Videóriportban számolunk be arról, miként áll Városföldön a tervezett, de sok helyi lakos által ellenzett 22 hektáros gyártó-, összeszerelő- és logisztikai központ ügye, amely egy telepítési tanulmányterv szerint a község belterületén, egy lakóházakkal határos ingatlanon és környezetében épülne meg. A tiltakozó és aláírásokat gyűjtő városföldiek mellett interjút adott a KecsUP Híreknek Abonyi Roland polgármester is, aki elmondta: településvezetőként kötelességének tartja megvizsgálni, milyen fejlesztési irányok szolgálhatják a község jövőjét. Falusi Norbert és Hraskó István videóriportja.
Augusztus 6-áig lehet még véleményezni azt a telepítési tanulmánytervet, amely szerint ipari-gazdasági céllal kívánják fejleszteni Városföld belterületén a lakóházakkal határos, mintegy 22 hektáros, 422/40 helyrajzi számú ingatlant és annak környezetét. Az önkormányzat honlapján közzétett dokumentum szerint „az ingatlanfejlesztés elsődleges célja egy, a nemzetközi autóipari sztenderdeknek megfelelő gyártó-, összeszerelő- és logisztikai központ létrehozása, amely közvetlen stratégiai kiszolgáló hátteret biztosíthat a kecskeméti Mercedes-Benz gyár bővülő kapacitásai számára“.
Hirdetés
A tervezett fejlesztésnek azonban sok helyi lakos nem örül, amiről korábban a Magyar Hang és a KecsUP Hírek is már beszámolt. A portálunknak nyilatkozó Sipos Nóra és Szabó Zsolt elmondta: szeretnék minél több városföldi figyelmét felhívni a tanulmányban rejlő kockázatokra, ellentmondásokra és a lehetséges következményekre. Végső céljuk, hogy megakadályozzák a jelenleg mezőgazdasági művelés alatt álló terület ipari-gazdasági övezetté történő átminősítését. Arról is beszéltek, hogy hiányolták a véleményezési időszakban a személyes lakossági konzultációt, ahol a felmerülő kérdésekre közvetlen válaszokat kaphattak volna. Mint megtudtuk, egyesek legnagyobb félelme, hogy a közvetlen lakókörnyezetükben akár egy akkumulátorgyár is épülhet.
Megkerestük Abonyi Roland polgármestert is, aki elmondta: településvezetőként kötelességének tartja megvizsgálni, milyen fejlesztési irányok szolgálhatják Városföld jövőjét. Hangsúlyozta, hogy az önkormányzat bevételei az elmúlt években csökkentek, részben az elvont adóbevételek, részben pedig a visszaeső iparűzési adó miatt. A településnek ugyanakkor többletforrásokra van szüksége ahhoz, hogy az alapfeladatok ellátásán túl fejlesztésekre is jusson pénz. Mint fogalmazott, ezért készült el a telepítési tanulmányterv, amely nem egy előre eldöntött beruházás előkészítése, hanem a lehetséges fejlesztési irányok feltérképezése. Hozzátette: amennyiben a beérkező lakossági vélemények többsége elutasítja az elképzelést, azt el fogják fogadni. Kiemelte azt is, hogy jelenleg nincs konkrét beruházó, és akkumulátorgyár létesítéséről sincs szó. Helyi lakosként egy ilyen beruházást ő maga sem támogatna.
A videó itt tekinthető meg a KecsUP YouTube csatornáján.
Falusi Norbert újságíró megjegyzése:
Hirdetés
A városföldi vita jól illeszkedik abba a tágabb folyamatba, amely az elmúlt évtizedben egyre több magyar önkormányzatot érintett. Az állami centralizáció következtében jelentős mennyiségű helyben megtermelt bevételek kerültek el a településektől, miközben az önkormányzatoknak továbbra is biztosítaniuk kell az alapvető közszolgáltatásokat, és valamilyen jövőképet is fel kell mutatniuk.
Sok település így kényszerhelyzetbe került: csökkenő bevételek mellett kellene fejlesztenie, miközben a helyiek egyszerre várnak élhető, egészséges környezetet és korszerű infrastruktúrát. Ennek következtében számos önkormányzat igyekszik bekapcsolódni az autóipari beruházásokhoz kapcsolódó gazdasági folyamatokba, mert ezek jelenthetnek számukra új bevételi forrást. Ez azonban sok esetben komoly társadalmi konfliktusokat is felszínre hoz.
A Városföldön zajló vita ezért túlmutat egyetlen település ügyén. Hasonló kérdések merültek fel az elmúlt években Mikepércs és Debrecen térségében a CATL akkumulátorgyár, valamint más zöldmezős ipari beruházások kapcsán is. Egyre több mezőgazdasági területet sorolnak át ipari hasznosításra abban a reményben, hogy az új beruházások révén forráshoz jutnak az egyre nehezebb pénzügyi helyzetben lévő önkormányzatok. Mindez felveti azt a kérdést is, hogy érdemes lenne szélesebb társadalmi vitát indítani magáról az önkormányzati rendszer működéséről, mozgásteréről és finanszírozásáról.
