Eltűnt a zsebsajtóból egy közlemény. Bosszú történt? Vagy valami egészen más?

Ami a tényeket illeti: kikerült, majd eltűnt egy közlemény néhány kecskeméti hírportál oldaláról. A közleményt a Bács-Kiskun Megyei Tudományos Ismeretterjesztő Társulat igazgatója jegyezte, és arról szólt, hogy megalakult a Közművelődési Kerekasztal Kecskeméten. Ártatlannak tűnő kezdeményezés, mégis furcsa dolgok lengik körül.

A Közművelődési Kerekasztal az a fórum, ahol megjelenhetnek a lakossági igények a kultúra területén, ami terepe lehet a kulturális érdekérvényesítésnek. Tagja lehet minden jogi személyiséggel rendelkező, helyben működő közművelődési civil szervezet, valamint a helyi közművelődést támogató gazdasági vállalkozás képviselője.

Kecskeméten 13 alapítóval alakult meg ( később csatlakozhatnak hozzá azok, akik megfelelnek a jogszabályi előírásoknak ). Az alapítók a következők: Bács-Kiskun Megyei Honismereti Egyesület, Bács-Kiskun Megyei Tudományos Ismeretterjesztő Társulat, Kecskemét–Aomori Magyar-Japán Baráti Kör, Kecskemét Kultúrájáért Alapítvány, Kecskeméti Olimpiai Barátok Bóbis Gyula Köre, Kecskemét Széchenyi-városi Közösségépítő Egyesület, Kecskeméti Zenészegylet, Magyar Pedagógiai Társaság Bács-Kiskun Megyei Szervezete, Magyar-Dán Kulturális Egyesület, Novum Kamarazenekar Egyesület, Nők a Nemzet Jövőjéért Egyesület, Pedagógia Sub Róza Egyesület, Széchenyivárosért Egyesület.

Szeptember 26-án megalakult tehát a kerekasztal, amelynek tényéről a város jegyzője tájékoztatta a lakosságot október 7-én. Ez olvasható a kecskemet.hu oldalon. A kihirdetést követően, október 28-án a TIT székházában megtartotta első érdemi ülését a Közművelődési Kerekasztal. Ezen döntöttek arról is ( mindenki egyetértett ) , hogy tájékoztatják a kerekasztalról a sajtót.

Ki is került a közlemény, majd néhány kecskeméti hírportálról -szinte egyszerre- eltűnt a megalakulásról szóló tájékoztatás. Ezekről van szó: hiros.hu, keol.hu, hirosveny.hu.

Az első ugye önkormányzati sajtó, a másik kettő pedig önkormányzati cégek reklámjaiból is működő portál. Közülük a Keol, a választás előtt a Facebook oldalának borítóképére a fideszes jelöltek fényképeit tette ki. A Hírösvény pedig vicsorgó plüssmaciknak gúnyolta az ellenzékieket. Hozzátartozik a történethez, hogy a Hírösvény később visszatette a közleményt, de ettől még korábban levette.

Ezt szerettük volna kideríteni, ezért első körben az érintett hírportálokhoz fordultunk. A Keol és a Hírösvény nem reagált a megkeresésünkre, a Hiros.hu válaszolt. Arra voltunk kíváncsiak, hogy mi az oka, hogy eltűnt a közlemény.

Nem gondoltuk volna, de megtörtént. A hiros.hu főszerkesztője válaszlevelében azt kérdezte, hogy milyen jogcímen vagyunk kíváncsiak. Természetesen válaszoltunk a kérdésre. Leírtuk, hogy péládul azért kérdezzük, mert tájékoztatni szeretnénk az olvsasókat. Nem tudjuk, hogy egy sajtó szerepéről ez az információ mennyiben volt újdonság Bán Jánosnak, de második levelében már készségesebb volt, és leírta: „A közleménnyel kapcsolatban érkezett jelzés arról, hogy néhány részletkérdésben nem pontos a tájékoztató szövege. Ezen részletek tisztázása után kerül ki a végleges szövegváltozat honlapunkra.”

Erre persze azonnal ment vissza néhány újabb kérdés tőlünk. Ezek: Kitől érkezett a kérés, hogy le kellene szedni a hírt? És miért nem írta meg a portál, hogy ezért kellett levenni? Melyik részletek nem voltak pontosak? Milyen gyakran történik ilyen, hogy valaki odaszól, hogy le kellene venni egy hírt?

Erre is kaptunk választ. Íme:

„…mivel nyilvánvaló a kérdésben fogalmazott sugalmazás, ki kell ábrándítsam, magánszemélyről van szó. Szerkesztőségünk saját hatáskörében szokott dönteni arról, milyen témáról milyen cikket tesz föl és mikor. Arról is magunk döntünk, hogy ha egy-egy cikkel kapcsolatban plusz információkra van szükség, azt mikor és milyen formában szerezzük meg és közöljük. Elképzelhetőnek tartom, hogy az önök esetében is így működik ez. Még valamit. Legutóbbi leveléből az derül ki, hogy korábbi válaszomat eltorzítva próbál további kérdéseket feltenni. Én egy külső személytől érkező jelzésről beszéltem, ön pedig arról, hogy “valaki levetette a cikket”. Értem én, hogy ön ezt szeretné látni és hallani, mert ez a változat jobban megfelelne prekoncepciójának, de sajna, a valóság ezúttal is jóval prózaibb.”

Ez így persze egyre rosszabb magyarázat, mert ezzel a hiros.hu főszerkesztője azt állította, hogy az évi 180 millió forint közpénzt kapó ( csak a várostól; az MTVA-n keresztül még újabb milliókat kap ) médiacentrumnál egy magánember elérheti, hogy lekerüljön oldaláról egy szervezet által kiadott közlemény. És mivel a másik két sajtó nem válaszolt, ezért csak gyanítani tudjuk, hogy ugyanez a magánszemély intézkedhetett ezeknél is. Vagy pedig a hiros.hu szólt oda nekik is. Nincs más verzió. Ha csak nem az, ami valójában történhetett.

Ha elfogadjuk a valóságnak Bán János magyarázatát, akkor pedig az a felettébb fura, hogy a magánszemély a KecsUP-nál meg sem próbálkozott levetetni a közleményt. Pedig ha valóban valami félrement a kerekasztalról szóló közleményben ( mert akár ez is lehet persze ), és ez valaki számára bántó volt, akkor azt talán velünk is tudathatta volna. Hogy nálunk se legyen kint egy rossz információ. Ha tényleg erről van szó. ( A baon.hu-nál is olvasható a közlemény )

Arra nem kaptunk választ, hogy ha valóban gond volt a közleménnyel, akkor miért nem lehetett úgy levenni, hogy közben megmagyarázzák az olvasóknak, hogy miért tűnt el egy információ a honlapról.

A közleményből az is kiderült, hogy a kerekasztalnak Szabics István az ügyvivője, aki a TIT megyei igazgatója is. Őt is megkerestük, hogy tudja-e mi történhetett. Annyit írt nekünk, hogy nem tudja, vajon mi az akadálya a közlemény közlésének. Mint írta: a kerekasztal a jogszabályok mentén megalakult. Bár volt egy csörte arról, hogy a kerekasztal mellett ülhet-e az egyik tagjelölt. Jelezték a jegyző felé, hogy aggályaik vannak, hiszen nem civil szereplőről van szó.

Közben a kerekasztal mellől érkezett egy információ: a Hírös Agóráról lehet szó, amely önkormányzati cég, és mint ilyen került bele valahogyan az alapítók közé. Erre ment vissza a reakció a kerekasztaltól, hogy ez így nem lehetséges. Mert a jogszabály nem engedi. Az Agórával tehát nem tudták elkezdeni a munkát, így nélküle indult útnak a Közművelődési Kerekasztal.

Szabics István megerősítette, hogy jók az információink, valóban kértek erről egy állásfoglalást közben, hogy mi legyen az aggályosnak vélt alapítóval. Erre még nem kaptak választ.

Közben a kerekasztal mellől újabb információt kaptunk. E szerint a jegyző környékéről mehetett ki a kérés az irányítható sajtó felé ( ez válasz lehetne arra, hogy a KecsUP miért nem kapott kérést a közlemény levételére), hogy töröljék a közleményt. Kontaktunk szerint ebben már része lehet az új alpolgármesternek, Engert Jakabnének, aki a Hírös Agóra igazgatóját szerette volna talán a kerekasztal ügyvivői székére ültetni, ahol most Szabics ül.

Ennél a pontnál írtunk a jegyzői osztálynak, hogy valóban tőlük ment-e ki az említett sajtókhoz a kérés, hogy vegyék le a közleményt, de hétfő óta semmilyen reagálás nem jött innen. Válaszolt viszont Engert Jakabné, akitől azt kérdeztük, hogy az ő bosszújáról van-e szó, ahogy informátorunk mondta. Ezt válaszolta: „Téves az a feltételezés, hogy valamiféle bosszú áll a háttérben. Semmi közöm sem a sajtóközleményhez, sem annak levételéhez.”

Megemlítette még azt is, hogy tőlünk értesült arról, hogy eltűnt néhány portálról a közlemény. Valamint, hogy érdeklődik a történtekről.

Mivel a Hírös Agóra is felmerült a történetben, írtunk oda is levelet, hogy valóban róluk szól-e a vita, és, hogy az volt-e valóban a szándék, hogy Bak Lajos igazgató legyen a kerekasztal ügyvivője. Nem kaptunk választ.

Sajnáljuk, hogy pont azoktól nem jött válasz, akik az informátorok szerint a főszereplői a történteknek, mert tisztázhatták volna magukat.

És bár a hiros.hu-val egészen jól belejöttünk a levelezésbe, azt mégsem tudtuk meg, mi volt a baj a közleménnyel, és, hogy mi az a „prózai” ok, ami miatt lekerült a közlemény tőlük ( és a másik kettő oldalról is ).

Amennyiben az eddig nem válaszoló címzettek mégis úgy érzik, hogy van mondanivalójuk, és ezt megosztják velünk, természetesen az ő állásfoglalásukat is közölni fogjuk.