Önkéntes akciót hirdet a kecskeméti Szentháromság temető fáinak megóvása érdekében a Kecskeméti Városvédő és Városszépítő Egyesület közösen a Kecskeméti Városüzemeltetési Nonprofit Kft.-vel. Az összefogás célja, hogy a város egyik legrégebbi temetőjében megszabadítsák a fákat a borostyántól, és hozzájáruljanak ahhoz, hogy a faállomány minél tovább egészséges és életképes maradjon. Fekete László, a Zöldítő Civil Társaság tagja viszont a KecsUP Híreknek arról beszélt, hogy szerinte érdemes lenne köztes megoldást találni, mert a borostyán eltávolítása természetvédelmi szempontból is kérdéseket vet fel.
Az első önkéntes akciónapot 2026. október 24-én, szombaton 8 és 12 óra között tartják. A résztvevőket a Szentháromság temető Küküllő utcai, kovácsoltvas kapus főbejáratánál várják, ahol regisztrálhatnak. Akinek nincs saját eszköze, annak a szervezők metszőollót tudnak biztosítani.
„Néha meg kell válnunk attól, ami ragaszkodik hozzánk, hogy életben tartsuk azt, akik valójában vagyunk” – olvasható a felhívásban.
A szervezők olyan önkéntesek jelentkezésére számítanak, akik szabadidejükből áldozva segítenének megőrizni a temető fáinak egészségét és hosszú távú életképességét.
Nem ez az első kezdeményezés a temető megóvására: évekkel ezelőtt civilek egy csoportja már több fát kiszabadított a borostyán fogságából. Akkor nemcsak a fákat tisztították meg a kúszónövénytől, hanem több sírt is rendbe tettek.
Vágni vagy nem vágni?
Fekete László, a Zöldítő Civil Társaság tagja és ügyvivője a KecsUP Híreknek arról beszélt, hogy szerinte érdemes lenne köztes megoldást találni, mert a borostyán eltávolítása természetvédelmi szempontból is kérdéseket vet fel. Kiemelte: a borostyán Magyarországon őshonos növény, amely nyár végétől késő őszig virágzik, így fontos táplálékforrást jelent a méhek, lepkék és más ízeltlábúak számára. Örökzöld kúszónövényként egész évben búvóhelyet nyújt a madaraknak, télen pedig termését is fogyasztják. A borostyán nem élősködő: nem hatol be a fa szöveteibe, és nem annak nedveiből táplálkozik, hanem saját gyökérzetével veszi fel a vizet és a tápanyagokat a talajból. „Végre egy olyan őshonos növény, ami emberi beavatkozás nélkül életben marad és szaporodik“ – tette hozzá Fekete László, aki pro- és kontra érveket egyformán felsorolt.
A növény eltávolítása mellett ugyanakkor több érv is szólhat, mégpedig:
- a vastag borostyánréteg eltakarhatja a fatörzs repedéseit, sérüléseit, a korhadás jeleit vagy a gombák termőtesteit, így megnehezítheti a fa állapotának felmérését. Ha a kúszónövény a korona nagy részét is benövi, növelheti annak terhelését, és versenghet a fényért. Egy rossz állapotban lévő, korhadt vagy instabil fa esetében a többletterhelés a látogatók biztonságát is veszélyeztetheti.
A borostyán meghagyása mellett viszont ökológiai és esztétikai szempontok szólnak:
- fontos táplálékforrás az őszi-téli időszakban, búvó- és fészkelőhelyet biztosít a madaraknak, és hozzájárul a régi temető természetközeli jellegéhez. Örökzöld növényként a téli hónapokban is termel oxigént és tisztítja a levegőt.
Fekete László szerint ezért:
nem feltétlenül szükséges minden fáról eltávolítani a borostyánt, inkább a fák állapotához és a temető egyes részeinek használatához kellene igazítani a beavatkozást.
A borostyán eltávolításakor ugyanakkor arra is figyelni kell, hogy a növényt nem szabad letépni a törzsről, mert erős kapaszkodógyökerei a fa kérgét is felsérthetik – int óvatosságra. A beavatkozás időzítése szintén fontos: célszerű olyan időszakot választani, amikor a növény a lehető legkevésbé szolgálja az élővilágot. Erre szerinte a tél végi, a madarak fészkelési időszaka előtti időszak, február vége és március eleje lehet megfelelő.
