Jelentősen csökkent a zöldfelületek kiterjedése Kecskeméten

0
google maps
Hirdetés

Az elmúlt tíz évben több mint húsz százalékkal csökkent Kecskeméten a zöldfelületek nagysága.

Egyre többen tapasztaljuk Kecskeméten, hogy a levegő minősége nem megfelelő, sőt olykor az egészségügyi határokat súrolják az értékek, vagy át is lépik azt. Mindezeken túl a megnövekedett gépjárműforgalom, illetve a zöldfelületek jelentős csökkenése is hozzájárul ahhoz, hogy a komfortérzete az itt élőknek romlott az utóbbi években. A következő évtizedek nagy kihívás elé állítják a várost, és annak vezetését, a polgárokat egyaránt.

Ezt támasztja alá az az interjú is, amely dr. Hoyk Edit geográfussal, az MTA KRTK Regionális Kutatások Intézete Alföldi Tudományos Osztályának tudományos főmunkatársával készült.

A várost az itt lakók talán alapvetően zöldnek gondolják, de az adatok azt mutatják, egyre kevésbé az. 2008 és 2015 között 24 százalékkal csökkent a városi zöldfelületek kiterjedése.

Hirdetés

Ez tulajdonítható az utóbbi évek építőipari felfutásának, a lakóparkok épülésének, a külvárosokban megnyitott újabb telkeknek, és nyilván annak is, hogy újabb és újabb üzemek, gyárak nőnek ki a földből, főleg a város déli részén. A lakossági és ipari beruházások pedig a közlekedési infrastruktúra fejlesztésével járnak együtt, szintén a beépítetlen földek kárára. Még egy olyan, pozitív üzenetű – a megújuló energiafelhasználást segítő – projekt is a zöldfelületet csökkenti, mint a közelmúltban létesült napelempark az 52-es főúton. A szakember szerint nincs más alternatíva, sokkal több helyet kell adni a parkoknak, fasoroknak, még inkább szükséges törekedni erre a várostervezés és -üzemeltetés során, már csak az árnyékolás és a szálló por miatt is.

Akár öt fokkal is melegebb lehet a belvárosban

Hoyk Edit elmondta: nyáron, a klasszikus hőszigetek kialakulása idején a város belső részein – főleg éjszaka – 3–5 Celsius-fokkal is magasabb a hőmérséklet, mint a külvárosokban. A hőszigetjelenség a nagyvárosokban figyelhető meg, oka, hogy a beépített részeken a beton és az aszfalt sokkal több napsugárzást nyel el, minimális a természetes párolgó felszínek – talaj, növényzet, felszíni vizek – aránya, emellett a függőleges falfelületek fokozzák a felszíni sugárzás visszaverését és gátolják a hűsítő szelet. Télen is jóval csípősebb a hideg kintebb, ekkor a belvárosi, kellemesebb klímához a házak, ipari létesítmények melegítő hatása is hozzájárul.

A klímaváltozás ellen alulról kell építkezni

– Nemcsak akkor kellene környezettudatosnak lenni, amikor ez semmilyen erőfeszítést, alkalmazkodást nem kíván meg, hanem akkor is, amikor tényleges cselekvésre van szükség – szögezi le a szakember.

Hoyk Edit szerint a klímaváltozás ellen csak úgy lehet hatékonyan tenni, ha tudomásul vesszük: a személyes kényelmünknél vannak magasabb rendű szempontok, és valamilyen áldozatot vállalnunk kell. Legyen szó akár a fecskefészkek megtűréséről, arról, hogy a belvárosban csak biciklit használunk, vagy hogy egy ötszáz méterre lévő úti célig elsétálunk autókázás helyett.

Korábban írtuk:

David Attenborough megkongatta a vészharangot

500 Ft1000 Ft3000 Ft