Madárinfluenza: Bács-Kiskun megyét kiemelten érinti a madárvész (2. rész)

0
A madárinfluenza H5N8 altípusát igazolták március 25-én egy Bács-Kiskun megyében / Fotó: nak.hu
Hirdetés

Lassan éledezik a hazai baromfiágazat, miután Magyarország visszanyerte a madárinfluenzától mentes besorolást szeptember elején. A madárvész utóhatásai is eltűnnek, a termelés visszaállítását azonban egyelőre számos bizonytalanság övezi. A koronavírus-járvány átalakította a fogyasztás szerkezetét, ráadásul azt sem lehet előre tudni, milyen hazai, illetve nemzetközi intézkedések válnak szükségessé a közeljövőben a betegség terjedésének megfékezése érdekében, teszik fel a kérdést az Agrotrend agrárgazdasági szakoldalon.

Bács-Kiskun megyét kiemelten érinti a madárvész

Két részes cikkünkben állattartókkal, kereskedőkkel és állatorvosokkal beszélgettünk. Arra vagyunk kíváncsiak, hogy miért tartozik Bács-Kiskun megye a veszélyeztetettebb területek közé, hogy madárinfluenza gócpont-e a megye és mi állhat a háttérben a tömeges gyilkos madárvésznek?

Előző cikkünkben állatorvosok mondták el többek között azt, hogy

a túlzott állomány koncentráció, a kártalanításért folyó küzdelem, illetve a személyes és intézményes átfedések is befolyásolják az egyre nagyobb károkat okozó madárinfluenza körüli problémákat.

Ezt a számok is látszanak igazolni. Míg 2016-ban 2,5 millió állatot semmisítettek meg, 2020-ban már 5 millió baromfit kellett leölni a vész megfékezésére.

Hirdetés

A fertőzött gazdaságok száma 2016-ban országosan a 226-ot érte el, amiből 177 Bács-Kiskun megyén belül volt. A leölt állatok száma összesen 2,5 millió volt, amiből 2 millió (!) Bács-Kiskun megyében történt akkor, derül ki az egykori Földművelésügyi Minisztérium összefoglalójából. 2020-ban is több millió baromfit öltek le Bács-Kiskun megyében.

Bács-Kiskun megyét kiemelten érinti a madárvész / Fotó: illusztráció – nepszava.hu

Indokolt lenne a tartási körülmények, a technológiák és az üzemméretek vizsgálata a túlzott állománysűrűség miatt, véli egy volt baromfitartó

Egy kiskunfélegyházi kereskedő, aki korábban évtizedeken keresztül volt baromfitenyésztő, de a tenyésztéssel a 2016-2017-es madárinfluenza után hagyott fel (annak ellenére, hogy saját állománya mentes maradt a vírustól), a következőket mondta el az állategészségügyi szabályok betartásáról.

A hatóság hozzáállása sokat javult az elmúlt években, szigorúbban ellenőrzik a termelőket, fejlődött a protokoll, az önellenőrzési listák – ami ugyanakkor túl sok és köztük sok az átfedés – jelentős adminisztrációs teherrel jár.

Kiemelten kell kezelni termelői oldalon az állategészségügyi szabályok betartását, ugyanis sokan kellő tapasztalat és higiéniai fegyelem nélkül fogtak baromfitartásba a Homokhátságon. Ez is oka a visszatérő tömeges fertőzéseknek.

Mennyiben veszélyes vírushordozók a vadmadarak?

A vadmadarak kérdését nem lehet figyelmen kívül hagyni, de nem ezek jelenléte a legnagyobb baj. Sok esetben a kisebb, hagyományos állományokban is jelen van ugyan a vírus, de kialakul a természetes immunitás és az állatok jó kondíció mellett tüneteket nem mutatnak.

Mi lehetne a megoldás?

Megoldást jelentene az EU által tiltott vakcinázás, amit számos más betegség esetében is alkalmaznak. Igaz ez a természetes immunitás ellenében hat, illetve nehezebben állapítható meg, hogy mi és hogyan okozta a megbetegedést. Az egész kérdés biológiai vetületének, alapjának alaposabb tanulmányozása és vizsgálata indokolt lenne.

Mivel nem lehet vakcinázni, ezért indokolt a tartási körülmények, a technológiák és az üzemméretek (túlzott állománysűrűség?) vizsgálata, illetve összehasonlítása is a megbetegedések gyakorisága szempontjából.

Mi a helyzet a kártalanításért folyó küzdelemmel?

Az állatjóléti támogatások vizsgálata indokolt, de kártalanításra játszani csak rövid távon lehet, hosszabb időre ez nem jelenthet megoldást.

Nagyobb fegyelemre van szükség

Amikor arról kérdeztünk egy másik termelőt, hogy mennyiben függhet össze a madárkór a technológiával, azt válaszolta, hogy

alapvetően nem technológiaváltásra, hanem nagyobb fegyelemre van szükség.

Minden nagy járvány (2004-2006, 2016-2017, 2019-2020) után ugyanis szigorodtak a hatósági előírások: 70-es és 90-es termelői önellenőrzési „chek lista”, hatósági 104 pontos chek lista a telepek működési engedélyezése és a hatósági ellenőrzések során.

Nagyobb fegyelemre van szükség / Fotó: illusztráció – napi.hu

 

És miért volt mégis ilyen súlyos a 2020-as madárinfluenza?

Túl hamar oldották fel a zárt tartási kötelezettséget. A szabad tartás is járható út fegyelmezettebb tartással, kisebb állománysűrűséggel, madárhálóval.

Miért tiltott a vakcinázás? – ezt egy orvostól kérdeztük.

Nagy teher a telepeken a termelés visszaállítása, de egyben ez lehetőség arra is, hogy a feltételeket szigorítsák, a hatósági előírásokat jobban betartsák. Uniós szinten mivel nem engedélyezett az árutermelő állományok teljes és rendszeres vakcinázása, erre csak kivételesen, nagy értékű egyedeknél, kisebb populációkban (állatkert, vadaspark, védett madarak) van lehetőség.

Az általános vakcinázás engedélyezése ellen szól, hogy nem követhető és azonosítható egyértelműen. A természetes védettség csökken, miközben mutációk, géncsuszamlások és vírusbiológia léphet fel.

A koronavírus-járvány a víziszárnyas ágazatot a túltermelés miatt már eleve rossz állapotban találta

Egész Európában túlkínálat volt libából és kacsából egyaránt, összeomlottak az árak, ez pedig gazdasági problémát eredményezett az egész kontinensen, de Magyarországon különösen. 2018-ban kezdtek el lejtmenetbe kerülni az árak, 2019-ben pedig az előző évekhez képest viszonyítva is 30%-os visszaesés következett be. A megnövekedett költségek mellett ez súlyos terheket jelentett az ágazat szereplőinek, a helyzet kezeléséhez szükséges tartalékok nem voltak jelen. A pulyka és csirke ágazat kisebb ingadozásokkal, de eredményes gazdálkodást tudott ebben az időszakban folytatni. Ilyen állapotban érte a koronavírus az ágazat egészét. Kezdetben, vagyis március hónapban hihetetlen keresletet generált, ezért fordulhatott elő, hogy a hónap közepén voltak üzletek, ahol nem lehetett csirkemellfilét kapni

mondta Szabó Miklós, a Tranzit Csoport alapító-tulajdonosa az ágazat helyzetéről.

Több kérdés is felmerül, hogy ne kelljen több millió baromfit leölni

Miért van és kinek jó a ciklikus túltermelés? A már eleve túltelített piac hogyan reagált volna a nem elpusztított 5 millió baromfira? Felmerül a kvótakérdés, illetve az adminisztratív termeléskorlátozás. Kisebb telep- és állománysűrűségre lenne szükség? Mit kezdjünk az integrátorokkal, és azok termékpályákra gyakorolt befolyásával, profitérdekeltségével, termelési technológiákra és technológiai fegyelemre való ráhatásával? Szigorítsuk tovább a hatósági előírásokat és feltételeket? Mit kezdjünk a kártalanítás rendszerével?

Valamit biztosan lépni kell, mert a vírusok terjedésével és a túlzott állomány koncentrációval egyre kiszolgáltatottabbá válik a hazai élelmiszer gazdálkodásunk.

 

Madárinfluenza: 2016-ban 2,5 millió baromfit, 2020-ban már 5 milliót kellett leölni (1. rész)