Kultúrapalota a Piaristák terén – 30 éve nyílt meg a kecskeméti Katona József Könyvtár saját épülete

Hangjátékba foglalt történetmeséléssel kezdődött hétfőn az ünnepi esemény a kecskeméti Katona József Könyvtár épületében, amely idén ünnepli fennállásának 30. évfordulóját. A könyvtárépület vezető tervezője, Mátrai Péter Pro Architectura- és Ybl-díjas építész Rátonyi Kinga keramikusművész porcelánjai segítségével idézte fel azokat a gondolatokat, amelyek az épület tervezésekor foglalkoztatták. Az ünnepi beszédekben a köszöntők és a múltidézés mellett szó esett a könyvtáros szakma jelenlegi kihívásairól is, amelyek között a szűkös anyagi lehetőségek és a digitális technológia rendkívül gyors terjedése egyaránt megjelent. A színvonalas rendezvényen a társintézmények, partnerek és olvasók előtt a könyvtár munkatársai szakmai előadásokban mutatták be az intézmény értékes írott állományát, valamint a digitalizálás terén végzett elévülhetetlen munkájukat. Mindez azt a célt szolgálja, hogy a felhalmozott tudás és a komplex adatok között történő kereshetőség könnyebbé váljon, és ezen demokratizációval a szélesebb közönség számára hozzáférhetővé tegyék az eligazodást – emelte ki előadásában Katona Tibor, a Tájékoztatási Osztály vezetője.

Egy évszázados könyvtári hagyomány folytatása

Harminc évvel ezelőtt, 1996. augusztus 16-án adták át a kecskeméti Katona József Könyvtár új épületét a Piaristák terén, amelyet az ünnepi beszédekben többen is egyenesen kultúrapalotaként méltattak. Az intézmény azóta harmadik alkalommal nyerte el az öt évre szóló Minősített Könyvtár címet, 2022 óta pedig Családbarát Könyvtárként is működik.

Aki rendszeresen felkeresi az intézményt, az azt is tapasztalhatja, hogy a könyvtár működésének középpontjában mindig az olvasók álltak. Erről beszélt előadásában Bene-Kovács Márta könyvtárszakmai főosztályvezető is, aki az olvasókért végzett munkát foglalta össze. Mint hangsúlyozta: mindig ezen az úton jártak, a jövőben is ezen fognak járni. A könyvtár munkatársai szerint az intézmény sikerének három fontos alapja van: a tanulás ösztönzése, a jó és tartós partneri kapcsolatok építése, valamint a lobbitevékenység. Mindezek hozzájárulnak ahhoz, hogy a könyvtár társadalmi beágyazottsága helyben és a megye fenntartott fiókkönyvtári hálózatán keresztül is erős legyen.

A könyvtár története azonban jóval régebbre nyúlik vissza, mint a jelenlegi épület. Dr. Kalló Zsuzsa közgyűjteményekért és kulturális fejlődéséért felelős helyettes államtitkár beszédében arra emlékeztetett, hogy Kecskemét könyvtártörténete több mint egy évszázados hagyományból táplálkozik. A helyi szellemi életben fontos szerepet játszottak az egyházi gyűjtemények, majd 1897-ben Kecskemét városa döntött nyilvános könyvtár létrehozásáról. Kalló Zsuzsa szerint a döntés mögött az a felismerés állt, hogy „a tudás közös érték, a kultúra pedig közös felelősség”. Kecskemét ezzel több más nagyvárost is megelőzött, de ezt már Dr. Fodor Péter, a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár nyugalmazott főigazgatója mondta, aki később arra hívta fel a figyelmet, hogy Budapest csak 1904-ben nyitotta meg nyilvános könyvtárát.

Kultúrapalota a Piaristák terén

Az ünnepi beszédekben többször is előkerült a jelenlegi könyvtárépület megszületésének története. A tervek 1986-ban készültek el, a kivitelezés azonban pénzhiány miatt csak 1993 decemberében indulhatott meg. Az 1996-ban átadott épületet Kalló Zsuzsa a rendszerváltás utáni magyar közkönyvtári struktúra egyik fontos példájaként értékelte. A helyettes államtitkár szerint Kecskeméten nem egyszerűen egy könyvraktár és olvasóterem épült, hanem egy olyan rugalmas, többfunkciós kulturális intézmény, amely egyszerre képes kiszolgálni a közösségi igényeket és megőrizni az olvasás személyes jellegét.

Bán János alpolgármester szintén a kultúra egyik templomaként beszélt az épületről. Mint fogalmazott, minden könyvszerető ember számára egyfajta templom az ilyen hely. Szerinte az előző generációk által létrehozott kulturális értékek megőrzése és továbbadása komoly felelősséget jelent. Az alpolgármester szerint a könyvtárnak ugyanakkor a digitális világ kihívásaira is választ kell adnia. A kérdés az, hogyan lehet a könyvtárat továbbra is a találkozások helyeként megőrizni, és miként lehet megszólítani a fiatalabb generációkat. Kecskemét számára szerinte büszkeség, hogy a könyvtár ezeket a kihívásokat folyamatosan keresi.

Bán János alpolgármester - KecsUP Hírek

Ramháb Mária, a könyvtár nyugalmazott igazgatója személyesebb hangon idézte fel az épület létrejöttét. Mint mondta, egy új könyvtár építése olyan vállalkozás, amelynek lehetőségére akár évszázadokat is várni kell. Kecskemét esetében 99 év telt el addig, amíg megnyílhatott az első saját könyvtárépület kapuja.

Az épület megszületéséhez szerinte hatalmas hitre, kitartásra, sokféle szakértelemre, több forrás összehangolására és egy nagy csapat munkájára volt szükség. A könyvtár fejlesztésében az alapítvány kuratóriuma is jelentős szerepet vállalt: a számítógépes és telematikai infrastruktúra megalapozásától a könyvtári kávézó működtetésén át a kortárs könyvművészeti alkotások gyűjteményének létrehozásáig több területen segítették az intézményt. A kuratórium 2024. május 25-én tartotta utolsó ülését, ezzel egy 32 évig tartó korszak zárult le. Az alapítvány azonban átszervezett formában tovább működik.

A könyvtáros szerepe is megváltozott

Az ünnepség egyik fontos témája volt, hogy a könyvtáraknak és a könyvtárosoknak ma már egészen más környezetben kell ellátniuk feladatukat, mint néhány évtizeddel ezelőtt.

Kalló Zsuzsa szerint a következő harminc év egyik legfontosabb kihívása az lesz, hogy a könyvtár ne csupán őrizze, hanem segítsen eligazodni a tudás és az információ egyre bonyolultabb világában. A közösségi média térnyerése, a mesterséges intelligencia és a digitális átalakulás szerinte éppen ezért felértékeli a könyvtáros szerepét. A könyvtáros ma már nem pusztán katalógusokban segít eligazodni: adatbázisokkal dolgozik, információt rendszerez és közvetít, miközben közösségszervező feladatokat is ellát. A szakmai felkészültség mellett ez komoly társadalmi szerepvállalást is jelent, hiszen a könyvtár sokak számára az esélyteremtés és a felzárkózás egyik fontos helyszíne.

A helyettes államtitkár ennek kapcsán a könyvtárosok anyagi helyzetére is kitért. „Méltatlan anyagi körülmények ellenére is a pályán maradnak. Ez nem naivitás, hanem a magyar társadalom iránti valóságtisztelet” – fogalmazott.

Dr. Kalló Zsuzsa közgyűjteményekért és kulturális fejlődéséért felelős helyettes államtitkár - KecsUP Hírek

Dr. Fodor Péter a kecskeméti könyvtár szakmai jelentőségét emelte ki. Szerinte az intézmény az elmúlt évtizedekben meghatározó szerepet töltött be a minőségi szolgáltatások kidolgozásában és a jó gyakorlatok közreadásában. Külön is szólt azokról az innovatív kezdeményezésekről, amelyekkel a megye kisebb településeinek könyvtári ellátását segítik.

Kultúra, közösség, kapcsolódás

Virág Barnabás igazgatóhelyettes a kultúra, a közösség és a kapcsolódás hármasságán keresztül mutatta be az intézmény mindennapi működését. A teljesség igénye nélkül sorolta fel a könyvtár kulturális, gyermek-, zenei és közösségi programjait, amelyek hónapról hónapra az olvasókat, a családokat, a fiatalokat és a tanulni vágyókat szólítják meg.

A rendezvény zárszavát Bujdosóné dr. Dani Erzsébet könyvtárigazgató mondta. Az előtte szólók gondolataira reflektálva arról beszélt, hogy az épület önmagában nem elég: tartalommal kell megtölteni.

Nagyon hálásak lehetünk az elődeinknek, akik közösen megálmodták ezt a helyet. De az épület, a koncepció nem elég. Nekünk az a felelősségünk, és ezelőtt 30 évvel is az volt, hogy ezeket a falakat színvonalas tartalommal töltsük meg, és az elmúlt 30 évben ez tökéletesen működött

– mondta.

A könyvtárigazgató szerint az intézmény ragaszkodott az emlékeihez és tiszteletben tartotta hagyományait, miközben folyamatosan arra törekedett, hogy a „kultúra templomában” színvonalas kulturális kínálatot biztosítson az idelátogatóknak. Köszönetet mondott munkatársainak és a könyvtárlátogatóknak is, akiknek véleménye szerinte fontos segítséget ad abban, hogy az intézmény a mai kor elvárásaihoz igazítsa tereit és szolgáltatásait.

Az ünnepi rendezvényen régi archív felvételek és korabeli újságcikkek idézték fel az építkezés történetét. A jelenlegi könyvtárépület átadásáig az intézmény 99 éven keresztül a kecskeméti Városháza helyiségeiben működött. Az új épület megvalósításához az állami költségvetés 580 millió forinttal járult hozzá, a Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat 94 millió forintot biztosított, míg a könyvtár építésére létrehozott alapítvány 262 millió forinttal járult hozzá a beruházáshoz. A könyvtár már az első napon kétezer új beiratkozóval kezdte meg működését.