Még júniusban döntötte el a kecskeméti közgyűlés, hogy Gyuris Dávid (Szövetség a Hírös Városért) képviselő kezdeményezésére Piacfejlesztési Munkacsoportot hoz létre. Tagjai között Lévai Jánosné és Gál Zsombor fideszes, Király József és Gyuris Dávid ellenzéki képviselők, valamint Kolek Andrea, az Intézmény- és Piacfenntartó Szervezet ügyvezetője kaptak helyet. Feladatuk az volt, hogy az érintettek bevonásával feltérképezzék a város piacainak helyzetét, és meghatározzák milyen irányban fejlődjenek a helyi kisebb és nagyobb kecskeméti piacok a belvárosban, illetve a városrészekben. Végül bő három hónap alatt készítettek egy 16 oldalas koncepciót, amely mellé számos további jegyzet is készült, és amelyet a szeptemberi közgyűlés elé terjesztettek.
Hétről hétre sok ezer kecskeméti és környékbeli vásárló keresi fel Kecskemét piacait. A fő kérdés az, hogy milyen körülmények között árusítanak itt az eladók, és milyen körülmények között vásárolnak a vevők. Van-e megfelelő stand, kulturált-e a tér, van-e megfelelő illemhelyiség, és az sem mellékes, hogy mennyire elérhető áron vásárlunk a piacokon. Ráadásul nem mindegy az sem, hogy őstermelőktől vagy viszonteladóktól szerezzük be a hozzávalókat.
Komplex kérdésről van tehát szó, hiszen van, amit közvetlenül képes befolyásolni az önkormányzat – például azt, hogy légkondicionált legyen a piac épülete –, arra viszont már csak jóval kreatívabb módon, és esetleg különféle ösztönzőkkel van csak ráhatása, hogy ki tudja megvásárolni a nagy bevásárlóláncok áruinál általában drágább termékeket. Közben fellépett egy újabb kihívás is, amelyről a városvezetés korábban általában nem beszélt, csak az utóbbi hetekben: gond van a város költségvetésével. Ebből pedig következik, hogy ki lehet-e gazdálkodni a közgyűlés elé került fejlesztési irányhoz kalkulált több száz millió forintot. Erről maga a polgármester is beszélt a szeptemberi közgyűlésen (erről itt írtunk részletesen), amit a közel egyórás vitában mintha nem akartak volna meghallani a képviselők – ugyanis sem az egyik, sem a másik oldal nem reagált az elhangzottakra. De erre még visszatérünk a cikkünkben.
Milyen főbb megállapításokat határozott meg a munkacsoport?
A közgyűlés elé került koncepció elsősorban a Budai utcai piac és a Szent László körúti vásártér fejlesztésével foglalkozik. A dokumentum alapján több, egymással összefüggő fejlesztést tartanak szükségesnek.
- A Budai utcai piaccsarnoknál hőszigetelést, korszerű klímarendszert és napelemek telepítését javasolják. A fejlesztés becsült költsége bruttó 100–150 millió forint.
- A csarnok Erdősi Imre utca felőli oldalán, a „húsos soron” az áruszállításhoz használt bejáratok és nyílászárók is felújításra szorulnak, ennek becsült költsége 14 millió forint. A mélygarázs rendszámfelismerő rendszerét is lecserélnék, mintegy 6 millió forintból.
- A baromfipiac területének újragondolását is javasolja a munkacsoport: megvizsgálnák, hogy keddtől szombatig parkolóként, vasárnap pedig továbbra is baromfipiacként működjön-e.
- A Széchenyivárosi Kispiacon 2027 tavaszától őszéig próbaképpen heti egy délutáni piacot indítanának. A cél a városrészi piac újraélesztése és a helyi termelők megjelenési lehetőségeinek bővítése.
- A nagybani piacnál ennél jóval átfogóbb vizsgálatot tartanak szükségesnek. A fejlesztésnek érintenie kell többek között a közlekedés biztonságát, a világítást, a hangosítást, a büfésort, egy új hűtőkamrás csarnokot és a parkolók fásítását is.
A teljes fejlesztési csomag a vitában elhangzottak szerint 400–500 millió forintos nagyságrendet jelenthet.
A képviselők hozzászólásaiból gyorsan kiderült, hogy a piac problémája jóval összetettebb egyszerű infrastrukturális kérdésnél. Siposné Bodrozsán Alexandra (Szövetség) például azt vetette fel, hogy a koncepciónak a kisebb városi piacokkal, köztük a Sás utcai és a Petőfi Sándor utcai piaccal is foglalkoznia kellene. Gál Zsombor (Fidesz) a mosdók állapotát hiányolta a koncepcióból, miközben a felmérésben ezt sokan kritizálták. Király József (Szövetség) az árkülönbségekre hívta fel a figyelmet: szerinte a nagybani piacon jóval olcsóbban lehet vásárolni, míg a belvárosi piacon inkább viszonteladók vannak, és egyre kevesebb az őstermelő. Lévai Jánosné (Fidesz) szerint a nagybani piac délutáni nyitvatartása segíthetné a termelőket, míg Dobos József (Civil Együttműködés) arra figyelmeztetett, hogy önmagában a piacok felújítása nem hoz több vásárlót. Hódi Zsuzsanna (Mi Hazánk) pedig a fizetős mosdó kérdését vetette fel. És ez még csak néhány azok közül a felvetések közül, amelyek a közgyűlési vitában elhangzottak.
