Ligeti Miklós Kecskeméten: a NER-hez való csatlakozás legnagyobb előnye a büntetlenség védelme volt (videóval)

A vagyonvisszaszerzés esélyei és lehetőségei címmel tartott előadást Ligeti Miklós csütörtökön a Tudomány és Technika Házában, a kecskeméti 0412 Tisza Sziget Szabadegyetem sorozatának első estjén. A Transparency International (TI) Magyarország korrupcióellenes civil szervezet jogi igazgatója megerősítette korábbi állítását, miszerint nem az ellopott közpénz megszerzése volt a NER-hez való csatlakozás legnagyobb előnye, hanem a büntetlenség védelme. Bár tudja, hogy ez nem népszerű álláspont, azt is be kell látni, hogy az ügyek a társadalmi igénynél lassabban fognak eljutni az ítélethozatalig. Szerinte ehhez ezért szükség lesz a társadalom „hűtésére” is, miként sok hűtlen kezelési ügy van a Fidesz listáján.

Hozott is jó pár példát az előadása során, de a sok közül is a legkirívóbb eset a túlárazott lélegeztetőgépek beszerzése volt a Covid19-világjárvány időszakában, miközben teljesen egyértelmű dokumentumok álltak rendelkezésükre arról, hogy ezek a gépek erre a célra nem alkalmasak.

„Most tulajdonképpen a kormány jelenleg úgy működik, ahogy egy kormánynak működnie kell, tehát mondjuk a lélegeztetőgépek ügyében, amivel mi (TI - a szerk) sokat foglalkoztunk és sokat küzdöttünk azért, hogy valamennyi adat megismerhetővé váljon. A minisztérium maga folytat vizsgálatot és maga tesz feljelentést. Végül is ez is dolga egy minisztériumnak”

– mondta a Transparency International Magyarország igazgatója.

Ligeti Miklós szerint a NER időszakának egyik legsúlyosabb öröksége nem pusztán a közpénzek rossz elköltése, azok sok esetben magánvagyonná történő felhalmozása – az „elvesztette közpénzjellegét” elhíresült Kósa Lajos-mondása alapján –, hanem az, hogy a nagy korrupciós ügyekben jellemzően elmaradt a felelősségre vonás.

„Volt, ahol eljutottak valameddig a hatóságok, de vádemelésre, pláne elítélésre nem került sor”

– emelte ki. Szerinte az elmúlt években a rendőrségbe, az ügyészségbe és az adóhatóságba vetett közbizalom is jelentősen meggyengült, ezért indokolható egy új vagyonvisszaszerzési hatóság létrehozása.

Ligeti szerint ugyanakkor önmagában egy új hivatal nem fogja megoldani a problémát. A sikerhez mindenekelőtt bizonyítékokra van szükség, ezeket pedig nem a hatóság „teremti”, hanem fel kell kutatnia. Magyarországon már most is számos állami szerv foglalkozik információszerzéssel és korrupcióellenes feladatokkal, ezért az új intézmény létrehozása csak akkor lehet eredményes, ha valóban képes új bizonyítékokat feltárni.

Hozzátette, hogy ha már így döntött a kormány, akkor lássuk benne a lehetőséget is: a vagyonvisszaszerzési hivatal létrehozása nehéz, de szükséges út, amelynek egyik legfontosabb újdonsága, hogy megtöri az ügyészség korábbi büntetőeljárási monopóliumát. A hivatal egyfajta hibrid szervezetként működik majd, erős vagyonvédelmi és nyomozati jogosítványokkal.

Csőszi Attila és Molnár János országgyűlési képviselők - KecsUP Hírek

A korrupció feltárásának egyik kulcskérdésének a bejelentővédelem megerősítését nevezte. Szerinte a korrupciós ügyekben gyakran éppen azok rendelkeznek a legfontosabb információkkal, akik maguk is részesei voltak a rendszernek. Ezért olyan jogi megoldásokra van szükség, amelyek lehetővé teszik, hogy az együttműködő szereplők enyhébb büntetést kaphassanak, miközben a súlyos ügyek haszonélvezői nem mentesülnek a felelősség alól.

Ligeti hangsúlyozta azt is, hogy az elszámoltatás nagy része nem büntetőjogi feladat. A vagyon visszaszerzéséhez polgárjogi, közbeszerzési, könyvvizsgálói és vagyonvizsgálati szakértelemre is szükség lesz.

Példaként említette, hogy az elmúlt öt évben évente 15–17 ezer közbeszerzési eljárás zajlott Magyarországon, ami öt év alatt csaknem 100 ezer szerződést jelent. És ez még csak a közbeszerzések köre: az állami támogatások, egyéb beszerzések és beruházások miatt az átvizsgálandó szerződések száma ennél jóval magasabb lehet.

Egy mozdulattal

Az előadás egyik legerősebb része a „közérdekű vagyonkezelő alapítványokról“ (KEKVA-k) szólt. Mint ismert, már júliusban megszületett a döntés arról, hogy KEKVA rendszert két lépesben megszüntetik: a nem egyetemi alapítványok (például az Orbán Balázs vezette MCC) már 2026 nyarán felszámolásra kerültek, míg az egyetemi fenntartásúak átalakítása 2027 augusztusáig zajlik le – így a kecskeméti Neumann János Egyetemért Alapítványnál is, ahol a kuratóriumában ült Lezsák Sándor (április 12-ig országgyűlési képviselő a Fidesz színeiben), a felügyelőbizottságban pedig Szemereyné Pataki Klaudia kecskeméti polgármester.

Ligeti tájékoztatása alapján a kormány összesen 2600 milliárd forintnyi állami támogatást vállalt ezeknek az alapítványoknak, amelyből mintegy 1700 milliárd forint teljesült is. Ezért szerinte különösen problémás, hogy az állam több esetben jelentős pénzügyi részesedést biztosított, miközben az ezzel arányos tulajdonosi kontrollt és döntési jogokat nem feltétlenül tartotta meg.

„Én azt sokszor megfogalmaztam, bármennyire népszerű vagy népszerűtlen is ez a gondolat, hogy a NER alatt mandátumot szerzett magas szintű közjogi tisztségviselőket – nemcsak a korábbi köztársasági elnököt, a már lemondott korábbi legfőbb ügyészt, meg a napokban nyugdíjba vonult korábbi alkotmánybírósági elnököt, de általában ezt a kasztot – egy mozdulattal kell a mandátumuktól megfosztani.”

– utalt az előadó ezzel arra, hogy ugyanígy eljárhattak volna a KEKVA-k megszüntetésekor.

Ligeti szerint három párhuzamos feladatot kell végrehajtani:

• meg kell állítani a további közpénzkiáramlást, mely már részben folyamatban van,
• fel kell tárni és vissza kell szerezni a már kiszervezett közvagyont, valamint
• egyéni szinten is vizsgálni kell a meggazdagodásokat és a korábban büntetlenül maradt ügyeket.

 Halomban az ügyek

A vagyonvisszaszerzés sikerét végső soron az dönti el, hogy sikerül-e megtalálni, hol van a vagyon, milyen jogcímen került oda, és kik felelősek érte.

Még további ügyeket is említett Ligeti Miklós, ilyen az ugyancsak súlyosnak tartott kínai vakcinák túlárazott beszerzése és azok 60 év felettieknek történő ajánlása, miközben – állítása szerint, a szakmai dokumentációk alapján – tisztában voltak azzal, hogy ebben a korosztályban nem nyújtanak megfelelő védelmet. Kiemelte, hogy az „Aranykonvoj” ügyében lehet a leggyorsabban eljutni Orbán Viktor felelősségre vonásáig. Ugyanakkor Ligeti Miklóssem érti, miért nem tart már előrébb a nyomozás. Megemlítette még a letelepedési államkötvények ügyét, amelyet a nyilvánosság legtöbbször Rogán Antalhoz köt.

Ligeti kiemelte azt is, hogy a hivatal feladata nem merülhet ki a klasszikus értelemben vett korrupciós bűncselekmények felderítésében. A közpénzek magánvagyonná alakítását is meg kell akadályozni, ezért a vagyonvisszaszerzésben a közvagyon védelmének önálló szerepet kell kapnia. A TI javaslatára bekerült a szabályozásba az is, hogy a fokozott állami kontroll ne csak a közbeszerzésekből élő cégekre vonatkozzon: azok a vállalkozások is kerülhessenek ilyen felügyelet alá, amelyek finanszírozásának legalább 75 százaléka közpénzből származik.

Ligeti szerint az új hivatal hosszabb távú célja az lehet, hogy helyreállítsa a közpénzek és a közvagyon közjellegét, és a korábban állami megrendelésekből megerősödött üzleti köröket valódi piaci versenyre kényszerítse.

Ligeti Miklós tart előadást 2026. szeptember 3-án Kecskeméten - KecsUP Hírek

És hol van mindebben Varga Mihály?

Az előadás végén egy sokak számára érdekes kérdés is felmerült: mi lesz Varga Mihállyal, aki végig a Fidesz legbelsőbb köréhez tartozott, nagyon komoly kormányzati pozíciókat töltött be, és a kormányváltást követően is kiemelt helyet tölt be. A kérdés így hangzott: felmerülhet-e Varga Mihály bűnpártolása az MNB-ügyben?

Ligeti szerint ez sem zárható ki, hiszen Varga Mihály akkor volt a költségvetésért felelős miniszter, amikor az MNB által létrehozott alapítványokba kiszervezett közvagyon elvesztette közpénzjellegét. Álláspontja szerint Varga Mihálynak, mint az állam tulajdonosi jogait gyakorló miniszternek, erről tudnia kellett, jeleznie kellett volna a problémát, és meg kellett volna akadályoznia a több száz milliárd forintnyi állami vagyon kiszervezését.

További előadások lesznek ősszel

A 19 órakor kezdődő, teltházas esemény jócskán kétórás volt, melyet a 0412 Tisza Sziget szervezte azzal a céllal, hogy a civil társadalomnak minél több programot szervezzenek helyben. A szervezett programok mind aktívan kapcsolódnak a rendszerváltás eszmeiségéhez, a névválasztás is ezt akarja sugallni: Magyarországon 2026. április 12-én új időszámítás kezdődött – mondták a szervezők a KecsUP Híreknek.

Akik azt is megosztották, hogy a következő két vendégük Bod Péter Ákos közgazdász és Ungváry Krisztián történész lesz, utóbbi az ügynökaktákat vizsgáló bizottság egyik tagja.