A katasztrófavédelemről szóló 2011-es törvény egyértelműen fogalmazza meg, hogy milyen sajátos irányítási szabályok érvényesek veszélyhelyzet esetén.
A 46. § (4) pontja szerint:
Veszélyhelyzetben a települési önkormányzat képviselő-testületének, a fővárosi, megyei közgyűlésnek feladat- és hatáskörét a polgármester, illetve a főpolgármester, a megyei közgyűlés elnöke gyakorolja. Ennek keretében nem foglalhat állást önkormányzati intézmény átszervezéséről, megszüntetéséről, ellátási, szolgáltatási körzeteiről, ha a szolgáltatás a települést is érinti.
Ez nem egy megengedő mondat, hanem kijelentés. Magyarul: nem gyakorolhatja, hanem gyakorolja. De mint látható, bizonyos esetekre nem kapnak felhatalmazást illyenkor sem a városvezetők, sem a megyei elnökök. Saját cégeik életében átszervezéseket nem hajthatnak végre. Hogy mit jelent ez a gyakorlatban, arról a városháza sajtósát kérdeztük, de nem jött még válasz. Tudni szeretnénk például, hogy ez azt jelenti-e hogy sem a közgyűlés, sem a bizottságok nem fognak ülésezni (időszerű lenne ez hamarosan)?
A kormány állami felügyelet alá vonhat cégeketUgyanebben a törvényben egy másik paragrafusban az áll, hogy szükség esetén, a helyzet súlyosbodásakor, annak megelőzése érdekében állami felügyelet alá vonhatók a gazdálkodó szervezetek. Vagyis kft-k, alapítványok, szövetkezetek, egyéni vállalkozók, költségvetési szervek és akár helyi önkormányzatok is.
A jogszabály szerint ilyenkor az állam dönt a vészhelyzet elhárítását, a károk enyhítését szolgáló kérdésekben.
