fbpx
1.1 C
Kecskemét
2023. január 29., vasárnap

FRISS HÍREK

Salacz László és Zombor Gábor is megszavazta a börtönkártérítéses törvényt

Orbán Viktor miniszterelnök arra utasította az igazságügyi minisztert január elején, hogy függesszék fel a büntetésvégrehajtásban résztvevő raboknak a fogva tartási körülmények miatt megítélt állami kártérítések kifizetését. Csakhogy erre a kártalanításra a fogvatartottak azért jogosultak, mert erről törvényt fogadott el a parlament Fidesz-KDNP frakciója 2016-ban. A kecskeméti országgyűlési képviselők szavazatával csak a kormánypárti képviselők támogatták a törvénymódosítást a kártérítésről. Az MSZP és az LMP képviselői tartózkodtak, a Jobbikosok nemmel szavaztak.

Börtönépítés és bérfejlesztés helyett „spórolásból” fizettek volna kártérítést

A 2013-as törvényt két okból is módosították. Egyfelől, mert 2015 végéig több mint ötezer rab panasza került a strasbourgi emberjogi bíróság elé, másfelől, hogy a pereket ne Strasbourgban, hanem a magyar bíróságokon, nemzeti hatáskörben intézzék. Az elítéltek azért követeltek kártérítést, mert a körülményeik nem feleltek meg annak a minimumnak, amit Magyarország nemzetközi szerződésekben magára vállalt: legalább négy négyzetméternek kell jutnia egy emberre, a vécéket külön légtérben kell elhelyezni az ágyaktól. Ez a két feltétel hiányzott a legtöbb esetben.

Az EU-n belül a magyar börtönök a legzsúfoltabbak. 2018-as adatok alapján 132%-os volt a helykihasználás, vagyis ekkor 18.171 ember raboskodott, de a magyar börtönök kapacitása csak 13.771 fő. A kormány 2016-ban még arról beszélt, hogy 6000 férőhellyel bővítenék a börtönöket, amihez plusz 2500 fős büntetés-végrehajtó létszámnövelést is terveztek. A fejlesztésekből végül nem lett semmi. Sőt! Két év alatt (2019-re) 1200 fővel csökkent a bv-nél dolgozók létszáma az alacsony fizetések, a rengeteg túlóra és az elavult technikai feltétetek miatt.

A törvény értelmében a helyhiánytól szenvedő börtönök a problémákat úgy próbálják kezelni, hogy a fogoly a börtön parancsnoktól kérheti áthelyezését egy kevésbé zsúfolt cellába. Ha erre nincs lehetőség, akkor jöhet a kártalanítás követelése a büntetés-végrehajtási bíróknál.

Mivel sem új börtönök nem épültek, sem bérfejlesztés nem történt a bv-nél, beárazták a költségeket: „spórolásból” inkább fizettek volna 1200-1600 forintot a perelő raboknak, mint sokkal többet a strasbourgi ítéletek nyomán. Az a rab, aki sikeresen bírósági úton érvényesítette igényét akár 5 millió forint kártérítést is kaphatott. A börtönszlengben ezt nevezik „heringpénznek”.

A cellalakók csakhogy már akkora tömegben perelnek, és annyiszor nyernek, hogy ez túlmutat a beárazott „spórolásnál” és óriási terheket ró az államra, vagyis az adófizetőkre.

Az ellenzék előre jelezte, hogy a törvény szembe megy a társadalom igazságérzetével

A parlamenti vitából jól látható, az ellenzéki képviselők jelezték előre, hogy kártalanítás helyett a minimumkövetelményeket teljesítse az állam.

Horváth Imre MSZP-és képviselő többek között ezt mondta:

„Ha azonban a fogvatartottak nagy részének inkább kiutalják a kártalanítás összegét az elégséges szintet meg nem ütő […] körülmények miatt, az néhány év fogva tartás után meglepő összegeket fialhat az elítélteknek. Mindez érthető módon kiválthatja a társadalom megütközését”.

Hasonló cikkünk:  A Momentum kecskeméti elnöke szerint érvágás az, hogy megszűnt a párt közgyűlési képviselete
Hasonló cikkünk:  A Momentum kecskeméti elnöke szerint érvágás az, hogy megszűnt a párt közgyűlési képviselete

A Jobbikos Staudt Gábor ugyanebben a vitában, mintha előre látta volna azt a Fideszes kommunikációt, amiről Orbán Viktor panaszkodik, hogy egyes ügyvédek üzletet látnak a rossz magyar börtönviszonyokban. Staudt 2016-ban így fogalmazta meg kritikáját a törvénnyel szemben:

„[…] azt is láthatjuk, hogy ügyvédi irodák az elítélteknek szinte már a noszogatásával arra buzdítják őket, hogy tömegesen adják be ezeket az ügyeket, hiszen akármi történik, ezeket meg fogják ítélni, és nyilvánvalóan ebben az esetben nemcsak az elkövetők, […] illetve a büntetésüket töltő fogvatartottak járnak jól, hanem természetesen a jogi képviselők, ügyvédek, egyéb közreműködők is, tehát erre ráépült egy iparág […].”

Az LMP-s Sallai R. Benedek is arra hívta fel a figyelmet, hogy olyan megoldást kell találni, ami nem terheli túl a magyar adófizetők pénztárcáját.

„Arra kérjük a kormányt, hogy […] a büntetés-végrehajtásban dolgozók véleményének a fokozottabb figyelembevételével olyan gyakorlatias megoldásokat is keressenek, amelyek nem pusztán anyagi hasznot hoznak a kormánynak és kevesebbe kerül a későbbi pereknek a rendszere, hanem részben valóban javítja a büntetés-végrehajtásban érintetteknek az ellátási körülményeit, ugyanakkor nem terheli túl az adófizetőket és a közvagyont.”

A jogász végzettségű Dr. Salacz László kecskeméti országgyűlési képviselő ismertette a Fidesz frakció álláspontját. Elmondta, hogy a törvény egy cselekvési terv a zsúfoltság csökkentése érdekében. Külön kitért arra, hogy:

„A kártalanítás napi tételét a bíró a törvényben meghatározott keretek között állapítja meg. A napi tétel alsó határa 1200, a felső határa pedig 1600 forint.”

Salacz azzal zárta a felszólalását, hogy „Összességében elmondható, hogy a zsúfoltság enyhítésére a jogszabály-módosítás és a férőhelybővítés hosszabb távú megoldást adhat.” És kérte a törvénytervezethez a képviselők támogatását, akik az elmúlt napokban már felháborodottan így posztolnak a törvény nyomán kialakult helyzetről.

Salacz László 2016-ban megszavazta a kártérítés összegét megállapító törvényt.

Zombor Gábor támogatta a börtönkártérítéses törvényt.

 

A börtönbiznisz lenne az új kormányzati propaganda témája?

Túlzás lenne azt állítani, hogy a migrációs és a Sorosozós tematika kifulladt volna, mert továbbra is rezonálnak rá a Fidesz szavazók. A szembetűnő az, ahogy a kormányzati propaganda keresi az új témát az önkormányzati választások után. Most éppen az látszik, hogy a hazai cigányságon és a börtönviselteken keresztül indítanak politikai támadást a három hatalmi ág közül – a valamennyire még megmaradt – igazságszolgáltatás intézménye ellen. De ez csak találgatás, mert egyelőre kérdéses, hogy ezzel a témával mennyire lehet mozgósítani a választókat.

 

Kép: m.atv.hu

Hirdetés

Felkapottak

Ágasegyházánál videóra vették a fekete nagymacskát

Hajnal Viktor felvételét már többen megosztották a Facebookon. Egy lovaskocsiról vettek videóra egy fekete macskaszerű állatot, még az is...

Hirdetés

Legnépszerűbb

Ágasegyházánál videóra vették a fekete nagymacskát

Hajnal Viktor felvételét már többen megosztották a Facebookon. Egy lovaskocsiról vettek videóra egy fekete macskaszerű állatot, még az is...