fbpx
18.1 C
Kecskemét
2022. május 17., kedd
KecsUPItthonModellváltás, privatizáció, vállalkozás. Mi történik a kecskeméti egyetemmel?

Friss hírek

Friss hírek

Az időközi választáson induló fideszes jelölt törvényt sértett, amikor elbontották a Nyári Kaszinót

„Megdöbbenéssel értesültünk róla, hogy a KTE pálya eladásáról szóló szerződésben (Kecskemét Megyei Jogú Város Polgármestere, Dr. Szécsi Gábor távollétében) Jánosi István alpolgármester, az önkormányzat...

Szavaznak a svéd parlamentben a NATO-csatlakozási kérelemről

Mind a kormányzó Szociáldemokrata Párt, mind Magdalena Andersson miniszterelnök vasárnap úgy nyilatkozott: Svédországnak csatlakoznia kell a NATO-hoz. A Reuters jelentése szerint a svéd kormányfő...

Modellváltás, privatizáció, vállalkozás. Mi történik a kecskeméti egyetemmel?

A kecskeméti felsőoktatás intézményrendszere gyökeres átalakításon megy keresztül. A kecskeméti egyetem egyike annak a nyolc magyar egyetemnek (Miskolc, Moholy-Nagy László, Sopron, Széchenyi, állatorvosi, SZFE, Gödöllő és Kecskemét), amit a kormány eddig privatizált a Corvinus Egyetem mintájára minden érdemi vita nélkül a tavaszi veszélyhelyzet és karantén időszakában.
Annak ellenére történt ez a feltűnően nagy sietség, hogy az európai és a magyar felsőoktatásban jelentős változások mennek végbe több mint 10 éve, különösen az iránta megnyilvánuló növekvő társadalmi és gazdasági igényeket figyelembe véve. Hogy mennyire elérhető mindenki számára anyagi helyzettől függetlenül a továbbtanulás és milyen minőségű egy ország felsőoktatása az közös nemzeti ügy, hiszen a felsőoktatás a magyar társadalom fejlődésére, szocializációjára, migrációjára, mobilitására és expanziójára döntő hatást gyakorol. Ezért nem mellékes az, hogy a felsőoktatás rendszerének átalakítása szélesebb és szakmai konszenzuson nyugszik vagy csupán a parlamenti politikai többség gombnyomásán.

Magánegyetemek állami háttérrel

Az országgyűlés döntése értelmében az állam úgynevezett vagyonkezelő alapítványokat hozott létre – Kecskeméten a Neumann János Egyetemért Alapítványt (NJEA) – és a részükre átadták a korábban állami tulajdonban lévő egyetemi ingatlanokat. A magánegyetemek továbbra is részesülnek állami finanszírozásban, de az állam lépésről-lépésre kivonul a felsőoktatásból. Fenntartóból megrendelővé válik, és „rövidebb, de többéves finanszírozási szerződések keretében vállal garanciát az együttműködésre” így fenntartva azt az állapotot, hogy az állam jelen marad a finanszírozásban.

A magánegyetem befektet és elad, illetve

vásárol, akár házon belül is, mint az történt Kecskeméten. A Neumann János Egyetemért Alapítvány megvásárolta a Kecskeméti Duális Oktatás (KEDO) Zrt.-t a Magyar Nemzeti Bank által létrehozott Pallas Athéné Domus Meriti Alapítványtól (PADME). Mindez úgy történt, hogy a KEDO Zrt. három fős igazgatóságából ketten is tagjai az új egyetemi alapítvány kuratóriumának. Csizmadia Norbert a Neumann J. E. Alapítvány kuratóriumának elnöke és Gaál József kecskeméti alpolgármester, vállalkozó, a megyei Kereskedelmi és Iparkamara elnöke pedig az alapítvány kuratóriumának tagja.
A kecskeméti egyetemet fenntartó alapítvány a vásárlást (az árról nem közöltek információt) azzal indokolta, hogy így közvetlenné válik a kapcsolata a Kedo Zrt.-vel, amelynek legfontosabb feladata az egyetemi CAMPUS építése, a második ütem megvalósítása.
Az MNB Alapítványok által létrehozott KEDO Zrt. 2015-ben alakult, egy évvel azután, hogy Kecskemét polgármesterévé választották Szemereyné Pataki Klaudiát (Fidesz-KDNP), akinek a férje a KEDO Zrt. vezérigazgatója. A KEDO Zrt. főtevékenysége – a szerteágazó építési tevékenységek mellett – a „saját tulajdonú, bérelt ingatlan bérbeadása, üzemeltetése”. A cég leglátványosabb munkája az új kecskeméti egyetemi CAMPUS első ütemének a megvalósítása, amely építkezés alatt nem csak a határidők változtak, hanem a beruházás ára is (12 milliárd forint helyett 13,5 milliárd forint). „Az épületegyüttes több funkciót is ellát. A vállalatokkal való együttműködés keretében már jelenleg is vannak olyan cégek, amelyek irodáikat az egyetem területén működtetik” – olvasható a PADME honlapján a KEDO Zrt. eladásáról szóló közleményben.

kecskeméti egyetemi CAMPUS / Fotó: kecsUP

Az alapítványok, ha éppen nem vásárolnak, értékesíthetnek is. A jogszabály értelmében a korábban állami tulajdonú ingatlanokat, amiket most megkaptak az alapítványok, azokat értékesíthetik is.
“…az Egyetem jogosult lesz a részére átadott ingatlanok értékesítésére, azonban az ingatlan értékesítésből származó bevételt csak e törvényben meghatározottak szerint használhatja fel”.
A kormány nevében, Bódis József államtitkár azonban úgy magyarázta a felsőoktatási rendszer átalakítását, hogy állami alapítványok létrehozásáról van szó, amely nem privatizációs, hanem decentralizációs irány.

Kontrollált autonómia

A magánegyetemek élére kinevezett kuratóriumok rendkívül széles jogkörrel bírnak. A kuratóriumokba döntően kormánypárti befolyásos személyek, nagytőkés vállalkozók és politikusok kerültek be. Így lett a kecskeméti alapítvány kuratóriumának tagja Lezsák Sándor országgyűlési képviselő is.

Kuratóriumok / Fotó: 444.hu

Az alapítványok gyakorlatilag teljhatalmat kaptak az intézmények gazdasági működtetésében és irányításában. A szenátus hatásköreit könnyen megvághatják, mint azt tették az SZFE esetében, ami Magyarországon soha nem látott méretű – két hónapja tartó – egyetemfoglalási (és ügyükkel más egyetemektől érkező szolidaritási) akciót váltott ki. (Még a Corvinustól is, annak ellenére, hogy az egyetem szenátusának kormányközeli elnöke megakadályozta a rendkívüli szenátusi ülés összehívását.)
Az SZFE ügye – a korábbinál szélesebb csoportok előtt is – a fókuszt ráirányította a hatalom és az egyetemi autonómia viszonyrendszerében bekövetkezett törésre, és ezzel összefüggésben a rohamtempóban elfogadott felsőoktatás modellváltása mögött meghúzódó politikai és gazdasági szándékokra. Amit, ha egy mondatban kellene összefoglalni, azt valahogy így lehetne: kevesebb ráfordítással nagyobb kontroll.
A kecskeméti felsőoktatás intézményrendszere gyökeres átalakításon megy keresztül. A kecskeméti egyetem egyike annak a nyolc magyar egyetemnek (Miskolc, Moholy-Nagy László, Sopron, Széchenyi, állatorvosi, SZFE, Gödöllő és Kecskemét), amit a kormány eddig privatizált a Corvinus Egyetem mintájára minden érdemi vita nélkül a tavaszi veszélyhelyzet és karantén időszakában.
Annak ellenére történt ez a feltűnően nagy sietség, hogy az európai és a magyar felsőoktatásban jelentős változások mennek végbe több mint 10 éve, különösen az iránta megnyilvánuló növekvő társadalmi és gazdasági igényeket figyelembe véve. Hogy mennyire elérhető mindenki számára anyagi helyzettől függetlenül a továbbtanulás és milyen minőségű egy ország felsőoktatása az közös nemzeti ügy, hiszen a felsőoktatás a magyar társadalom fejlődésére, szocializációjára, migrációjára, mobilitására és expanziójára döntő hatást gyakorol. Ezért nem mellékes az, hogy a felsőoktatás rendszerének átalakítása szélesebb és szakmai konszenzuson nyugszik vagy csupán a parlamenti politikai többség gombnyomásán.

Magánegyetemek állami háttérrel

Az országgyűlés döntése értelmében az állam úgynevezett vagyonkezelő alapítványokat hozott létre – Kecskeméten a Neumann János Egyetemért Alapítványt (NJEA) – és a részükre átadták a korábban állami tulajdonban lévő egyetemi ingatlanokat. A magánegyetemek továbbra is részesülnek állami finanszírozásban, de az állam lépésről-lépésre kivonul a felsőoktatásból. Fenntartóból megrendelővé válik, és „rövidebb, de többéves finanszírozási szerződések keretében vállal garanciát az együttműködésre” így fenntartva azt az állapotot, hogy az állam jelen marad a finanszírozásban.

A magánegyetem befektet és elad, illetve

vásárol, akár házon belül is, mint az történt Kecskeméten. A Neumann János Egyetemért Alapítvány megvásárolta a Kecskeméti Duális Oktatás (KEDO) Zrt.-t a Magyar Nemzeti Bank által létrehozott Pallas Athéné Domus Meriti Alapítványtól (PADME). Mindez úgy történt, hogy a KEDO Zrt. három fős igazgatóságából ketten is tagjai az új egyetemi alapítvány kuratóriumának. Csizmadia Norbert a Neumann J. E. Alapítvány kuratóriumának elnöke és Gaál József kecskeméti alpolgármester, vállalkozó, a megyei Kereskedelmi és Iparkamara elnöke pedig az alapítvány kuratóriumának tagja.
A kecskeméti egyetemet fenntartó alapítvány a vásárlást (az árról nem közöltek információt) azzal indokolta, hogy így közvetlenné válik a kapcsolata a Kedo Zrt.-vel, amelynek legfontosabb feladata az egyetemi CAMPUS építése, a második ütem megvalósítása.
Az MNB Alapítványok által létrehozott KEDO Zrt. 2015-ben alakult, egy évvel azután, hogy Kecskemét polgármesterévé választották Szemereyné Pataki Klaudiát (Fidesz-KDNP), akinek a férje a KEDO Zrt. vezérigazgatója. A KEDO Zrt. főtevékenysége – a szerteágazó építési tevékenységek mellett – a „saját tulajdonú, bérelt ingatlan bérbeadása, üzemeltetése”. A cég leglátványosabb munkája az új kecskeméti egyetemi CAMPUS első ütemének a megvalósítása, amely építkezés alatt nem csak a határidők változtak, hanem a beruházás ára is (12 milliárd forint helyett 13,5 milliárd forint). „Az épületegyüttes több funkciót is ellát. A vállalatokkal való együttműködés keretében már jelenleg is vannak olyan cégek, amelyek irodáikat az egyetem területén működtetik” – olvasható a PADME honlapján a KEDO Zrt. eladásáról szóló közleményben.

kecskeméti egyetemi CAMPUS / Fotó: kecsUP

Az alapítványok, ha éppen nem vásárolnak, értékesíthetnek is. A jogszabály értelmében a korábban állami tulajdonú ingatlanokat, amiket most megkaptak az alapítványok, azokat értékesíthetik is.
“…az Egyetem jogosult lesz a részére átadott ingatlanok értékesítésére, azonban az ingatlan értékesítésből származó bevételt csak e törvényben meghatározottak szerint használhatja fel”.
A kormány nevében, Bódis József államtitkár azonban úgy magyarázta a felsőoktatási rendszer átalakítását, hogy állami alapítványok létrehozásáról van szó, amely nem privatizációs, hanem decentralizációs irány.

Kontrollált autonómia

A magánegyetemek élére kinevezett kuratóriumok rendkívül széles jogkörrel bírnak. A kuratóriumokba döntően kormánypárti befolyásos személyek, nagytőkés vállalkozók és politikusok kerültek be. Így lett a kecskeméti alapítvány kuratóriumának tagja Lezsák Sándor országgyűlési képviselő is.

Kuratóriumok / Fotó: 444.hu

Az alapítványok gyakorlatilag teljhatalmat kaptak az intézmények gazdasági működtetésében és irányításában. A szenátus hatásköreit könnyen megvághatják, mint azt tették az SZFE esetében, ami Magyarországon soha nem látott méretű – két hónapja tartó – egyetemfoglalási (és ügyükkel más egyetemektől érkező szolidaritási) akciót váltott ki. (Még a Corvinustól is, annak ellenére, hogy az egyetem szenátusának kormányközeli elnöke megakadályozta a rendkívüli szenátusi ülés összehívását.)
Az SZFE ügye – a korábbinál szélesebb csoportok előtt is – a fókuszt ráirányította a hatalom és az egyetemi autonómia viszonyrendszerében bekövetkezett törésre, és ezzel összefüggésben a rohamtempóban elfogadott felsőoktatás modellváltása mögött meghúzódó politikai és gazdasági szándékokra. Amit, ha egy mondatban kellene összefoglalni, azt valahogy így lehetne: kevesebb ráfordítással nagyobb kontroll.

Hirdetés

Felkapottak

Ágasegyházánál videóra vették a fekete nagymacskát

Hajnal Viktor felvételét már többen megosztották a Facebookon. Egy lovaskocsiról vettek videóra egy fekete macskaszerű állatot, még az is...

Hirdetés

Legnépszerűbb

Ágasegyházánál videóra vették a fekete nagymacskát

Hajnal Viktor felvételét már többen megosztották a Facebookon. Egy lovaskocsiról vettek videóra egy fekete macskaszerű állatot, még az is...