A kormány a lehető leghamarabb megszüntetné a 2022-ben megkezdett, 35 évre szóló autópálya-koncessziót – jelentette be Magyar Péter miniszterelnök és Vitézy Dávid közlekedési és beruházási miniszter a pénteki kormányszóvivői sajtótájékoztatón. Erről a kabinet azonnali tárgyalásokat kezdeményez a szerződött féllel, a Mészáros Lőrinc és Szíjj László tulajdonában lévő Magyar Koncessziós Infrastruktúra Fejlesztő Zrt-vel – olvashatjuk a Telex tudósításában. Vitézy Dávid szerint a kormány több ponton is jogszerűtlennek tartja a koncessziós szerződést, ezért úgy látják, több jogalap is felmerülhetne annak egyoldalú megszüntetésére. Ez azonban várhatóan nemzetközi választottbírósági eljáráshoz vezetne az állam és a Magyar Koncessziós Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. (MKIF) között, amely akár több évig is elhúzódhatna. A kormány ezért inkább tárgyalásos megoldásra törekszik. Céljuk, hogy az MKIF-fel közös megegyezéssel, a lehető legrövidebb idő alatt lezárják a koncessziót.
Már idén év végén visszakerülhet az autópályák üzemeltetése
A Telex kérdésére Vitézy Dávid arról beszélt, hogy a kormány tervei szerint az MKIF a következő hónapokban átadná az autópályák üzemeltetéséhez szükséges eszközöket, és már 2026. december 31-én megszüntetné tevékenységét. A feladatok ezt követően ismét a Magyar Közúthoz kerülhetnének. Az állami vállalat a koncesszió megkötése előtt maga végezte az országos autópálya-hálózat üzemeltetését. A helyzetet ugyanakkor bonyolítja, hogy a 2022-es koncesszió indulásakor a Magyar Közút az autópálya-mérnökségeket és a kapcsolódó teljes eszközállományt átadta az MKIF-nek. A feladatok visszavételéhez ezért ezeknek az eszközöknek is vissza kell kerülniük az állami vállalathoz. Vitézy szerint a kormány többek között ezért is törekszik arra, hogy ne egy hosszadalmas jogvitával, hanem tárgyalásos úton zárják le a szerződést, és az eszközállomány visszavétele minél gyorsabban, illetve zökkenőmentesen történjen meg.
Több mint 23 ezer milliárd forintos szerződésről van szó
Magyar Péter miniszterelnök és Vitézy Dávid közlekedési és beruházási miniszter a világ egyik legnagyobb, a három legnagyobb koncesszió közé sorolható konstrukciójaként beszélt a szerződésről. Annak teljes, 35 évre (2022-től 2057-ig) számított értéke mintegy 23 ezer milliárd forint. Az MKIF a szerződés alapján elvégzi az érintett útszakaszok üzemeltetését és karbantartását, egyes szakaszokat pedig bővít, illetve új autópályák építésében is részt vesz. Ez egyben azt is jelenti, hogy a Mészáros-Szíjj-féle koncesszor a konkrét munkavégzéseket közbeszerzések nélkül tudja odaadni Mészáros Lőrinc és Szíjj László építőipari cégeinek.
A kormány szerint több ponton is problémás a konstrukció
A megállapodás több szempontból sem tekinthető hagyományos koncessziónak, mivel nemcsak új beruházások megvalósítását, hanem a már meglévő autópálya-hálózat jelentős részének üzemeltetését is kiszervezte – olvashatjuk a Telex cikkében a kormány álláspontját. A jelenlegi kormány és részben az Európai Bizottság is több kifogást fogalmazott meg a koncessziós szerződéssel kapcsolatban. Az egyik kifogás szerint túl nagy feladatot szerveztek ki egyetlen konstrukcióban: az MKIF a magyarországi autópályák mintegy kétharmadának üzemeltetését kapta meg, ráadásul 35 éves időtartamra. A kormány szerint emellett a szerződés költségszintje is indokolatlanul magas. Egy, a Magyar Közúttal elvégzett számítás alapján az állami vállalat saját értékelése szerint jelentősen olcsóbban tudná ellátni az üzemeltetési és nagykarbantartási feladatokat. Vitézy Dávid közlése szerint az MKIF ezekért a munkákért több mint kétszer akkora összeget kap, mint amennyibe azok az államnak a Magyar Közút révén kerülnének. A fejlesztések költségét pedig a kormány számítása szerint több mint 30 százalékkal magasabbra állapították meg. A kormány további problémaként említi, hogy a szerződésben meghatározott kockázatok jelentős részét nem a koncessziós társaság, hanem az állam viseli. Ez a kormány álláspontja szerint ellentétes a koncessziós konstrukció alapvető logikájával, amelynek egyik célja éppen a kockázatok magánszereplőhöz történő áthelyezése. A kifogások között szerepel az is, hogy a kifizetések a koncesszor számára kedvező módon oszlanak meg a 35 éves időszakban. A kormány szerint miközben a hasonló konstrukciók egyik célja, hogy az állam a beruházások ellenértékét később fizesse ki, ebben az esetben jelentős összegek előre történő kifizetésére kerül sor.
Az Európai Bizottság is eljárást indított
Az ügyben az Európai Bizottság 2024-ben kötelezettségszegési eljárást indított Magyarországgal szemben az autópálya-koncessziókra vonatkozó uniós szabályok feltételezett megsértése miatt. A jelenlegi kormány álláspontja szerint ennek következtében az uniós jog, a magyar közbeszerzési szabályozás, valamint maga a koncessziós szerződés is lehetőséget teremtett volna az állam számára a megállapodás egyoldalú megszüntetésére. A kormány szerint azonban Rogán Antal 2024 júniusának végén, miniszterként a magyar állam nevében lemondott erről a felmondási lehetőségről. A témáról még részletesebben, grafikonokkal és a koncesszió hátterét alaposan körüljárva a Telex cikkéből tájékozódhatunk.
