A közösségi házak működtetéséhez a közművelődési feladatellátási kötelezettség kérdését is rendezni kell (vélemény)



Kecskemét Közgyűlése szeptember 24-én a „Kecskeméti Kortárs Művészeti Műhelyek Nonprofit Kft.-vel és Kecskeméti Hírös Agóra Nonprofit Kft.-vel kapcsolatos döntések” című előterjesztésben a közművelődésről szóló önkormányzati rendelet módosítását és nagyon gyors, 2026. november 1-jei hatálybaléptetését tervezi.

A közművelődési rendelet módosítása kapcsán alapvetően nem azt illetően merül fel kérdés, hogy indokolt lehet-e a Hetényegyházi Közösségi Ház működtetésének más szervezet részére történő átadása. (Bár tanulságos lenne megvizsgálni az ehhez vezető folyamatokat is.) A valódi kérdés az, hogy az átszervezéssel egyidejűleg miként biztosítja az önkormányzat a „Kulturális törvény” (1997. évi CXL törvény) szerinti közművelődési feladatellátás folyamatosságát és jogszabályi feltételeit. Az előterjesztés szerint a Kossuth Lajos utca 83. szám alatti ingatlant 2026. november 1-jétől a Hetényegyháza Közösségéért Egyesület kapná határozatlan időre ingyenes használatba. Az előterjesztés az egyesület céljaként többek között rendszeres kulturális, oktatási, szabadidős és közösségi programok megvalósítását, valamint közösségépítő, népművészeti, hagyományőrző, családi, gyermek- és ifjúsági programok szervezését jelöli meg. Ezzel azonban nem válik automatikusan rendezetté a város közművelődési feladatellátása.

A tervezet a feladatellátási helyet törli, de nem rendezi az új használó közművelődési feladatait

A város hatályos közművelődési rendelete jelenleg egyértelmű rendszert állít fel: az önkormányzat a közművelődési alapszolgáltatásokat a Hírös Agórával kötött közművelődési megállapodás útján biztosítja, és a Hírös Agóra feladatellátási helyei között kifejezetten szerepel a Hetényegyházi Közösségi Ház. A rendelet 12. §-a azt is kimondja, hogy az alapszolgáltatásokat a Hírös Agóra az alapító okiratában foglaltak, a közművelődési megállapodás, valamint az éves munkaterv és szolgáltatási terv alapján végzi a meghatározott feladatellátási helyeken. A módosítás ezzel szemben mindössze azt rendezi, hogy a Hetényegyházi Közösségi Ház kikerül a Hírös Agóra feladatellátási helyei közül. Az előterjesztés részletes indokolása is ezt rögzíti: törli a Hírös Agóra közművelődési feladatai és feladatellátási helyei közül a Hetényegyházi Közösségi Házat.

Ugyanakkor nem jelenik meg a rendeletben, hogy a Kossuth Lajos utca 83. szám alatti közösségi színtéren ezt követően ki, milyen közművelődési alapszolgáltatásokat, milyen szakmai, személyi és tárgyi feltételekkel, milyen rendszerességgel és milyen ellenőrizhető módon biztosítja.

Ez azért különösen fontos, mert a miniszteri támogató vélemény – az előterjesztés szerint – kifejezetten ahhoz a feltételhez kötötte az átszervezés támogatását, hogy a jogszabályok által előírt feladatok ellátása megtörténik. Álláspontom szerint ezért önmagában a Hírös Agóra alapító okiratából és az önkormányzati rendeletből történő törlés nem azonos a közművelődési feladatellátási kötelezettség rendezésével.

A jelenlegi rendelettervezetből hiányzik az átmenet és az új közművelődési feladatellátási konstrukció

A Hírös Agórával kötött közművelődési megállapodás részletesen meghatározza a közművelődési feladatokat, továbbá előírja, hogy a társaság a 20/2018. (VII. 9.) EMMI rendeletben meghatározott személyi, tárgyi és egyéb szakmai követelményeket teljesíti, valamint megfelelő számú közművelődési szakképzettséggel rendelkező szakembert biztosít. A jelenlegi megállapodás a Hetényegyházi Közösségi Házat is a Hírös Agóra által használt ingatlanok között nevesíti. A tervezett módosítás azonban a Hírös Agóra megállapodását módosítja a Hetényegyházi Közösségi Ház törlése miatt, miközben az előterjesztésben nem jelenik meg ezzel párhuzamosan egy, az új használóval létrejövő közművelődési feladatellátási megállapodás, vagy más, megfelelően konkretizált jogi és szakmai konstrukció. Ez véleményem szerint szabályozási szempontból jelentős hiányosság. Nem elegendő azt kimondani, hogy az ingatlan ezentúl más szervezet használatában lesz. A városnak azt is meg kell határoznia, hogy az önkormányzat által kötelezően biztosítandó közművelődési alapszolgáltatások közül melyeket, ki és milyen feltételekkel biztosítja Hetényegyházán.

Az önkormányzati támogatásnak nem pusztán az ingatlanhasználathoz, hanem a közfeladathoz kell kapcsolódnia

A hatályos közművelődési rendelet szerint az önkormányzat feladata az alapszolgáltatások biztosítása, és ennek részeként a szervezeti, személyi és tárgyi feltételeket is biztosítania kell. A rendelet ezt jelenleg a Hírös Agórával kötött közművelődési megállapodáshoz, illetve a Planetáriumhoz kapcsolja. Ez felveti azt a tágabb problémát is, hogy Kecskeméten az örvendetesen gyarapodó közösségi házak működésének rendszere jelenleg nem egységes. A városban például:

• a Széchenyi István Közösségi Házat a Kecskeméti Kreatív Tudásközpont Közalapítvány működteti;
• a Hunyadivárosi Közösségi Házat az Akikért a déli harang szól a Hunyadivárosban Egyesület;
• a Hetényegyházi Közösségi Házat jelenleg a Hírös Agóra működteti, a tervezet szerint pedig a Hetényegyháza Közösségéért Egyesület kapná használatba;
• a Mezei Utcai Közösségi Házat a Máltai Szeretetszolgálat működteti;
• a Kiskertvárosi Közösségi Házat a Kecskemét Alsószéktóért működteti.



A civil vagy közösségi szervezetek részvétele a város kulturális életében önmagában kifejezetten értékes. A probléma nem a civil működtetés, hanem az, ha az önkormányzati közművelődési feladatellátás és a civil szervezet által végzett közösségi tevékenység között nincs világosan meghatározott, átlátható és számonkérhető kapcsolat. A közösségi ház ugyanis nem csupán egy ingatlan, amelyet az önkormányzat valamely szervezet ingyenes használatába ad. Ha az önkormányzat közművelődési feladatellátásának helyszíne, akkor annak a város közművelődési rendszerében is meghatározott helye, feladata és szakmai követelményrendszere kell, hogy legyen.

Különösen indokolt lenne az egységes városi közművelődési feladatellátási modell kialakítása

Véleményem szerint a mostani helyzet alkalmat teremthetne arra, hogy az önkormányzat valamennyi közösségi ház tekintetében világosan meghatározza:

1. mely közösségi ház milyen önkormányzati közművelődési feladatot lát el;
2. mely közművelődési alapszolgáltatásokat biztosítja;
3. milyen személyi és szakmai feltételeknek kell megfelelnie;
4. milyen nyitvatartási és szolgáltatási kötelezettségei vannak;
5. milyen éves szakmai és szolgáltatási terv alapján működik;
6. milyen módon történik a teljesítés ellenőrzése és beszámoltatása;
7. milyen jogcímen és milyen közfeladat teljesítéséhez kapcsolódóan részesül önkormányzati támogatásban vagy ingyenes ingatlanhasználatban.



A jelenleg hatályos közművelődési rendelet is abból indul ki, hogy az önkormányzatnak biztosítania kell a közművelődési alapszolgáltatásokat, és ezekhez megfelelő szervezeti, személyi és tárgyi feltételeket kell biztosítani. Ezt az alapelvet nem indokolt attól függővé tenni, hogy egy közösségi házat önkormányzati gazdasági társaság, közalapítvány, egyesület vagy más szervezet működteti.

A tervezett döntést ezért nem a használó személye, hanem a közfeladat oldaláról kellene megközelíteni

A Hetényegyháza Közösségéért Egyesület által vállalt programok és célok természetesen hozzájárulhatnak a helyi közösségi élethez. Az előterjesztés szerint az egyesület kulturális, oktatási, szabadidős és közösségi programokat kíván megvalósítani. Ezek azonban önmagukban nem feleltethetők meg automatikusan a „kulturális törvény” szerinti közművelődési alapszolgáltatások teljes körű biztosításaként. Ezért a döntéshozóknak azt is meg kellene vizsgálniuk, hogy a Hetényegyházi Közösségi Háznak a Hírös Agóra szervezetéből történő kivonásával egyidejűleg hogyan marad biztosított az önkormányzat közművelődési feladatellátása.

Összegzés

A beterjesztett közművelődési rendeletmódosítást ezért ebben a formában nem tartom kellően megalapozottnak. Nem a Hetényegyházi Közösségi Ház új használójával kapcsolatban fogalmazok meg kifogást, hanem azt tartom szükségesnek, hogy a tulajdonosi és ingatlanhasználati döntés mellett egyidejűleg a közművelődési feladatellátás jogi, szakmai és finanszírozási feltételei is kerüljenek rendezésre. Különösen indokolt:

• az új használó közművelődési feladatainak és kötelezettségeinek meghatározása;
• az ellátandó közművelődési alapszolgáltatások konkrét megjelölése;
• a személyi, tárgyi és szakmai követelmények rögzítése;
• az éves munkaterv, szolgáltatási terv és beszámolási kötelezettség szabályozása;
• az önkormányzati támogatás és az ingyenes használat közfeladathoz való egyértelmű kapcsolása;
• valamint annak bemutatása, hogy az átszervezés után pontosan hogyan teljesülnek Hetényegyházán a miniszteri támogató véleményben is feltételként szabott, jogszabály által előírt közművelődési feladatok.



Ez különösen azért fontos, mert az önkormányzat saját közművelődési rendelete szerint a város feladata az alapszolgáltatások biztosítása, nem pedig pusztán a közösségi célú ingatlanok rendelkezésre bocsátása.

A közösségi házak gyarapodása örvendetes. A következő lépés azonban az kellene legyen, hogy ezek a házak ne területi vagy politikai alapon működő, egymástól eltérő „szigetek” legyenek, hanem Kecskemét egységes, átlátható és szakmailag számonkérhető közművelődési rendszerének és rendeletének részei.

Kapcsolódó cikkünkAz önkormányzat közvetlen tulajdonába kerülhet a kerámiastúdió cége, az ügyvezető Barta Dórának lejár a vezetői megbízatása