Az alacsony kamatok, a romló világgazdasági kilátások miatt a közeljövőben esélytelen a forint érdemi erősödése. A gyengülő devizát a boltokban drágulás követi.
Augusztus közepe óta nem volt olyan hét, hogy a forint árfolyama ne gyengült volna a történelmi mélypontra. Nem volt ez másképp hétfőn sem, amikor az európai közös pénz egy egységéért 335,39 forintot adtak a devizakereskedők a bankközi devizapiacon. A forint elerőtlenedését jól szemlélteti, hogy egy esztendeje még 312 forintos volt a kurzus. (A dollárhoz és a svájci frankhoz képest is hosszú ideje gyengélkedik a forint, az előbbit 305, az utóbbit 308 forintért is jegyezték.)
A világgazdaságban az ezekben a hetekben zajló események közül, mint amilyen az amerikai-kínai kereskedelmi háború, vagy a brexit körüli bizonytalanság, mind-mind negatívan hatnak a feltörekvő devizák árfolyamára. Ezt még tetézi, hogy az uniós országok gazdasági növekedési kilátásai egy friss prognózis szerint romlanak, ami a gyenge forint fő nyertesét, az exportot is kedvezőtlenül érinti. Ugyanis a gyengülő deviza sem képes korlátok nélkül támogatni a kivitelt – említette meg a Népszavának Varga Zoltán. Az Equilor Befektetési Zrt. szenior elemzője utalt arra, hogy ezt láthattuk az összeomlott argentin pesónál, s bár a forint gyengülésénél ilyenről szó sincs, mert a magyar deviza esetében egy lassú folyamatnak vagyunk szemtanúi. Bár a feltörekvő devizák mindegyike gyengült, például a lengyel zloty, vagy a cseh korona is, de nem egyforma mértékben. A környező – nem eurót használó – országok közül a forint erősebben reagált a társainál, aminek az oka a hazai monetáris politika, az alacsony alapkamat.
Az elerőtlenedett forint kárvallottja – a kis- és közepes vállalkozások mellett – a lakosság is – emlékeztetett Varga Zoltán. Az infláció ugyanis növekszik, az olaj ára, amelyet dollárban számolnak el, a gyenge forint miatt megdrágul, de emellett a világpiaci ár is nő. Az üzemanyagárak általában 2-3 hónappal később követik a kőolajét. Azzal is számítani kell, hogy a fuvarozási költségek is magasabbak lesznek, a csúcs 3-6 hónapon belül várható. Általában az üzemanyag-nagykereskedőknek ekkora az időbeli tűréshatára. Mindezek hatása begyűrűzik az áruk árába is. A devizában tartott államadósság ugyancsak megnő, de ennek aránya mára már nem számottevő, 20 százalék alatti. Az idegenforgalmi főszezon ugyan elmúlt, de aki most külföldre utazik, annak többe kerül az üdülése.
Az elmúlt héten Miró József, az Erste Befektetési Zrt. vezető elemzője még „Indokolatlan a gyenge forintárfolyam” címmel írt a Világgazdaságban, ám tegnap lapunk érdeklődésére, hogy fenntartja-e az álláspontját, már határozottan azt mondta, hogy nem. Ennek az az oka, hogy az elmúlt pénteken – mindenki meglepve – az MNB lefelé módosította a folyó fizetési mérleg adatait, az első negyedévit plusz 300 millióról mínusz 50 millió euróra, a második negyedévit pedig pedig mínusz 120 millió euróra. Mindez annak a következménye, hogy az import devizatartalma magasabb volt a jegybank korábbi becslésénél, és a mérleg másik serpenyőjéből pedig a profitot hazautaló befektetők többet vettek ki, mint amire számított jegybank. Az, hogy hosszú idő után a többlet negatívra váltott, arra kényszeríti a statisztikusokat, hogy ennek fényében a jelentősebb makrogazdasági adatokon is módosítsanak – mondta a szakember.
Ami a forint jövőjét illeti Varga Zoltán szerint nehéz jóslatokba bocsátkozni. Az azonban bizonyos, hogy a 320 forint körüli euróárfolyamtól elbúcsúzhatunk. Vértes András, a GKI Zrt. elnöke hétfői sajtótájékoztatóján erről azt mondta, hogy az euró átlagos árfolyama idén 325 forint lesz, de az évet 330 forinttal zárjuk, jövőre pedig 335 forintos átlaggal számolhatunk. A gazdaságkutató arra számít, hogy a Monetáris Tanács mai kamatdöntő ülésének közleményében nem tesznek említést a gyenge forintról, arra hivatkozva, hogy a jegybanknak nincs árfolyamcélja, ők csak az infláció alakulását követik.
