Javaslat a szociális bérlakásrendszer jövedelmi jogosultsági feltételeinek felülvizsgálatára, a felső jövedelmi határok korszerűsítésére és rendszeresen változó gazdasági mutatóhoz kapcsolására, valamint a gyermeket váró családok kedvezőbb figyelembevételére – ezzel a tárggyal nyújtotta be képviselői indítványát Laczkó-Zsámboki Angéla a szeptember 24-ei közgyűlésre. A korábbi kormánypárti képviselő szerint ugyanis bár még februárban módosították az önkormányzat tulajdonában álló lakások bérletéről és elidegenítéséről szóló rendeletet, ugyanakkor
A kecskeméti szabályozás ugyanis szerinte a szociális bérlakásra való jogosultság meghatározásánál a szociális vetítési alap összegéből indul ki, aminek összege jelenleg 28 500 forint. Miközben a keresetek, a lakhatási kiadások, a rezsiköltségek és különösen a helyi piaci albérleti díjak jelentősen emelkedtek. Így előfordulhat, hogy egy család jövedelme már meghaladja a rendeletben meghatározott felső határt, saját lakás vásárlására azonban nem képes, a piaci lakhatás költségeinek viselése pedig továbbra is aránytalan terhet jelent nekik – olvasható az indítvány szövegében, mely szerint a fenti helyzet különösen a többgyermekes, az egyszülős, az alacsony és alsó-közepes keresetű dolgozó, a fiatal, valamint a gyermeket váró családokat érintheti.
Ezért Laczkó-Zsámboki Angéla azt javasolja, hogy az önkormányzat vizsgálja meg, hogy az alsó jövedelmi jogosultsági határok változatlanul hagyása mellett a felső határok milyen mértékű emelése indokolt a valós kecskeméti adatok alapján.
Ezek most a szociális bérlakáshoz jutás feltételei
De vajon milyen feltételei vannak annak, hogy valaki(k) szociális bérlakáshoz jussanak, illetve mik az ahhoz szükséges kereseti értékhatárok?? Nos, a KecsUP Hírek rövid internetes keresés után megtalálta a vonatkozó önkormányzati rendeletet, mely választ ad az alábbi kérdésekre.
A szociális bérlakásba az a személy/személyek költözhet/költözhetnek, aki/akik az erre vonatkozó
- kérelem benyújtását megelőzően legalább 3 éve kecskeméti bejelentett lakó- vagy tartózkodási hellyel kell rendelkezik/rendelkeznek;
- nincs a kérelmezők vagy a velük együtt költözők tulajdonában, haszonélvezetében beköltözhető lakás, családi ház, forgalomképes építési telek, hétvégi ház vagy üdülő-telek.
Továbbá a kérelmező vagy a vele jogszerűen együtt költözők akkor lesz/lesznek jogosultak szociális bérlakásra, ha az együttes jövedelmükből számított egy főre eső nettó jövedelem (a kérelem benyújtásának időpontjában) a mindenkori szociális vetítési alap
- 300-600 százaléka közötti összeg (egyedülállók esetében);
- 200-400 százaléka közötti összeg (2-4 fős család esetén);
- 200-300 százaléka közötti összeg (5 vagy több fős család esetén).
Azaz az egyedülálló keresete a 85.500-171.000 forint közötti, a 2–4 fős családokénak az 57.000-114.000 forint közötti, míg az 5 vagy több fős családokénak az 57.000-85.500 forint közötti tartományba kell esnie, hogy jogosultak legyenek a szociális bérlakásban élésre.
A magzatokat is plusz egy főnek számolhatják
Laczkó-Zsámboki az indítványában amúgy javasolta még azt is, hogy a felső jövedelmi jogosultsági határ kapcsolódjon az olyan rendszeresen változó gazdasági mutatóhoz – különösen a mindenkori minimálbérhez –, amely hosszabb távon megfelelőbben követi a kereseti viszonyok változását.
Végül a fidesz-KDNP-s képviselő felülvizsgáltatná az elmúlt két év, valamint a jelenlegi állapot jövedelmi, lakhatási és lakásgazdálkodási adatait, többek között a szociális bérlakások iránt benyújtott kérelmek számát és a kérelmek elbírálásának eredményét illetően.
