A kecskeméti légszennyezettségi mutatók ritkán esnek a természetes vagy elfogadható eredmények közé, amik gyakran megközelítik vagy meg is haladják az egészségügyi határértéket. A koronavírus miatt megállt városban a magas szálló por és nitrogén-dioxid mértéke az elmúlt napokban fel és alá ingadozott. A rendelkezésre álló légszennyezettségi mutatókat figyelve a változás kitérő ingája a különböző napszakokban is szembetűnő. Egy 2019-es kimutatásból az derül ki, hogy Kecskemét az ötödik legszennyezettebb város Magyarországon, Budapestet is megelőzve.
A koronavírus miatt megállt Kecskemét légszennyezettségi mutatói 2020. március – április fordulóján: az inga erősen kitér
Március 31. délután: a szálló por és a nitrogén-dioxid mértéke természetes, ami általában jóval magasabb szokott lenni. A nitrogén-oxidok, a szén-monoxid és a különböző szénhidrogének kibocsátásáért a gépjárműmotorok nagyban felelősek.
Kecskemét légterébe kerülő légszennyező anyagok döntően: a közlekedésből, az üzemi, technológiai tevékenységekből és a lakossági fűtésből erednek.
Az ózonkoncentráció napok óta magas szintet mutat, ami azért gond, mert belélegzéskor mélyen lekerülhet a tüdőbe. Az ózon a tüdőkapacitás csökkenését okozhatja, és gyengítheti a baktérium- és vírusfertőzésekkel szembeni ellenállóképességet. Ezen túl az ózon közvetlenül árt a növényeknek, pusztítja a zöld leveleiket, virágaikat, gátolja a fotoszintézist és a gyökérlégzést is – írja a Levegő Munkacsoport által kiadott Lélegzet című lap.
Április 1. reggel: a mutatók elfogadhatók, illetve tűrhetők.
Április 2. reggel: szálló por szintje káros, a nitrogén-dioxid mértéke kedvezőtlen, a nitrogén-oxid mutatója egészségtelen.
A légúti megbetegedések és a légszennyezettség között szoros kapcsolat van
A légszennyezettség és a betegségek kapcsolatát sokan nem találták magától értetődőnek vagy félvállról vették, de a közvetlenebb kapcsolatra több kutató igyekszik rávilágítani. Egyre több nemzetközi tanulmány (pl. ez, ez, ez) mutatja ki, hogy szoros az összefüggés a vírusos légúti megbetegedések, és az emiatti elhalálozások száma, valamint a légszennyezés között. Minél szennyezettebb levegőben tartózkodunk, annál nagyobb a kockázata a megbetegedésnek.
Kecskemét sem kivétel a probléma alól, ugyanis sokszor mérnek „egészségtelen minőségű” légszennyezettségi adatokat. Kecskemét légterébe kerülő légszennyező anyagok döntően: a közlekedésből, az üzemi, technológiai tevékenységekből és a lakossági fűtésből erednek. Kecskeméten évről-évre egyre komolyabb gondot okoz a helytelen lakossági tüzelés, annak ellenére, hogy tilos szeméttel tüzelni, amiért sok százezres büntetés róható ki, (amiről már korábban is írtunk a kecsup-on.)
A kutatók arra alapoznak, hogy a szálló por (a levegőben levő finomszemcsés anyagok) bizonyítottan hatékony hordozója különböző kémiai és biológiai szennyezőanyagoknak, például a vírusoknak – korábbi tanulmányok már bizonyították, hogy az influenzavírusok, a légúti óriássejtes vírusok és a kanyaróvírusok is képesek rátapadni a szálló porra.
Ugyanerre az eredményre jutottak azok a kutatók, akik kimutatták, hogy Észak-Olaszországban a koronavírus-fertőzéses esetek magas száma összefüggést mutatott a magas szállópor-koncentráció mértékével. A vírus terjedése messze itt volt a legnagyobb mértékű – olvasható a qubit.hu összeállításában.
Koronavírus – sürgető kérést kaptak a hazai önkormányzatok
A légszennyezés csökkentését szolgáló intézkedések bevezetésére kéri az önkormányzatokat a Települési Önkormányzatok Országos Szövetsége (TÖOSZ) a koronavírus-járvány miatt. Gyergyák Ferenc, a szövetség főtitkára a Betegszervezetek Magyarországi Szövetségével, az Európai Népegészségügyi Szövetséggel és a Levegő Munkacsoporttal közösen:
arra hívták fel a helyhatóságok figyelmét, hogy a levegőszennyezés segítheti a vírus terjedését és súlyosbíthatja a betegséget is. Miután a légszennyezettség elsősorban a tüdőre, valamint a légúti szervekre van hatással, gyulladást okozhat és ezáltal gyengül az immunrendszer, és a koronavírus is ugyanezeket a szerveket támadja meg, így ha hosszabb ideig rosszak a légköri viszonyok, akkor az elősegítheti a betegség károkozását” – mutatott rá a TÖOSZ főtitkára.
A kecskeméti Városi Operatív Törzs március 31-ig döntése értelmében arra kéri a kecskemétieket, hogy kerüljék a kerti zöldhulladék égetését, és helyette igyekezzenek komposztálni.
A koronavírus után fontos ügy lesz a légszennyezés csökkentése Kecskeméten?
A pandémia elmúlásával nemcsak Olaszországban vagy Budapesten, de Kecskeméten sem megkerülhető kérdés a légszennyezés problémája. A levegőszennyezés nem egyeseket érintő egészségügyi probléma, hanem olyan közös társadalmi kihívás, ami egyformán érinti a helyi társadalom fiatal és felnőtt tagjait. A koronavírus azt is megmutatta, hogy milyen méretekben szennyezzük a környezetünket.
Az ember földi élete során olyan fejlettségre tett szert, hogy hosszabb távra meghatározhatja, de akár is el is pusztíthatja életkörülményeinek egyes elemeit, illetve saját közvetlen környezetének életfeltételeit.
Sokak teszik fel a kérdést mind globális, mind helyi szinten, hogy lehet-e onnan folytatni az életet, mint az volt a koronavírus előtt? A koronavírus után fontos ügy lesz a légszennyezés csökkentése Kecskeméten? Ezért azok a kérdések, amiket már néhányan feszegettek Kecskemét jelenével és jövőjével kapcsolatban, mind reálisabbá válnak, így többek között:
- a belváros közlekedésének tehermentesítése az autósforgalomtól;
- a közösségi és a kerékpáros közlekedés elsődlegessé tétele a városi közlekedésben;
- az energiaszegénységgel is összefüggő helytelen lakossági tüzelés visszaszorítása a téli időszakban, illetve
-
a hazai és multinacionális nagyvállalatok által okozott káros környezeti hatások érdemi visszaszorítására.
