2016 februárjában látogatott Orbán Viktor miniszterelnök Kecskemétre, és jó sok mindent megígért, mi minden fog történni a megyeszékhelyen. Nos, azóta eltelt három és fél év, de még messze vagyunk attól, hogy teljesültek volna a nagy szavak. A városvezetés akkor döngette a mellét, tessék ezt is elintéztük! De mi mint azt már mindannyian tudjuk, a Fidesznél érdemes kivárni, mi lesz a vége az ígéreteknek, mert azok sokszor csak azok maradnak, vagy másképpen valósulnak meg.
Az egész Modern Városok Programja arról szól, hogy központilag döntenek olyan dolgokról, amikről helyben kéne. Orbán Viktor is alkalmatlannak találja a polgármestereket, és ezért nyúl át a fejük fölött, dönt nélkülük olyan helyi ügyekről amik a közgyűlés és a polgármester hatásköre lenne?
Orbán Viktor 2016-os látogatásán emlékeztetett arra, hogy az elmúlt 5 évben a kormány 16,7 milliárd forint adósságot vállalt át Kecskeméttől, amelyhez hozzáadva a 80-85 milliárd forint állami és uniós forrást, mintegy 100 milliárd forintnyi fejlesztési lehetőséget hozott.
Itt álljunk is meg! 16,7 milliárdos adósság! Milyen gazdája volt akkor a városnak eddig a fideszes vezetés? És persze ne feledjük, amit kifizetett nagy kegyesen az állam, az mind a magyar emberek befizetett adójából történt!
Az adósság egyébként abból jött össze, hogy kötvényeket bocsájtott ki Kecskemét, ezzel jutva többlet pénzhez. Ezt több helyen is előszeretettel gyakorolták fideszes városvezetők, miközben a korábbi kormányzatot bírálták az IMF hitelfelvétel miatt. Kettős mérce!
Nézzük, mit tartalmazott az akkor bejelentett csomag:
Első ígéret: 25 milliárd forintot bocsát a magyar kormány Kecskemét város rendelkezésére. Azért, hogy ezzel létrehozzon egy gazdaságfejlesztési alapot, amelyre kis és közepes vállalkozások visszatérítendő forrásként pályázhatnak majd. Azaz nem csak a központi kormányzathoz lehet a jövőben Kecskemétről pályázatokat benyújtani, hanem Kecskemét városához is. A kormány szándékai szerint ez a 25 milliárd forint hosszabb távon beépülhet Kecskemét gazdasági életébe.
Ahol most tartunk: A három év alatt 25 milliárd forintosra megnövelt Kecskemét Fejlődéséért Alapnál 10 milliárd forintos tőkeleszállítást rendelt el a magyar kormány egy friss kormányhatározat szerint és ezzel együtt jóváhagyta, hogy ezt a felszabaduló pénzt áttegyék az újonnan létrehozott Kecskemét Városfejlesztési Alapba. Tehát van egy „úttörő” konstrukció ami pénzt helyez ki tőke formájában, de nem működik. A pénz egy részét átteszik olyan helyre, ahol már nem tőkét helyeznek ki, hanem bármilyen, akár önkormányzati cégnek odaadják a pénzt, megtérülés reménye nélkül is. A kormányhatározat már most megnyitja az utat, hogy később a két alap között bármikor mozgassák a milliárdokat.
Beszédes adat továbbá, hogy a Városi Alapkezelő Zrt. közösségi oldalát kicsivel többen, mint 50-en kedvelték eddig. Bombasztikus sikerekről tehát egyelőre beszámolni nem lehet.
A második ígéret: megegyezés született arról, hogy a kecskeméti reptéren épül egy kifejezetten polgári célokat szolgáló kifutópálya.
Ahol most tartunk: Itt írtunk róla, hogy hogyan is áll ez az ügy. Azóta viszont vannak új fejlemények: A városvezetés minden szinten tagadja hogy itt polgári repülés lesz. Eközben a reptér építése halad. Kifutópálya kész. Elkezdték a többi terület feltárását is, mert tele van bombával meg roncsokkal.
A harmadik ígéret: az ipartelepek folyamatos áramszolgáltatásának biztosítása érdekében fejlesztik a hálózatot.
Ahol most tartunk: Elkezdődött egy feltőkésítési folyamat az MVM-nél, de ütemtervet még a nyilvánossággal nem ismertettek. Jellemző a kommunikációs káoszra, hogy a Mercedes második ütemének csúszását is tagadják, vagy néha épp az áramvezetékek hiányára vezetik vissza.
A negyedik ígéret: a város körül teljesen megépül a körgyűrű.
Ahol most tartunk: Elkerülő van, körgyűrű is van, de pont azok a le- és felhajtók hiányoznak, amik megkönnyítenék a kecskeméti emberek életét. Hetény felől és hetény felé nem lehet menni. Van olyan szakasz ahol megtervezték, megépítették a körforgalmat és aztán lezárták a kihajtót, mert nem gondoltak a forgalomra.
Az ötödik ígéret: az 52-es főút városba vezető szakaszát a kormány négysávosítani fogja.
Ahol most tartunk: Ez teljesen sztornózva lett, mint az Izsáki út többsávosítása is. Az 52-es helyett a Mercedes-gyár várható bővítése miatt az 54-essel foglalkoznak.
A hatodik ígéret: egyetemi-ipari kutatóközpontot hoznak létre Kecskeméten.
Ahol most tartunk: az egyetemi ipari kutatóközpont tervét viszont át kell dolgoznia a városnak, nem tartalmazhat olyan elemeket, amelyek máshol már léteznek, vagy folyamatban van megvalósításuk. Így például Kecskeméten nem épülhet robotautó-tesztpálya, mert az már lesz Zalaegerszegen. Ha nagyvonalúan ide vesszük az egyetem megépítését, akkor elmondhatjuk, hogy az 5 tervezett épületből 1 épült meg, annak sem történt meg az átadása.
A hetedik ígéret: megállapodtak vasútfejlesztésekről. A kecskeméti vasúti főpályaudvar „rendbetételét”, valamint egy P+R parkolórendszert jelent. Orbán Viktor nem tért ki a részletekre, de vélhetően az intermodális csomópont megépültére gondolhatott.
Ahol most tartunk: Az elő tervekre 2,7 milliárd ment el, de azt most lesöpörték az asztalról és újabb 1 milliárdos közbeszerzést írtak ki újabb tervekre. Építkezés még a közelben sincs. Erről itt írtunk!
A nyolcadik ígéret: fejlesztik a világhírű Kodály Intézetet. Építenek Kecskeméten egy új, 250 fős koncerttermet, valamint tantermeket és stúdiókat.
Ahol most tartunk: Nagy port kavart a kecskemétiek körében, hogy Kerényi József művét teljesen eltüntetnék az átépítéssel. Azóta új tervek vannak terítéken, és körülbelül még három év, mire elkészülhet az átalakítás.
A kilencedik ígéret: Egy középfokú, duális szakképzést szolgáló, gazdasági területen működő két tannyelvű iskola és kollégium megépítését is bejelentették. Ez Kada Szakközép kiköltözését jelenti a Rudolf laktanyába.
Ahogy most állunk: A költözés lebonyolítását nehezíti, hogy két műemlékvédelem alatt álló épületben kap majd helyet a Kada, ezek felújítása pedig jóval drágább, mint azt eredetileg gondolták. Eredetileg hárommilliárd lett volna felújításuk, átalakításuk. Többszörös felmérések és tervek után azonban kiderült, hogy ez körülbelül ötmilliárdból oldható meg. Azóta csend van a projekt körül.
A tizedik ígéret: a kormány a kecskeméti városháza felújítására 4 milliárd forintot ad. A beruházás eredetileg már akkor beindult volna, és egy évig tartott volna a rekonstrukció.
Ahol most tartunk: Haladnak a munkálatok, de mint az lenni szokott, a határidőket tartani nem sikerült. Közben a beruházás is drágább lett közel 1,5 milliárd forinttal.
Alkalmas, vagy alkalmatlan? Ön dönt!
Jelentősen eladósodott a város, amit aztán a közösből fizettek ki az adófizető állampolgárok. A 10 ígéretből kézzel fogható, be is teljesült még nincs, vannak részeredmények, de jól érzékelhető, hogy nagy a kabát a jelenlegi városvezetés számára. Mindezek mellett egyes projektek döcögni látszanak, átnyúlnak a kecskemétiek feje felett, ami jól mutatja súlytalanságukat az országos politikában.
