A kecskeméti felsőoktatás intézményrendszere gyökeres átalakításon megy keresztül. A kecskeméti egyetem egyike annak a nyolc magyar egyetemnek (Miskolc, Moholy-Nagy László, Sopron, Széchenyi, állatorvosi, SZFE, Gödöllő és Kecskemét), amit a kormány eddig privatizált a Corvinus Egyetem mintájára minden érdemi vita nélkül a tavaszi veszélyhelyzet és karantén időszakában.
Annak ellenére történt ez a feltűnően nagy sietség, hogy az európai és a magyar felsőoktatásban jelentős változások mennek végbe több mint 10 éve, különösen az iránta megnyilvánuló növekvő társadalmi és gazdasági igényeket figyelembe véve. Hogy mennyire elérhető mindenki számára anyagi helyzettől függetlenül a továbbtanulás és milyen minőségű egy ország felsőoktatása az közös nemzeti ügy, hiszen a felsőoktatás a magyar társadalom fejlődésére, szocializációjára, migrációjára, mobilitására és expanziójára döntő hatást gyakorol. Ezért nem mellékes az, hogy a felsőoktatás rendszerének átalakítása szélesebb és szakmai konszenzuson nyugszik vagy csupán a parlamenti politikai többség gombnyomásán.
Magánegyetemek állami háttérrel
Az országgyűlés döntése értelmében az állam úgynevezett vagyonkezelő alapítványokat hozott létre – Kecskeméten a Neumann János Egyetemért Alapítványt (NJEA) – és a részükre átadták a korábban állami tulajdonban lévő egyetemi ingatlanokat. A magánegyetemek továbbra is részesülnek állami finanszírozásban, de az állam lépésről-lépésre kivonul a felsőoktatásból. Fenntartóból megrendelővé válik, és „rövidebb, de többéves finanszírozási szerződések keretében vállal garanciát az együttműködésre” így fenntartva azt az állapotot, hogy az állam jelen marad a finanszírozásban.
A magánegyetem befektet és elad, illetve
vásárol, akár házon belül is, mint az történt Kecskeméten. A Neumann János Egyetemért Alapítvány megvásárolta a Kecskeméti Duális Oktatás (KEDO) Zrt.-t a Magyar Nemzeti Bank által létrehozott Pallas Athéné Domus Meriti Alapítványtól (PADME). Mindez úgy történt, hogy a KEDO Zrt. három fős igazgatóságából ketten is tagjai az új egyetemi alapítvány kuratóriumának. Csizmadia Norbert a Neumann J. E. Alapítvány kuratóriumának elnöke és Gaál József kecskeméti alpolgármester, vállalkozó, a megyei Kereskedelmi és Iparkamara elnöke pedig az alapítvány kuratóriumának tagja.
A kecskeméti egyetemet fenntartó alapítvány a vásárlást (az árról nem közöltek információt) azzal indokolta, hogy „így közvetlenné válik a kapcsolata a Kedo Zrt.-vel, amelynek legfontosabb feladata az egyetemi CAMPUS építése, a második ütem megvalósítása.”
Az MNB Alapítványok által létrehozott KEDO Zrt. 2015-ben alakult, egy évvel azután, hogy Kecskemét polgármesterévé választották Szemereyné Pataki Klaudiát (Fidesz-KDNP), akinek a férje a KEDO Zrt. vezérigazgatója. A KEDO Zrt. főtevékenysége – a szerteágazó építési tevékenységek mellett – a „saját tulajdonú, bérelt ingatlan bérbeadása, üzemeltetése”. A cég leglátványosabb munkája az új kecskeméti egyetemi CAMPUS első ütemének a megvalósítása, amely építkezés alatt nem csak a határidők változtak, hanem a beruházás ára is (12 milliárd forint helyett 13,5 milliárd forint). „Az épületegyüttes több funkciót is ellát. A vállalatokkal való együttműködés keretében már jelenleg is vannak olyan cégek, amelyek irodáikat az egyetem területén működtetik” – olvasható a PADME honlapján a KEDO Zrt. eladásáról szóló közleményben.
kecskeméti egyetemi CAMPUS / Fotó: kecsUP
Az alapítványok, ha éppen nem vásárolnak, értékesíthetnek is. A jogszabály értelmében a korábban állami tulajdonú ingatlanokat, amiket most megkaptak az alapítványok, azokat értékesíthetik is.
“…az Egyetem jogosult lesz a részére átadott ingatlanok értékesítésére, azonban az ingatlan értékesítésből származó bevételt csak e törvényben meghatározottak szerint használhatja fel”.
A kormány nevében, Bódis József államtitkár azonban úgy magyarázta a felsőoktatási rendszer átalakítását, hogy állami alapítványok létrehozásáról van szó, amely nem privatizációs, hanem decentralizációs irány.
Kontrollált autonómia
A magánegyetemek élére kinevezett kuratóriumok rendkívül széles jogkörrel bírnak. A kuratóriumokba döntően kormánypárti befolyásos személyek, nagytőkés vállalkozók és politikusok kerültek be. Így lett a kecskeméti alapítvány kuratóriumának tagja Lezsák Sándor országgyűlési képviselő is.
Kuratóriumok / Fotó: 444.hu
Az alapítványok gyakorlatilag teljhatalmat kaptak az intézmények gazdasági működtetésében és irányításában. A szenátus hatásköreit könnyen megvághatják, mint azt tették az SZFE esetében, ami Magyarországon soha nem látott méretű – két hónapja tartó – egyetemfoglalási (és ügyükkel más egyetemektől érkező szolidaritási) akciót váltott ki. (Még a Corvinustól is, annak ellenére, hogy az egyetem szenátusának kormányközeli elnöke megakadályozta a rendkívüli szenátusi ülés összehívását.)
Az SZFE ügye – a korábbinál szélesebb csoportok előtt is – a fókuszt ráirányította a hatalom és az egyetemi autonómia viszonyrendszerében bekövetkezett törésre, és ezzel összefüggésben a rohamtempóban elfogadott felsőoktatás modellváltása mögött meghúzódó politikai és gazdasági szándékokra. Amit, ha egy mondatban kellene összefoglalni, azt valahogy így lehetne: kevesebb ráfordítással nagyobb kontroll.
This website uses cookies to improve your experience while you navigate through the website. Out of these, the cookies that are categorized as necessary are stored on your browser as they are essential for the working of basic functionalities of the website. We also use third-party cookies that help us analyze and understand how you use this website. These cookies will be stored in your browser only with your consent. You also have the option to opt-out of these cookies. But opting out of some of these cookies may affect your browsing experience.
Necessary cookies are absolutely essential for the website to function properly. This category only includes cookies that ensures basic functionalities and security features of the website. These cookies do not store any personal information.
Any cookies that may not be particularly necessary for the website to function and is used specifically to collect user personal data via analytics, ads, other embedded contents are termed as non-necessary cookies. It is mandatory to procure user consent prior to running these cookies on your website.