Az Egészségügyi Minisztérium közzétette azt a hat, összesen mintegy 1650 oldalas dokumentumból álló tanulmánysorozatot, amelyet a Boston Consulting Group (BCG) készített az Orbán-kormány megbízásából 2020 és 2024 között. A dokumentumok a magyar egészségügy átfogó átalakítására tettek javaslatokat, de korábban nem voltak nyilvánosak, amelyek közül négyet "Bizalmas" minősítéssel is elláttak. A 2020-as Projekt Hippokratész tanulmány és annak vezetői összefoglalója önmagában bruttó 352,4 millió forintba került.
Hegedűs Zsolt egészségügyi miniszter szerint a közpénzből készült tanulmányokat azért hozzák nyilvánosságra, mert azok közérdekű adatok, és az egészségügy átalakítása minden állampolgárt érint. A miniszter hangsúlyozta, hogy a dokumentumokban szereplő javaslatok egy része mára elavult, és a jelenlegi kormány egészségügyi programja nem ezekre épül.
A hat dokumentum három nagyobb témakört dolgoz fel. A 2020-ban készült Projekt Hippokratész a közfinanszírozott egészségügyi ellátórendszer helyzetét elemezte, és 53 pontban javasolt átalakításokat, többek között a betegutak, a kórházi és szakrendelői hálózat, valamint az aktív ágykapacitások átszervezését. A 2021-es tanulmánycsomag a magánegészségügy fejlesztésével, a köz- és magánellátás együttműködésével, illetve a kiegészítő egészségbiztosítás bevezetésével foglalkozott. A 2024-es dokumentumok pedig az egészségügyi irányítás, a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) és a finanszírozási rendszer átalakítására tettek javaslatokat.
A minisztérium értékelése szerint a tanulmányokból kiderül, hogy az Orbán-kormány már 2020-ban részletesen ismerte az egészségügy súlyos, rendszerszintű problémáit, köztük a finanszírozási hiányosságokat, az orvos- és szakdolgozóhiányt, a kórházak eladósodását és az ellátáshoz való hozzáférés nehézségeit. A 2024-es dokumentum már a reformfolyamatok lelassulásáról számolt be. A minisztérium szerint a korábbi kormányzat elszigetelt intézkedéseket hozott, de nem valósított meg átfogó, az egészségügyi rendszer egészét érintő reformot.
Hegedűs Zsolt külön kitért arra is, hogy a 2020-as tanulmány megyei bontásban vizsgálta a kórházi és szakrendelői hálózat átalakításának lehetőségeit.
A BCG 2035-ig szóló tervezete szerint Bács-Kiskun megyében az aktív fekvőbeteg-ellátást nyújtó kórházak száma ötről háromra csökkent volna. A dokumentum a megyei kórházak aktív ágyszámának jelentős átalakításával számolt. Mint kiolvasható, a kecskeméti Bács-Kiskun Megyei Kórházban a 2019-es 988 aktív ágy helyett 2035-re 700-at javasoltak. Kalocsán 204-ről 102-re, Baján 372-ről 200-ra, Kiskunhalason pedig 485-ről 220-ra csökkentették volna az ágyszámot. A kiskunfélegyházi telephelyen meglévő 12 aktív ágyat teljesen megszüntették volna. A terv tehát a megyei aktív kórházi kapacitások jelentős szűkítésével számolt, különösen Kecskemét, Baja és Kiskunhalas esetében.
A miniszter ugyanakkor hangsúlyozta: ezek tanácsadói forgatókönyvek voltak, nem elfogadott kormányzati döntések, és nem igazolják önmagukban egyetlen kórház vagy osztály bezárásának szükségességét sem. Szerinte a korábbi kormánynak nyilvános szakmai és társadalmi vitát kellett volna kezdeményeznie az elképzelésekről, ezt azonban elkerülte.
