Logo

Hirdetés

KecskemétKecskeméten

Kecskemét Városháza

Fotó: KecsUP Hírek / Falusi Norbert

A kormány vizsgálja a szolidaritási adó mérséklésének lehetőségét – erről is kérdeztük Lőrincz Viktória minisztert

A Megyei Jogú Városok Szövetsége (MJVSZ) október 5-én, hétfőn Lőrincz Viktória vidék- és településfejlesztési miniszterrel egyeztetett az önkormányzatokat érintő legfontosabb kérdésekről – számolt be a város anyagi helyzetét illetően az utóbbi hetek eseményeinek fényében különösen fontosnak tekinthető tárgyalásról Szemereyné Pataki Klaudia. Lőrincz Viktória is röviden megosztotta a hírt, amelyről azt írta közösségi oldalán, hogy új alapokra helyezték az önkormányzatokkal folytatott párbeszédet, és „fél éve még elképzelhetetlen lett volna, hogy egyszerre mind a 25 Megyei Jogú Város polgármestere egyeztetést folytasson a Minisztériumban, az önkormányzatok jövőjével kapcsolatban.“

A polgármester több pontot is megosztott a megbeszélésen elhangzottak közül. Ezek között szerepelt, hogy a Megyei Jogú Városok Szövetsége (MJVSZ) részt kíván venni a kormány által bejelentett alkotmányozási folyamatban. A megyei jogú városok polgármesterei – fideszesek és nem fideszesek egyaránt – arra kérik a Tisza-kormányt, hogy mérsékelje az önkormányzatokra nehezedő szolidaritási hozzájárulás mértékét. (A még az előző évben Kecskemétre kivetett szolidaritási adó mértéke 7,6 milliárd forint – a szerk.) A polgármesterek emellett azt is kérik, hogy a kormány 2027-ben legalább az infláció mértékével emelje meg az önkormányzatoknak járó állami normatív támogatásokat. A budapesti találkozóról részletesen itt írtunk a KecsUP Híreken, ami után kérdésekkel fordultunk Lőrincz Viktória miniszterhez.

Levelünkben a fenti felvetések mellett arra is rákérdeztünk, hogy az alkotmányozási folyamat magában foglalja-e az önkormányzati rendszer átfogó reformját? Valamint felmerült-e például egy, a jelenleginél kevesebb önkormányzatból álló rendszer kialakítása, amelyben az önkormányzatok ugyanakkor nagyobb gazdasági és jogi autonómiával rendelkeznének – valamelyest hasonlóan, mint a skandináv modellben?

A minisztérium válaszát változtatás nélkül közöljük:

„A 2027. évi önkormányzati finanszírozás egyes elemeiről, így különösen a szolidaritási hozzájárulás mértékéről, valamint az önkormányzatok támogatásának alakulásáról jelenleg is zajlanak az egyeztetések. A Miniszterelnök úr bejelentésének megfelelően a tárca és a Kormány vizsgálja a szolidaritási hozzájárulás mérséklésének lehetőségét. A mérséklés mértékéről, illetve annak részletszabályairól az egyeztetések lezárását követően tudunk tájékoztatást adni, mint ahogyan az önkormányzati rendszer jövőjét, illetve az esetleges átfogóbb rendszerbeli változásokat érintő felvetések kapcsán is. A Kormány célja ugyanakkor továbbra is az, hogy az önkormányzatok számára a közfeladatok ellátásához szükséges finanszírozási keretek biztosítottak legyenek. Természetesen a jelenleg zajló egyeztetések lezárását és a vonatkozó döntések megszületését követően az önkormányzati finanszírozás 2027. évi kereteiről megfelelő tájékoztatást fogunk adni.”

A szerkesztő megjegyzése: Magyarországon 1990 után, de különösen 2010-et követően, az önkormányzatiság sajátos formája alakult ki. Európában többféle önkormányzati modell működik, ezek közül az egyik leginkább alulról építkező az északi, más néven skandináv modell. Ennek fő jellemzője, hogy viszonylag kevés, nagy területű és jelentős népességű önkormányzat működik, amelyek ugyanakkor komoly hatáskörökkel és jelentős pénzügyi forrásokkal rendelkeznek. Ennek köszönhetően a helyi kormányzatok erős jogi, politikai és közösségi alapokon nyugszanak. E modell kialakulása hosszú történelmi folyamat eredménye, az északi országokban mégis a települések szorosabb együttműködésére épülő helyi autonómia mellett döntöttek. Ezzel szemben áll az „egy település – egy önkormányzat” elve, amely számos más európai országban, köztük Magyarországon is érvényesül. A magyar önkormányzati rendszer erősen központosított modell, amelyet az elmúlt évtizedben radikális átalakítások formáltak át. Legfőbb jellemzői a szétaprózottság, a kevés valódi együttműködés, a korlátozott autonómia és a krónikus forráshiány.



KecsUP Shorts

Összes videó