Kószálnia kell a mai világban az újságírónak, főleg, ha az illető netalántán még több szemináriumon hallgatta a németalföldi városok kialakulásának történetét, úgyhogy ezért méginkább azt érzi, látnia kell az egészen hatalmas, díszes céhházak, posztócsarnokok és városházák mintáját követő vidéki falvakat is. Ugyanis az olyan gazdag, egykori kereskedővárosok valóját, mint Brugge, Gent vagy Ypres voltak már a 13–15. században, hol máshol jobban tapinthatná ki, mint a vízben gazdag terület fölé emelkedett Veurne-ban vagy Damme-ban, amelynek neve csak véletlen egybeesés a hollywoodi belga akcióhős Jean-Claude Van Damme-éval. Fejlődésük a középkorban szorosan azzal függött össze, hogy a vízi utakon kereskedő városok mennyire tudták karbantartani a csatornákat és a folyókat.
Brugge belvárosában körülbelül 16 kilométernyi csatorna (reien) található - Falusi Norbert
Hirdetés
Damme egykor tengerparti város volt, ma 20 kilométerre fekszik az Északi-tenger parton fekvő De Haan-tól, egy festői tengerparti falutól, amely jól megőrzött Belle Époque építészetéről és szigorú építési szabályairól ismert, amelyek tiltják a toronyházak építését. Ma Damme-ba a legtöbb turista kerékpárral érkezik Brugge-ből – ez az egyik legszebb, legkönnyebb és legnépszerűbb félnapos kirándulás a két várost összekötő teljesen sík, autómentes, végig fákkal árnyékolt kerékpárúton, melyek némelyike több mint 100 éves.
1 / 7
A brabanti belga őshonos ló
Damme
Damme egy bájos, nyugodt város, ahol nincs tömeg, és számos nagyszerű étterem található, ahol ebédelhetünk, vagy piknikezhetünk a csatorna és a rétek mentén. Minden hónap második vasárnapján, a 15. században épült gótikus városháza előtti téren gyűlnek össze szerte Belgiumból a flamand könyvkereskedők, és várják az olvasókat tárt karokkal a Könyv- és Művészeti Piacon.
Hogy mégis hogyan tett olyan mérhetetlen gazdagságra szert a középkorban Brugge, azt hiszem, kevésbé érteném, ha nem láttam volna a településeket össze- és behálózó csatornákat, amelyekhez nélkülözhetetlen volt a mérnöki tudás. Ahogy ma, évszázadokkal ezelőtt is, zsilipek, felnyíló hidak és átemelők sora emeli, süllyeszti és vezeti tovább a hajókat. És nem véletlen, hogy II. Fülöp francia király még 1213-ban Damme kikötőjét foglalta el 1700 hajóból álló flottájával, mely korának egyik legnagyobb, és egyben Brugge átrakodó kikötője volt. Damme kereskedelmi óriás is lehetett volna, de a Zwin árapálytorkolatának eliszaposodása ennek véget vetett.
Hirdetés
Damme (Belgium) - Falusi Norbert
Ma a Zwin egy természetvédelmi terület, egyedi védettségű természetvédelmi park az Északi-tenger partján, a belga–holland határon, sós mocsarakkal, dűnékkel és több ezer vándormadárral.
Lenyűgöző téglagótika Brugge-ben
Hirdetés
A Flandriába látogatók a két gyönyörű város valamelyikét, Brugge-t és Gentet biztosan célállomásuk középpontjába teszik. Érthető, hiszen kevés olyan város van Európában, mint ez a két, UNESCO világörökségi listán található város, amely tiszta szívből képes lenyűgözni az utazót még egy esős délutánon is.
Brugge a romantikus kanálisai miatt megkapta az Észak Velencéje titulust is, de mindez mit sem jelentene, ha építészete nem párosulna a téglagótikával. A németalföldi városok összképéhez a magas tornyok alapvetően hozzátartoznak, a templomok, városházák és a céhes székházak épületeinek tornyai a városi önreprezentáció eszközei voltak. A brugge-i Városháza Belgium legrégebbi városházája, 1376 és 1420 között épült, és sokak szerint még a brüsszelinél is szebb, nem mintha versenyezniük kellene. Bár egy harmadik iskola szerint a belgiumi városházák közül a legdíszesebb a leuveni (1448–1463), mely 2026-ban azonban restauráció miatt nem látható teljes szépségében.
Brugge régóta kedvelt úti cél a turisták körében. Érthető, hogy miért választotta az Erőszakik film helyszínéül a várost Martin McDonagh rendező, ami teljes egészében az óvárosban játszódik, remekül bemutatva Brugge sajátos hangulatát. A víz felett átívelő régi, apró hidak és a közvetlenül a víz mentén magasodó, vörös téglából épült középkori házak igazán elbűvölő atmoszférát nyújtanak. Az óvárosban találjuk a gótikus Szent Vér-bazilikát – a nevét fő kincséről, Krisztus néhány csepp véréről kapta, amelyet a keresztes háborút követően hozott ide egy flamand gróf, melyet állítólag még 1149-ben kapott a sokat szenvedett Jeruzsálemből.
Brugge kisméretű, kompakt, gyalogosan bejárható. De ha letérnél a kitaposott ösvényekről, a kerékpározás az ideális közlekedési eszköz. Kerékpárral gyorsan eljuthatunk a nyugodtabb lakóövezetekbe, a városfalakon kijelölt kerékpárúton a malmokhoz. Vagy a Szent Giles kerületbe. A 15. században ezen a környéken számos fogadó és fürdő működött. Lakói többnyire művészek voltak, innen ered a neve is: „művésznegyed”.
Hirdetés
1 / 7
Brugge
Brugge
Brugge gazdagsága, hatalma csúcsát a 14. században érte el, amikor a tizenhét Hanza-város egyikévé vált. Ám vetélytársai gyorsan jelentkeztek, részben Gent és Antwerpen. Utóbbi is, ahogy Brugge is, előbb a posztókereskedelemből tett szert mesés bevételre. Brugge hanyatlását végül a Zwin hajózhatatlansága pecsételte meg a 15. században, és vetette vissza évszázadokra a fejlődését. A magisztrátus ugyan megbízást adott egy új, hajózható csatorna építésére, de arra egészen a 20. századig kellett várni.
Mindeközben Antwerpen a posztó mellett kiépítette új, mindmáig tartó, igen jövedelmező kereskedelmi csatornáját. A város toleráns magatartásának köszönhetően a Spanyolországból a 15. században száműzött zsidóság itt lelt otthonra. Az évszázadok alatt kialakított kereskedelmi kapcsolataikat itt gyümölcsöztették tovább Németalföldön. Ennek köszönhetően az Európába érkező drágakövek (és azon belül főként a gyémánt) csiszolásának és kereskedelmének jelentős része Antwerpen belvárosában zajlott évszázadokon keresztül. Antwerpen ma is a világ gyémántkereskedelmének központja.
És nemcsak az épített örökség miatt fontos számunkra ma is ez a vidék: a németalföldi festészet olyan egyetemes művészeti értékeket hagyott ránk, mint Jan van Eyck vagy Hieronymus Bosch művei, amelyek ma is meghatározó részei az európai kultúrának.
Hirdetés
1 / 4
Részletgazdag szószék
Németalföldi művészet
Gent, ahol a posztó aranyat ért és megszületett a belga szocializmus
Belgiumra gyakran a leg-ek országaként is tekintenek. A belgiumi Gentről azt beszélik, hogy Európában az egy négyzetméterre eső történelmi műemlékek száma itt a legmagasabb. A várost, ahogy a legtöbb flamand várost, a tengerrel összeköttetésben álló vízi csatornák hálózata tett gazdaggá, ahol könnyedén áramolhatott az előállított ruha. A kezdetben falusi életmódhoz kötődő mesterség, a szövés-fonás a 11. századra városi foglalkozássá vált. A 12. század végére Gent megelőzte a gyapjú és a len feldolgozásában rivális szomszédait, majd a 14. századra Európa legnagyobb textilvárosává vált. Nem véletlen tehát, hogy mind nagyobb autonómiát akartak maguknak a leggazdagabb kereskedők, mind szabadulni akartak a flamand grófoktól és a folyamatos francia betörésektől, akik mind több adót vetettek ki az egyre gazdagabbá váló városra. Aztán végül a város saját szülötte, a Habsburg-házból való, későbbi V. Károly német-római császár verte le a kereskedők folyamatos ellenállását. A császár nemcsak 26 előkelő polgárt adott a hóhér kezére, hanem megvonta a saját önkormányzatát, és lebontatta a várost védő 800 éves falakat, igaz, mintegy kárpótlásul, hozzákezdtek a ma is megcsodálható vörös, fehér és szürke kőből készült gyönyörű gótikus Szent-Baaf katedrális megépítéséhez.
Hirdetés
1 / 7
Brabanti gótika Gentben
Gent
A genti kereskedők profitérdekére bár jóval később született csak politikai válasz, viszont a 19–20. század fordulóján egy figyelemre méltó szocialista mozgalom központjává vált a város, amelyet a látnok Edward Anseele vezetett. Gent a fellendülő textilipar miatt a „kontinens Manchestere” néven vált ismertté. Ez azonban nagy árat jelentett a munkásoknak, akik hosszú munkaidővel, alacsony bérekkel, gyermekmunkával és rossz egészségi állapottal szembesültek. Emellett kevés politikai képviseletük volt, mivel a szavazati jogokat a jövedelem és a vagyon korlátozta. A flamand szocialista egy olyan társadalomról álmodott, ahol a munkások jobb életszínvonallal, szociális biztonsággal és kulturális lehetőségekkel rendelkeznek. Öröksége ma is látható Gent építészetében, kultúrájában és identitásában.
Szélmalmok - Falusi Norbert
Hirdetés
Belgium kicsiny mérete ellenére megszámlálhatatlan érdekességet tartogat. Korai történelmét hasonlíthatjuk akár az itáliai városállamokéhoz is, mindegyik önmagában felér egy önálló országéval. A középkori Flandria gazdag városait – mint Gent, Brugge, Ypres, Veurne, Damme – az intenzív textilipar, a nemzetközi kereskedelem, a bankrendszer és a magas fokú polgári önkormányzat jellemezte, amiről Európa keleti felében még csak olvasni sem lehetett.
Ha már szóba került az írásbeliség, érdekes kultúrtörténeti adalék az egyeteméről híres Leuvenhez, hogy itt leltek rá 1922-ben egyik legkorábbi magyar nyelvemlékünkre, az Ómagyar Mária-siralomra. A kódexet a Leuveni Katolikus Egyetem vásárolta egy müncheni könyvkereskedésben a németek által az első világháborúban elpusztított könyvtári anyag pótlására, mely 1982-ben került a magyar állam tulajdonába.
A leuveni egyetemi könyvtárat mindkét világháborúban felgyújtotta a német hadsereg - Falusi Norbert
Hirdetés
A flamand települések fejlődése ugyan többször megtört az évszázadok alatt, és amikor elvesztették saját önkormányzásukat, mindig akadt valamely uralkodóház, amely igényt tartott rájuk.
Veurne, a legspanyolosabb flamand város
Van azonban arra is példa, hogy éppen ez adta a város fellendülését a gazdasági válságot követően. A francia határhoz közeli Veurne éppen Ausztriai Mária Terézia és Lotharingiai Károly uralkodása alatt lélegezhetett fel újra a 18. században. Erre a korszakra számos klasszikus épület emlékeztet, mint például a Szent János-kórház vagy az egykori kerületi bizottság épülete. De nemcsak emiatt keresik fel napjainkban a turisták, hanem mert Flandria ősi városkái közül ez a legspanyolosabb. Kevésbé ismert, hogy a Habsburg-dinasztia spanyol ága a 16. századtól a 18. század elejéig birtokolta és kormányozta Németalföld területének jelentős részét.
Hirdetés
Veurne - Falusi Norbert
Belgium sok szempontból Európa középpontjának tekinthető. Brüsszel a flamand közösség, Belgium és Európa fővárosa egyszerre. A holland nyelv helyi változatát beszélő flamandok több különböző európai kultúra és hagyomány metszéspontján élnek. Közös történelmet írnak Belgium katolikus, francia ajkú lakosságával, ám nemcsak kultúrájuk, hanem építészetük is Hollandiához köti őket.
Waterloo után Belgium útja a függetlenségig
Hirdetés
Mégis más utat választottak – a későbbi – belgák. Az 1815. június 18-án megvívott waterlooi csata döntő történelmi fordulópont volt, amely végleg lezárta a napóleoni háborúkat és átformálta Európa politikai térképét. Napóleont ugyan Szent Ilona-szigetére száműzték, de a nemzeti és forradalmi mozgalmakat már nem lehetett száműzni.
1 / 5
Az Oroszlános-domb a waterlooi csatatér szívében
Waterloo
1830 augusztusában felkelés tört ki Brüsszelben a holland uralom ellen, majd az 1831-ben elfogadott alkotmány után a nemzetgyűlés I. Lipótot választotta meg az ország első királyának július 21-én. Ez a nap Belgium hivatalos nemzeti ünnepe. Belgium 19. és 20. századi történelmét az intenzív iparosodás, a mély belső társadalmi és szociális, valamint nyelvi megosztottság, a brutalitásáról ismert afrikai gyarmatosítás, valamint a két világháború pusztításai formálták, hogy végül megérkezzen oda az ország, amelyről ma már inkább az európai integráció pro- és kontra vitái mentén gondolkodunk.
Vagy inkább átadjuk magunkat az olyan belga finomságoknak, mint az apátsági sörök, a kagyló sült krumplival, a flamand marhapörkölt, a praliné és a trüffel, vagy a belga gofri.
Hirdetés
1 / 3
Belga csokoládé
Belga konyha
Újságírónk a kirándulást szabadsága alatt, saját költségén járta be.
