsorolta a jelentkezőket és egyáltalán kik nyújtottak be pályázatot.

A szakszervezetek azt kérik a kormánytól, szükség esetén írja felül a rangsort

Augusztus közepi hír (forrás: Eduline), hogy a felsőoktatási szakszervezetek jelezték: nem biztos, hogy az egyetemi szenátusok rangsorai valóban az egyetemi közösségek véleményét tükrözik, miközben a minisztérium ezeket is figyelembe veszi a kiválasztásnál. Ezért azt kérik a kormánytól, hogy a modellváltó egyetemeket fenntartó alapítványok új vezetőinek kiválasztásakor szükség esetén változtasson a rangsorokon.

A nyílt levél aláírói szerint ehhez olyan szakemberekre van szükség, akik ismerik a KEKVA-rendszer működésének problémáit és a felsőoktatási intézmények belső viszonyait, ugyanakkor nem a jelenlegi rendszer fenntartásában érdekeltek. A szervezetek szerint az új testületekben olyan egyetemi szereplőknek is helyet kell kapniuk, akikben az intézmények dolgozói megbíznak, és akiket a munkavállalói érdekképviseletek is hitelesnek tartanak.

Szerintük azért is különösen fontos az új kuratóriumok összetétele, mert az előttük álló kevesebb mint egy évben nemcsak a KEKVA-k megszüntetését kell előkészíteni. Szükség lesz szerintük az alapítványi időszak működésének átvilágítására, új szabályok alapján új szenátusok megválasztására, új egyetemi vezetések létrejöttére, valamint az intézmények későbbi működési és finanszírozási modelljének kialakítására is.

A levélben azt írják, az egyetemi közösségeknek nincs átfogó képük arról, kik jelentkeztek a tisztségekre, milyen szempontok alapján végezte el a minisztérium az előszűrést, és milyen rangsort állítottak fel az egyetemi szenátusok. A részlegesen nyilvános információk szerintük aggodalomra adnak okot. Úgy fogalmaznak:

„A szenátusi döntésekben ugyanis visszatükröződhetnek a testületek összetételéből és működéséből fakadó problémák: több egyetemen magas a nem választott tagok szavazati aránya, és egyes helyeken vezetői nyomásgyakorlásról is érkeztek jelzések.“

Egyeztetést ígér a kormány

A kormány korábbi közleménye szerint az egyetemi alapítványoknál az egyik legfontosabb változás az lesz, hogy a szenátusoktól és az egyetemi vezetőktől korábban elvont, a kuratóriumokhoz telepített döntési jogkörök visszakerülnek az egyetemekhez. A kormány ezt az intézményi autonómia, az akadémiai szabadság és az egyetemi közösségek döntéshozatali szerepének erősítésével indokolja.

A kabinet azt ígéri, hogy az egyéves átmeneti időszak alatt egyeztetni fog az egyetemek vezetőivel, a hallgatói szervezetekkel, a szakszervezetekkel és a felsőoktatás szakmai szereplőivel.

Miért szüntetik meg a kekvá-kat?

A kormány korábbi közleménye szerint a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványok, azaz a kekvák döntéshozó testületeit átszőtte a politika: a kuratóriumokba az előző kormányzathoz köthető politikai szereplők és miniszterek kerültek, a kinevezések pedig sok esetben életre szóltak.

Mint kiemelték, a beavatkozásra azért volt szükség, mert a közérdekű vagyonkezelő alapítványok úgy működtek, mintha magánalapítványok lennének, miközben állami vagyont kezeltek, és sok esetben politikai jellegű tevékenységet végeztek. A cél az, hogy az állami feladatok, az állami vagyon és a közpénzből működő intézmények felett világosabb, átláthatóbb és számonkérhetőbb felelősségi rendszer jöjjön létre.

Az egyetemeket fenntartó alapítványoknál - így a kecskeméti Neumann János Egyetemért Alapítványnál is - viszont hosszabb átmeneti időszak lesz: ezek 2027. augusztus 1-jével szűnnek meg, hogy a felsőoktatási intézmények működése kiszámítható és zavartalan maradjon.