Orbán Viktor akkori miniszterelnök személyesen adott feladatot a titkosszolgálatnak az ukrán pénzszállítók elfogására 2026. március 3-án – állítja Fürcht Pál volt főügyész abban a nyílt levélben, amelyet kedden reggel ügyvédje, Horváth Lóránt tett közzé. A levélről a 444 számolt be.
A júniusban lemondott Fürcht Pál négy éven át vezette a Központi Nyomozó Főügyészséget. Lemondását indokló, hétoldalas dokumentumában korábban azt állította, hogy az Orbán-kormány utolsó ciklusában a Legfőbb Ügyészségen befolyásolták a politikailag érzékeny ügyek nyomozását. Külön kitért az úgynevezett aranykonvoj-ügyre is.
Fürcht ellen jelenleg fegyelmi eljárás folyik, mert még lemondása előtt leveleket és két belső iratot küldött el főügyésztársainak az aranykonvoj-ügyről. A Legfőbb Ügyészség szerint a címzettek ezeket nem láthatták volna. Az eljárást személyesen Lajtár István, a legfőbb ügyész jogkörében eljáró helyettes indította.
Friss nyílt levelét Fürcht Baka András köztársasági elnök kijelentésének felidézésével kezdi: „a jognak a hatalmon lévőkre is vonatkoznia kell.” A volt főügyész szerint a nyomozó ügyésznek akkor is ki kell vizsgálnia egy felmerülő bűncselekményt, ha az ügyben a legfőbb ügyész, a helyettese, ügyészségi főosztályvezetők, titkosszolgálati vezető vagy egy ügyészségi felsővezető testvérének szerepét kell tisztázni.
Az utóbbi utalás a 444 cikke szerint Szathmáry Istvánra, az Alkotmányvédelmi Hivatal főosztályvezetőjére vonatkozik. Testvérét, Szathmáry Zoltánt Baka András jelölte legfőbb ügyésznek, de a parlamentben végül senki nem szavazott rá. A Telex múlt heti cikke szerint ebben szerepe lehetett Szathmáry István aranykonvoj-ügyben felmerült érintettségének; a lap arról is írt, hogy a főosztályvezetőt közokirat-hamisítással gyanúsíthatták meg.
Erről jelentést tett Nagy Gábor Bálint akkori legfőbb ügyésznek, helyettesének és a Legfőbb Ügyészség két főosztályvezetőjének. „Pályafutásom egyik legnehezebb pillanata volt” – fogalmaz.
A levél legsúlyosabb állítása Orbán Viktorra vonatkozik. Fürcht szerint „a nyomozás akkori állása szerint látható volt”, hogy a miniszterelnök március 3-án adott utasítást a titkosszolgálatnak az ukrán pénzszállítók március 5-i elfogására. Állítása szerint a szolgálat március 4-én egy legfőbb ügyészségi főosztályvezetővel és magával a legfőbb ügyésszel is egyeztetett.
A volt főügyész azt állítja, hogy a titkosszolgálat feljelentése március 5-én „rekordidő alatt”, a törvényben biztosított három nap helyett mintegy négy-öt óra alatt jutott el a nyomozó hatósághoz. Az ügyészi utasítás szerint el kellett rendelni a nyomozást. Fürcht úgy látja, az intézkedés időzítése döntő volt, mert az elfogási akció ekkor már zajlott: „Ha a Legfőbb Ügyészség vezetése akárcsak fél nappal később küldi meg” az utasítást, a pénzszállítók szerinte már hazaértek volna - a 444.
A levél az elfogás körülményeit is részletezi. Fürcht szerint a helyszínen titkosszolgálati vezetőkből álló irányítási törzs működött, amelynek Szathmáry István is tagja volt. Állítása szerint a pénzszállítókat megbilincselték és csuklyát húztak a fejükre. Egyiküket meztelenre vetkőztették, egy másiknak pedig ismeretlen eredetű szert adtak be, amitől kórházba került. Azt is állítja, hogy diplomáciai képviselőjük és ügyvédjük nem segíthetett nekik, a titkosszolgálat emberei pedig a nyomozók előtt hallgatták ki őket.
„Ezen tényekre már akkor is volt bizonyíték, amikor még főügyészként rálátásom volt az ügyre, vagyis nem a médiából tudom”
- írja Fürcht.
A nyílt levél teljes egészében itt olvasható el:
A 444 cikke pedig ITT OLVASHATÓ.
