Szerény kiállítás bújik meg a kecskeméti vasútállomás egyik várótermében, az idei betérőknek talán fel sem tűnik, akinek pedig igen, valószínűleg nem érti, miért pont itt tisztelegnek az öt éve, 2021 júliusában elhunyt Pilinszky-díjas grafikus- és festőművész, Bodri Ferenc emléke előtt. Szívbemarkoló a magyarázat.
Szégyen, nem szégyen, jelen sorok írója bevallja: ő sem tudta, hogy és mint kapcsolódik Bodri Ferenc élete, sorsa a kecskeméti vasútállomáshoz.
Sőt, a régimódi faliújságra rajzszögekkel feltűzött fényképekből, grafika-vagy festmény reprodukciókból, magyarázó szövegekből álló minikiállításról is csak véletlenül, egy közösségi médiás posztból szereztem tudomást. A vélhetően a művész halálának ötödik évfordulója alkalmából készült várótermi tárlat és némi kutatómunka aztán sok mindent megvilágított.
Hirdetés
1 / 13
Fotó: Hraskó István, KecsUP Hírek
Bodri Ferenc emlékkiállítás a vasútállomáson
Székelyné Kőrösi Ilona történész, etnográfus egy emlékező írásából kiderül: Bodri Ferenc szülei friss házasok voltak a második világháború idején, amikor édesapja megkapta a behívót a hadseregbe. 1942 júniusában a főtéren katonai pompával búcsúztatták azokat a kecskemétieket, akik a vasútállomásról vonattal indultak, majd 1000 kilométeres gyalogmenet után érkeztek meg a Don-kanyarba, a második világháború magyarok számára legtragikusabb helyszínére.
„Idősebb Bodri Ferenc, aki a levelei alapján művelt és érzékeny fiatalember volt, még hónapokig őrizte a búcsúzáskor kapott, elhervadt virágot. A frontról küldött lapjaiból megismerhetjük a gyönyörű és erős fiatalasszonyt, a későbbi Mamát is“ - derül ki Székelyné Kőrösi Ilona írásából.
Illusztráció Buda Ferenc Ne rejtőzz el című verséhez / fotó: Hraskó István, KecsUP Hírek
Hirdetés
„Visszatérek, Karácsonykor otthon leszek“ - írta haza az édesapa. Álmaik azonban nem váltak. Az apa fia születéséről is a Don mentén értesült. 1943 januárjában szabadságra készült, azt remélte, mielőbb Kecskemétre érkezhet. A tragikus események, a második magyar hadsereg megsemmisülése ezt megakadályozta. Idősebb Bodri Ferenc már soha nem tért haza, fiával soha nem találkozhatott.
A hivatalos állásfoglalás az eltűntek között sorolta fel az apa nevét. A fiatal édesanya nem ment férjhez, hosszú évekig várta haza a férjét. A kisiskolás Bodri Ferencet csúfolták, mert nem volt édesapja, később azt is felrótták neki, hogy apja a múlt rendszer hadseregében szolgált. A kis Ferkó és édesanyja hosszú ideig kijárt a vasútállomásra, hátha valamelyik vonattal megérkezik a családfő.
Fotó: Hraskó István, KecsUP Hírek
Hirdetés
„A sebezhetően mély érzésű, apja emlékét őrző gyermek felnőttként is naponta a vasútállomásra sétált. Ugyanazon az útvonalon. Kecskemét utcáihoz, a vasútállomáshoz hozzátartozott öreg napjaira lassan botorkáló alakja. HŰSÉG. A városhoz, haláláig férjéhez tartozó Mamához, művészi hivatásához. Sors, ami a tiszteletünket megérdemli“ - olvashatóak a megrendítő sorok a kiállítás egyik tablóján.
Ehhez annyit tehetünk hozzá: a figyelmünket is megérdemli - legalább egy vonatkésényi időre - a kiállítás, amely a Kecskeméthez egész életében kötődő és ragaszkodó művésznek állít emléket, felvillantva néhányat legemlékezetesebb alkotásai közül, így például a József Attila, Radnóti Miklós vagy Buda Ferenc egy-egy versére reflektáló rajzokat. Egyébként a MÁV nem első alkalommal ad helyet Bodri Ferencre emlékező tárlatnak Kecskeméten (2023-ban is volt már erre példa) és ez mindenképpen becsülendő.
Kettő a művészi firka tér alkotásaiból / fotó: Hraskó István, KecsUP Hírek
Hirdetés
A váróterem egyébként egyúttal a Bodri Ferenc művészi firka térnek is helyet ad, immár öt éve. Ezt a Pedagógia Sub Rosa Egyesület kezdeményezésére hozták létre, és itt korosztálytól függetlenül egy kis asztalnál bárki szabadon rajzolhat a vasútállomás nyitvatartási idejében (és ha talál rajzeszközt). A grafikus az egyesület tagja volt, és 2009-2014 között egy gyermekművészeti műhelyt vezetett az egyesület szervezésében. „Kis művészeknek” nevezte a gyerekeket, ami jól érzékelteti, mennyire tisztelte a fiatalokat. Nem csoda, hogy egykori festőállványát is gyerekalkotások díszítik a váróteremben.
Indoklás Bodri Ferenc kecskeméti értéktárba történő felvétele mellett: “Bodri Ferenc egész eddigi - sokszor szívfájdító önpusztítással nehezített - művészi életútja, egy befejezhetetlen, végtelen történetet versel, költ rajzban, képben, újra meg újra. Ezzel hozva létre egy egyedülálló, különleges művészi életművet. Kötődése Kecskeméthez, és a város értékeihez példátlanul erős, egész életét meghatározta. Katona József Bánk bánjának grafikai feldolgozása is ebből a kötődésből fakadt. Bodri Ferenc nemcsak Kecskemét városának, de tágabb térségünknek is meghatározó jelentőségű alkotója. Több évtizedes grafikusművészi, festőművészi munkássága példaértékű a kortárs magyar művészetben.“
Bodri Ferenc egykori festőállványa / fotó: Hraskó István, KecsUP Hírek
Hirdetés
