- A tervezettnél várhatóan jelentősen kevesebb iparűzési adó folyik be Kecskemét város kasszájába 2026-ban, ami szűkíti a fejlesztésekre fordítható keretet, és az önként vállalt feladatok finanszírozásának felülvizsgálatát is előrevetíti.
- De nemcsak ez okoz fejtörést az önkormányzat költségvetési osztályán a jövő évi költségvetés főszámainak kikalkulálásakor, mert a mintegy 3,2 milliárd forintos beruházási hitellel sem tervezhetnek egyelőre, ugyanis a felvételének engedélyezésére benyújtott kérelemre a város még nem kapott jóváhagyást a kormánytól. Ilyen mértékű hitelt ugyanis előzetes hozzájárulással vállalhat magára az önkormányzat. Ezt a szabályt a Fidesz-kormány vezette be még 2011-ben, a gazdasági stabilitásról szóló törvényben, és ezt a szabályt tovább örökítette a Tisza-kormány.
- Nincs még ezzel vége a kihívásoknak. A Tisza-kormány egy, még 2025-ös rendeletre hivatkozva elutasította a kecskeméti közgyűlés azon kérését, hogy az év hátralévő részére vonatkozó szolidaritási adó fennmaradó, 3,8 milliárd forintos részét engedjék el, vagy legalább mérsékeljék. (Ezt az adót még 2017-ben vezette be a Fidesz-kormány.)
Minderről a KecsUP Híreket Szemereyné Pataki Klaudia polgármester tájékoztatta, aki ezekről először csak nagyon röviden beszélt a szeptemberi közgyűlésen, éppen a helyi piacfejlesztési koncepció elfogadásáról szóló napirend tárgyalása közben. A képviselők akkor az elhangzottakra egyáltalán nem reagáltak az egyébként is igen hevült hangulatú vitában, ezért az ülést követően tisztázó kérdéseket tettünk fel. A polgármester akkor azt mondta:
„Ugyan nem szűntek meg cégek és nem zártak be vállalkozások Kecskeméten, és nincs leépítés sem, viszont mivel az iparűzési adó árbevétel-alapú, és stabilan erős volt a forint az elmúlt hónapokban, illetve nagyon erősen exportkitettségű a magyar gazdaság – ennek ellenére is, és ebből látszik az is, hogy az iparűzési adóból tervezett 25 milliárd forint bevételből jelenleg csak 20 milliárdnál tart az önkormányzat. Ez év végére lehetetlen, hogy teljesülni fog, és elég nagy a különbség”.
Majd azt az információt is megosztotta, hogy: „Megkaptuk a levelet is, hogy nem kapunk visszatérítést (a szolidaritási adóból – a szerk.), és azt is megkaptuk, hogy még a hitelt sem hagyták jóvá. Úgyhogy ennyit az ígéretekről, amit kaptunk az új kormánytól, csak úgy tájékoztatásképpen és a tervezések szempontjából”.
A közgyűlésen a hitellel kapcsolatban téves információ hangzott el, amelyet később kérdésünkre korrigált Szemereyné Pataki Klaudia. A polgármestertől azt is megkérdeztük, mire terveznék fordítani a mintegy 3,2 milliárd forintos hitelt. Válaszában közölte:
„A hitel pénzügyi biztosítékot jelentene az európai uniós támogatással megvalósuló pályázati fejlesztésekhez szükséges önerő, valamint további önkormányzati infrastruktúra-fejlesztések finanszírozásához. Ez utóbbiak között kiemelt szerepet kapnak az autóipari fejlesztés második üteméhez kapcsolódó munkaerő-toborzást erősítő városi infrastrukturális fejlesztések. A hitel egyúttal nagyobb mozgásteret biztosítana a város saját forrásainak felhasználásában, hozzájárulva ahhoz is, hogy a helyi közösségi közlekedés jelenlegi kedvező díjai fenntarthatók maradjanak. A cél, hogy a város biztonságos működésének fenntartása mellett a fejlesztések is folytatódhassanak”.
A szolidaritási hozzájárulás adó évek óta szorító kötélként nehezedik az önkormányzatokra
Még hónapokkal ezelőtt a fideszes városvezetés eredetileg 8,17 milliárd forint összegű hitel felvételére kért előzetesen ajánlatokat pénzintézetektől, az OTP-től és az MBH-tól. Végül a kamatváltozásokat figyelembe véve óvatosabb, csak mintegy 3,2 milliárd forintos hitelhez kért engedélyt a kormánytól. (Erre várja a választ a kormánytól a kecskeméti önkormányzat.)
Leviczky Cirill (Fidesz) a kecskeméti közgyűlésen 2026. májusban - KecsUP Hírek
A hitelfelvételről már a tavalyi, decemberi költségvetés elfogadásakor kialakult a vita a Fidesz és az ellenzéki Szövetség képviselői között. A vitában a polgármester akkor azt is mondta, hogy: „benne van a pakliban, hogy nem kapják meg, de azért bízik benne”. Azonban már akkor sem volt teljesen letisztázott, hogy az előterjesztésben a hitelcélok listáján szereplő, eredetileg 47 tétel közül melyik élvezett volna prioritást. Ezt a kérdést Szemereyné azzal magyarázta, hogy:
„Én most a biztosíték szempontjából javaslom azt és tettem azt javaslatként, hogy ne álljanak meg a fejlesztési folyamataink és azok a közbeszerzéseink, ilyen például a TOP-os beruházásoknak a közbeszerzései, amihez ugye az önerőt is biztosítani kell, és ezt jeleztük elsősorban ezeknél a hitelre felhasznált céloknál, illetve a másik legnagyobb, az pedig a közvilágítás kérdésköre”
Hozzátette akkor azt is: nem kellene hitelt felvenni, ha itt maradna teljes egészében a helyi iparűzési adó:
„Kétségtelen, ha nem kellene befizetni az államnak a szolidaritási hozzájárulást, akkor most nem lenne szükségünk a hitelre”
– mondta a polgármester még 2025 decemberében.
