Szemereyné Pataki Klaudia: „Hét bő esztendő után hét szűkebb esztendő következik”

0
A Mercedes gyárban vendégeskedő miniszterelnök Szemereyné Pataki Klaudiával és Zombor Gáborral / Fotó: autoblogger.hu
Hirdetés

ꕻ Hét bő esztendő után hét szűkebb esztendő következik Kecskeméten.
ꕻ Kecskemétnek lépést kell tartania az ipari fejlődéssel, mert a város infrastrukturálisan – főleg úthálózatában és tömegközlekedésében – komoly lemaradásban van.
ꕻ Amit a kecskeméti gazdaság megtermel, abból aránytalanul többet von el a Fidesz-kormány.
ꕻ Ha nincs iparűzési adó, akkor leállhatnak az önkormányzatok.

Mindezeket nem egy ellenzéki politikus állapította meg, hanem Szemereyné Pataki Klaudia fideszes polgármester az Országgyűlés Gazdasági bizottságának kihelyezett kecskeméti ülésén március végén, ami a parlament oldalára feltöltött jegyzőkönyvből ismerhető meg. Röviden összegezzük az ott elmondottakat, amiből az is kiderül, hogy milyen feszültség húzódik meg a Fidesz-kormány centralizációs lépései és a helyi önkormányzatok között, legyen az akár Fideszes vezetésű.

A Mercedessel minden megváltozott

A Gyurcsány-kormány és a Daimler Benz 2008-as megállapodása a Mercedes autógyár Kecskemétre településéről jelentős hatást gyakorolt a város gazdaságára nézve. A város és a megye abszolút húzóágazatává pillanatok alatt az autóipar vált, ami épp a 2008-as gazdasági válság idejére esik.

A kecskeméti polgármester szerint ez nem meglepő, mert Bács-Kiskun megye és Kecskemét térsége egy kicsit mindig eltért az országos átlagtól:

Hirdetés

„vagy előtte, vagy alatta járt a város az országos fejlődésnek, de soha nem paralel az országos fejlődéssel. Mindig akkor ugrott a város, amikor éppen nem számoltak vele. És itt is akkor ugrott a város, amikor a gazdasági válság mélypontjába kezdett belemenni mindenki 2008-ban.”

Aláírták a kecskeméti Mercedes-gyárról szóló szerződést. Gyurcsány Ferenc, Zombor Gábor, Rainer Schmücke, Bajnai Gordon / Fotó: nol.hu

Szemereyné párhuzamot von a 2008-as és a mai válság között. Megállapította, hogy bár 2009-ben és 2010-ben mélyebb pontra került a város és a megye gazdasága az országos gazdaságénál, de utána annál nagyobb lendülettel mászott ki ebből a válságból. Majd hozzá tette azt:

„Amint látják, most is ugyanarra készülünk, hogy a hét bő esztendő után hét szűkebb esztendő következik, hiszen ez a gazdaság törvényszerűsége is. De azért én olyan képet látok egyelőre a helyi gazdaság előrejelzéséből, hogy ha szűkebb is, de mértékletesebben kell gondolkodni, nem pedig kiugró eredményekben és teljesítményekben, de nem visszaesésben.”

Prognózisát azzal védi, hogy a helyi vállalatoktól azt a visszajelzést kapta, hogy a növekedésük bár szűkül, de a gazdasági mutatóik nem fordulnak át csökkenésbe, illetve nem állt le a helyi iparban a befektetési kedv.

A fideszes polgármester szerint, amit a kecskeméti gazdaság megtermel, abból aránytalanul többet vesz el a Fidesz-kormány

A fideszes politikus arról is beszélt, hogy nem elég az ipari fejlődés, azzal lépest is kell tartani egy élhető város megteremtése érdekében. Szerinte Kecskemét infrastrukturálisan lemaradásban van az úthálózat és a tömegközlekedés területén, illetve

„egyetlenegy  összefüggő  belső  körúthálózata  sincs  még  a  mai  napig  sem  a  városnak. Most már elmondhatjuk azt, hogy egy külső elkerülő körgyűrűnk viszont van, de az is csak részben van, mert egy bizonyos szakasza autópálya, autódíjjal érintett rész, tehát még fizetni is kell érte, ha ráhajtanak arra a szakaszra.”

Hogy mi okozza a lemaradást? Arra ez a polgármesteri válasz:

„Valamelyest segítséget kapunk kormányzati támogatásból, de nem olyan mértékben, mint ahogy látok más régiókat. […] A megtermelt GDP és a visszaosztott kormányzati támogatás nincs arányban egymással.”

Szükség van tehát további infrastrukturális fejlesztésekre, hiszen napi több száz kamion látja el az ipart, és a hozzákapcsolódó kisebb gépjárművek. Ezek komoly leterheltséget jelentenek a város megközelíthetőségében, amik a város lakossága irányában azonban már nagyon komoly feszültséget jelentenek – érvel egy igazságosabb visszaosztás mellett Szemereyné.

300 milliárd helyben megtermelt adóforintból az Orbán-kormány mindösszesen 5,1 milliárdot oszt vissza Kecskemétnek

Orbán Viktor miniszterelnök és Szemereyné Pataki Klaudia polgármester a Modern városok program keretében kötött együttműködési megállapodás aláírása után tartott sajtótájékoztatójukon Kecskeméten 2016. február 9-én. MTI Fotó: Ujvári Sándor

„300 milliárd forint az, amit a város megtermel adóként a központi forrásnak. Nem kevés összeg szerintem adóban, és ebből 5,1 milliárdot kapunk meg visszaosztásként.”

– hívja fel a jelenlévők figyelmét Kecskemét vezetője, aki elmondta, hogy Kecskemét éves működési kiadása 35 milliárd forint, és ebből állami támogatás mindösszesen 5,1 milliárd. A többi részt saját forrásból és az iparűzési adóból kell hozzá tenni. Ez utóbbi összeg 2019-ben 12 milliárd forint – derül ki a város 2019. évi zárszámadásából.

A koronavírus-járvány okozta gazdasági visszaesés miatt azonban úgy kell kalkulálnia a városnak, hogy a tervezettnél jóval kevesebb forrás áll majd a rendelkezésére a következő évben. Részben a gazdasági társaságok szűkülő adóbefizetései, részben pedig a kormány önkormányzatokat érintő megszorító intézkedései miatt. Az Orbán-kormány még a veszélyhelyzet alatt elvonta a gépjárműadót, ez Kecskemétnek mínusz 415 millió forint kiesést jelent. És ennél is drasztikusabb elvonás a központilag megnövelt szolidaritási adó. Ez az összeg Kecskeméten 2020-ban 1,4 milliárd forint, de jövőre akár ez meghaladhatja a 3,5 milliárd forintot is.

Vasútfejlesztéssel csökkenthető lenne a vízfejű Magyarország

Kiemelt fejlesztési területként került megemlítésre a vasúti közlekedés, amitől azt várná Kecskemét önkormányzata, hogy

„ne csak vízfejű Budapestünk és Magyarországunk legyen.”

Más régióközpontoknak is fontos lenne, hogy elővárosi vasútvonala legyen. A város vasúthálózattal történő ellátása azt segíthetné, hogy a térség 60 kilométeres körzetéből minden település elérhető lenne vasúton. A polgármester szerint a vasúti rendszer megújítása nem kerülne annyiba, mint az útépítések, és ez nem okozna akkora környezeti terhelést, mint az autózás.

Ha nincs iparűzési adó, akkor leállhatnak az önkormányzatok

Az Orbán-kormány már többször felvetette, hogy elvenné vagy legalábbis megkurtítaná az önkormányzatok életében szerepet játszó egyik legfontosabb bevételi forrást, a helyi iparűzési adót. Nem lenne előzmény nélküli a lépés, hiszen 2013-tól vette el a Fidesz-kormány a személyi jövedelemadó helyben maradó részét az önkormányzatoktól. Hogy pontosan hogyan fog kinézni a helyi iparűzési adó rendszere, azt még pontosan nem látszik.

Áprilisban egy kormányrendelettel vették el az ellenzéki vezetésű gödi önkormányzat iparűzési adóból származó bevételét.

Szemereyné is kitért beszédében az adók kérdésére, és elmondta, egyetért azzal a törekvéssel, hogy a vállalatok adóterheit csökkentsék. Szerinte a helyi iparűzési adó előnytelen a mai formájában, mert bevételalapú, amit sérelmez is a vállalati környezet.

„De ha az iparűzési adót most kiemelik az önkormányzatok finanszírozási környezetéből, akkor gyakorlatilag leálltak az önkormányzatok, és nem tudnak működni sem, tehát a másik lábát muszáj megtalálni.”

Egyébként korábban a „másik láb” a személyi jövedelemadó helyben maradó része volt, de ugye azt a kormány elvonta 2013-ban. Most azt javasolja a kecskeméti polgármester, hogy vizsgálják felül ezt, és a személyi jövedelemadó helyben maradó része kerüljön vissza. Úgy érvel, hogy ez sokkal jobban szolgálja a régió és a lakosság céljait, mert a megtermelt jövedelemnek a helyben maradó részéből gazdálkodik az a közösség, amelyik itt él, és ezzel nem sértik a vállalati érdeket sem.

A székesfehérvári fideszes Cser-Palkovics András szerint az iparűzési adó csökkentése az önkormányzatoknak és az embereknek is rossz…

A kecskeméti fideszes városvezetővel szemben a fehérvári szintén kormánypárti polgármester szerint azonban az iparűzési adó esetleges csökkentése

„a városok polgárainak káros, a gazdaságnak pedig zsákutca, hiszen nem vezethet tartós növekedéshez, ami rossz az embereknek. Az önkormányzat ugyanis nem magáért van, adóbevételeit a városra, annak polgáraira és a gazdasági környezet folyamatos fejlesztésére költi.”

Az adóbevételekből működik ugyanis a város, ebből biztosítják a szolgáltatásokat, látják el az üzemeltetési feladatokat és ebből igyekszenek fejleszteni a települések. Mivel nincsenek pénzverdék a városházák pincéjében, ezért csak a helyi adók maradnak. Ezekből – Kecskemétnek is – a legjelentősebb bevételt az iparűzési adón keresztül a helyi gazdaság biztosítja – olvasható a székesfehérvári fideszes polgármester közösségi oldalán.

A Szövetség a Hírös Városért frakció és a kecskeméti fideszes polgármester talán azon a ponton egyetértenek, hogy

a kormányzat részéről nincs megfelelően elismerve Kecskemét. Legalábbis erről beszélt néhány nappal ezelőtt a kecskeméti ellenzék.

Kecskemét kivéreztetése ellen tiltakozik az ellenzék