Pontosan egy hónapja írtuk meg, hogy a KEOL valótlanságokat írt Szőkéné Kopping Ritáról, egy a 168 Órában megjelent, Rajnai Attila által írt cikk nyomán. Szőkéné bírósághoz fordult, az ügy pedig úgy végződött ez esetben, hogy a KEOL felajánlotta, hogy pontosító közleményt ad ki, amit meg is tett. Ebben tisztázta Szőkénével közösen, hogy jelenleg nincs olyan határozat, amely alapján Szőkéné Kopping Rita nem lehetne felügyelőbizottsági tag, és, hogy az sem lett megállapítva, hogy jogtalanul vett fel tiszteletdíjat. És bár nem részletezte ez a közlemény, hogy miért lett a korábbi másfél millió jogtalanul felvett (kérdőjellel) tiszteletdíjból (ekkora összeg szerepelt a cikkekben) már csak 720 ezer a pontosító közleményben, mi megírtuk, hogy azért, mert a két önkormányzati cégben vállalt FB tagságok egyike után kap csak tiszteletdíjat a képviselő.
A 168 Órában (februárban) többek között azt írta Rajnai Attila Szőkéné Kopping Ritáról, hogy:
- 2015-ben 5 évre eltiltották cégvezetéstől (ez igaz – a szerk.)
- Egy 2006-os törvényre hivatkozva azt írta, hogy az eltiltás hatálya alatt lévő személy nem lehet többek között felügyelőbizottsági tag
- De ez Szőkénét „a legkevésbé sem zavarta”, elvállalt két önkormányzati cégben is ilyen tagságot, és ezeknek úgy nyilatkozott, hogy nincsen összeférhetetlenségi ok a tagság ellátásával kapcsolatban
- „Az ellene folyó jelenlegi vizsgálat szerint Szőkéné az elmúlt öt évben jogtalanul vette fel a felügyelő-bizottsági tagságokért járó, éves szinten több mint másfél millió forint tiszteletdíjat.” – állította továbbá a cikk.
Szőkéné elsőfokon megnyerte a pereket a 168 Óra ellen
Erre hivatkozva írt korábban több cikket is a KEOL, aminek tehát az lett a következménye, amivel indítottuk a cikket. Akkor úgy nyilatkozott nekünk Szőkéné Kopping Rita, hogy a 168 Óra nyomtatott és online verziója ellen is lesz per.
Ezek a perek is már megvoltak, elsőfokon mindkettőt megnyertem
– nyilatkozta megkeresésünkre a felperes.
Mint megtudtuk, az online verzió esetében, mivel érdemben nem volt védekezés alperesi részről, ezért elmarasztaló döntést hozott a bíróság, és elsőfokon helyreigazításra kötelezte a 168 Óra online változatát. Többek között ez szerepel ebben:
„…a való tényt, hogy a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásokról és végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény 9/C. § (4) bekezdése szerint az eltiltott személy nem lehet cég felügyelőbizottsági tagja, abban a hamis színben tüntettük fel, mintha ez a jogszabályi előírás és így az eltiltás Szőkéné Kopping Ritára is vonatkozna, és emiatt ő felügyelőbizottsági tagi tisztséget nem tölthetett volna be; valótlanul állítottuk továbbá, hogy Szőkéné Kopping Rita az elmúlt öt évben jogtalanul vett fel felügyelő-bizottsági tagságokért járó tiszteletdíjat, továbbá azt is valótlanul állítottuk, hogy a felügyelőbizottsági tagságokért Szőkéné Kopping Rita éves szinten több mint másfél millió forint tiszteletdíjat vett fel.”
A nyomtatott verzió esetében is lényegében ugyanezt a helyreigazítást kérte Szőkéné Kopping Rita, és elsőfokú ítéletében a bíróság erre kötelezte a lapot. Itt az indoklásban az szerepel, hogy a 168 Óra cikkében hivatkozott 2006-os törvénynek, a Szőkénét cégvezetéstől eltiltó 2015-ös végzés idejében még nem volt a része, hogy az eltiltott személy nem lehet felügyelőbizottsági tag. Erről cikkeztünk is, és felhívtuk a figyelmet, hogy a cikkben szereplő idézett passzus csak 2019-től hatályos. Valamint az indoklás hozzáteszi, hogy a kizárási ok csak akkor valósul meg egyébként is, ha foglalkozás gyakorlásától valakit büntetőeljárásban, bírósági ítélettel tiltanak el. Mi tesszük hozzá, hogy Szőkénét cégbíróság tiltotta el cégvezetétől és nem bíróság, büntetőügyben. Az indoklás szerint a cikk által hivatkozott rendelkezésekből tehát nem következik az, hogy 2015-öt követően ne lehetett volna felügyelőbizottsági tag Szőkéné Kopping Rita. Valamint ebből következik, hogy nem vehetett fel jogtalanul tiszteletdíjat. Továbbá nem tudta bizonyítani a lap, hogy ez több, mint másfél millió forint lett volna (ahogy írtuk korábban: éves szinten 720 ezer forintról van szó).
Az ítéletek nem jogerősek, az alpereseknek 15 napjuk van a fellebbezésre.
Ajánljuk cikkünket, amikor először foglalkoztunk a témával.
Bírósághoz fordul a szerinte valótlanságokat állító cikkek miatt Szőkéné Kopping Rita
