A Kerényi-féle ház - amit sokan csak Virágablakos-házként ismernek - megtartásával és felújításával tervez a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem a Kodály Intézet fejlesztésének következő szakaszában. A korábbi, Mányi Építész Iroda által készített elképzelésben még az épület bontása szerepelt, a jelenlegi, érvényes építési engedély azonban már Kecskemét egyik legújabbkori építészeti emlékének megőrzésével számol. Emellett a minimálisan szükséges forrással, 800 millió forinttal is lehet tervezni, amelyet az egyetem a korábbi felújításból takarított meg, és amelynek felhasználását már megigényelte a minisztériumtól. Az egyetem tehát most nem egy több tízmilliárdos beruházás megvalósítására vár, hanem a jelenleg rendelkezésre álló pénzből valósít meg egy reálisan vállalható felújítást. Egyebek mellett ez volt a fókuszban a Kecskeméti Városvédő és Városszépítő Egyesület kedd esti rendezvényén, amelyet a Kodály Intézetben szerveztek.
Az 1949 és 1989 közötti időszak szocialista realista vagy modern jegyeket viselő építészeti alkotásai máig megosztják az embereket. A helyzetet tovább nehezíti, hogy a szocializmus évtizedeiben létrejött épületek állapota a felújítások hiánya miatt ma sokszor szörnyű, az állapot és a külső együtt pedig ugyanazt a verdiktet szüli: bontsák le őket.
Erre végül nem kerül sor a Virágablakos-ház esetében, amelyben közrejátszik az is, hogy az elmúlt években szakmai és társadalmi visszajelzések során sokan azt kérték, dolgozzák át a 2016–2017-es nagyszabású terveket. Másrészt azért is, mert semmi esélye nincs a korábban tervezett beruházásnak, amely a becslések alapján mintegy 30–35 milliárd forintba került volna. Ezért 2025 második felétől újragondolták, hogy a rendelkezésre álló lehetőségekből mit lehet megvalósítani.
Ezért – a már megújult Kodály Intézet melletti – 1982-ben épült Kerényi-házra fókuszálnak – hangsúlyozta Gáti Attila építész, aki kiemelte, hogy az épület állapotát már 1996 óta több alkalommal is vizsgálták. A szakember szerint az „életveszélyes” jelző nem pontos, ugyanakkor az épületnek vannak jelentős szerkezeti problémái.
Azt is felsorolta a szakember, hogy mindezzel együtt fel kell újítani többek között a gépészeti és elektromos rendszereket, a nyílászárókat és a hőszigetelést is. A problémák között szerepel, hogy az árkádok fölötti födém teherbírása korlátozott, miközben eredetileg ide került volna többek között az archívum. A statikai problémák egy része abból fakad – magyarázta –, hogy az épület annak idején nagyon „racionális” szerkezeti megoldásokkal készült.
Gáti Attila építész - KecsUP Hírek
Történt ugyanis, hogy az alsó három szintet az állam építette, de a pénz elfogyott, majd a negyedik szintet felvállalta a kecskeméti tanács. Ebből fakad az, hogy az elmúlt évtizedekben a legfelsőbb szintet a Kada Elek Szakgimnázium használja, míg az alsóbbakat a Kodály Intézet. A mostani vizsgálatoknál azt is figyelembe kell venni, hogy a szomszédos épületeknek van pincéje, a Kerényi-háznak viszont nincs, ezért az épületeket szerkezetileg is el kell választani egymástól.
A felújítást követően az épület visszakapná egyik eredeti fontos funkcióját: a könyvtárat és az archívumot. Emellett nagyobb termeket is kialakítanának csoportos és kórusfoglalkozások számára, mivel a Kodály Intézetben jelenleg sok kisebb egyéni gyakorlóhelyiség van, de kevés a nagyobb közös oktatási tér.
A könyvtár és az archívum, amely sokáig itt működött az épületben, jelenleg az Ókollégiumban található, a Kodály Intézet a református egyháztól bérli ezeket a termeket. Ennek egyik oka éppen az volt, hogy a statikai problémák miatt nem akarták tovább terhelni a házat. Az első lépés ezeknek a problémáknak a megoldása lenne.
Gáspár Emese kancellár is amellett szólt, hogy Kecskemét egyik ékessége a Kerényi-ház, és így az igazgatónővel azon gondolkoztak, hogyan lehet megmenteni. Mint mondta, az épületben elsősorban olyan funkciókat szeretnének elhelyezni, amelyekre a Kodály Intézetnek szüksége van: visszakerülhetne a könyvtár és az archívum, emellett nagyobb termeket alakítanának ki a Kodály-módszerhez kapcsolódó csoportos és kórusórák számára.
Király József, Rajk Judit igazgató, Gáspár Emese kancellár, Gáti Attila építész - KecsUP Hírek
A könyvtár vezetője, Polyák Zsuzsanna megosztotta azt, hogy az intézet gyűjteménye az elmúlt években jelentősen bővült. A könyvtárban zenepedagógiai szakkönyvtár és jelentős hagyatéki anyag található, például Szőnyi Erzsébeté, Ittzés Mihályé, és többek között magyar és külföldi zenepedagógusok gyűjteményei. A Kerényi-házba visszakerülő könyvtári és archív funkció ezért nem egyszerűen helyigény kérdése, hanem az intézmény szakmai működéséhez is kapcsolódik.
Hogy mikor kezdődhet meg a munka, a szükséges forrás mellett attól is függ, mikor tud a Kada középiskola kiköltözni a Kerényi-házban jelenleg használt négy tanteremből, és átköltözni az Izsáki úti, véglegesnek szánt, egykori laktanyaépületbe.
Mi lesz a Kada épületével?
A beszélgetésen a szomszédos Kada Elek Technikum jövője is szóba került. A korábbi fejlesztési koncepció szerint a Kada kiköltözése után az épületet a Kodály Intézet bővítésére használták volna. Felmerült az is, hogy a Kada épülete kollégiumi funkciót kaphatna. Viszont a középiskola épülete mégis háttérbe került most, mert jelenleg nincs az egyetem vagyonkezelésében.
A Kodály Intézet hallgatói létszáma jelenleg mintegy 62–63 fő, és további növekedéssel számolnak. Komoly kihívást jelent ugyanakkor a hallgatók számára, hogy Kecskeméten drágák az albérletek, és korlátozott a megfizethető bérlemények száma – mondta Rajk Judit, a Kodály Intézet igazgatója. Felidézte, hogy a volt kolostorépület gyönyörű felújítása ugyanakkor jelentős változásokkal is járt. A munkálatok óta nincs lehetőség arra, hogy a hallgatók az intézetben lakjanak, mivel az emeleten megszűntek a kollégiumi szobák.
A fórum egy közös sétával ért véget, amelynek során a résztvevők megtekintették a Kodály Intézet felújított részét, mely 2018-ban kezdődött a Modern Városok Program keretében, mintegy 4,2 milliárd forintnyi hazai és európai uniós támogatásból. A felújítás terveit a Mányi Építész Stúdió készítette, a kivitelezést a Horváth Építőmester Zrt. végezte. A műemléki védelem alatt álló 300 éves kolostorépület megújítása 2024 őszén fejeződött be.
A Kecskeméti Városvédő és Városszépítő Egyesület nevében Király József elmondta, hogy már 2019-ben szerették volna az ingatlant védetté nyilvánítani, de ezt akkor elvetették /KecsUP Hírek
