Hazánkban nem újdonság a szárazság problémája, Magyarországon ugyanis az aszály, jégeső és tavaszi fagykár az összes mezőgazdasági kár 60%-át is meghaladta az elmúlt 35 évben.
A klímaváltozáson kívül (csökkenő csapadékmennyiség, melegebb évszakok) az aszálykárok egyik fő okozója, hogy hazánkban igencsak alacsony az öntözött területek aránya. Természetesen ezek a jelenségek nem maradnak válaszlépés nélkül: 2017-ben az aszály fogalmát is megváltoztatták, hogy igazodjon a környezeti adottságokhoz, emellett az enyhülő biztosítási feltételek és a vízmegőrzési technológiai újítások játszhatnak kulcsszerepet – írja agroinform.hu.
Hazánk öntözött területeinek az aránya messze van az európai átlagtól
Magyarországon az öntözéses gazdálkodás gyakorlatilag a rendszerváltás óta kedvezőtlen helyzetben van: azóta is a korábbival megegyező arányban vannak az öntözéses és az öntözetlen gazdasági területek. Hazánkban így sajnos jóval az európai átlag alatt van az öntözött területek aránya, jelenleg az összes vízjogilag öntözhető terület körülbelül 200 000 hektárt fed le, azonban ennek a valóban megöntözött része (az éves csapadékmennyiségtől függően) mindössze 30% és 55% között mozgott. Ez azt jelenti, hogy Magyarországon az összes mezőgazdasági területnek csupán az 1-2%-a számít ténylegesen öntözött területnek.
Ehhez képest az Európai Unióban az öntözéses gazdálkodás a termőföldeknek átlagosan majdnem a 9%-át fedi le. Ez azért is van így, mert Európában a mezőgazdaság számára rendelkezésre álló vízkészletnek körülbelül a 80%-át használják fel, míg Magyarországon alig a 30%-át.
