A hazai politikai közbeszédet az elmúlt években jelentősen meghatározta a Magyarországra érkező bevándorlókról és kivándorlókról szóló számvita. Míg a kormányzati propaganda rendszeres szófordulatává vált a „Magyarország nem lesz bevándorló ország” szlogen, addig az ellenzéki pártok leginkább a kivándorlást olvassák a kormány fejére. A politikai kommunikáció egy dolog, de mit mutatnak a makacs számok? A politikát fogyasztók emlékezhetnek még Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter 2016-ban tett interjújára, ahol elsőre (a Fidesz bevándorlás ellenes kommunikációjával szemben) elég meghökkentő dolgokról beszélt: azt mondta Varga Mihály, hogy Magyarországon a munkaerőhiány nem lehet akadálya a növekedésnek, ezért akár bevándorlókra is szükség lehet, akik dolgoznak. Varga ezt arra mondta, hogy egyes ágazatokban és szakterületen komoly probléma a munkaerőhiány, és érdemes odafigyelni a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége (MGYOSZ) által benyújtott javaslatokra, például, hogy az unión kívüli országokból kormányzati programokkal (munkásszállások, adókedvezmények) elősegítsék a munkaerő behozatalát. 
Az ukrán munkavállalók toborzásában több cég működik közre / Fotó: jobtain.hu Ukrajnából Magyarországra míg 2017-ben alig 6 ezer vendégmunkás érkezett, 2018-ban már 16 ezer, 2019-ben pedig több mint 21 ezer. Találunk köztük részben a szegénység és a katonai sorozás elől menekülő kárpátaljai magyarokat, bár onnan jelentősebb számú magyar migráció közvetlenül a 2014-es orosz–ukrán háború után indult meg. És többségében találunk ukrán nemzetiségűeket, akik a kényszerű költözést ugyanazért választották, mint a kárpátaljai magyarok. Közülük sokan az építőiparban, a mezőgazdaságban, feldolgozóiparban, illetve az autóiparban találtak munkát. 
Kecskeméten munkásszálló kiadó A Kecskeméten dolgozó vendégmunkásoknak köszönhetően a kecskeméti szálláspiac is jelentősen módosult. Tömegesen jelent meg a munkásszállásokat kínálók száma, legyen szó kiadó téglalakásokról, családiházakról, hotelekről, panelépületekről, kollégiumokról, ahol 10, 20 vagy ennél is több munkavállaló lakhat hetekig, hónapokig, amíg a szerződése szól.
2020-ban már 200 ezer külföldi élt tartósan Magyarországon
Azok a külföldiek, akik tartósan Magyarországon telepednek le, évről évre egyre többen vannak. Tavaly már közel 200 ezer külföldi tartózkodott hazánkban. Magyarország bár nem klasszikus bevándorló ország, ám ettől még igaz, hogy népszerű célponttá váltunk az utóbbi években, írja a novekedes.hu a KSH adatokra alapozva, amiből az is kiderül, hogy 2015 és 2020 között 135 ezren hagyták el Magyarországot. Ellenben csak 2019-ben több mint 62 ezer tartózkodási engedélyt adtak ki a hatóságok. De vajon miért jönnek Magyarországra a külföldiek? Az adatokból világosan látszik, hogy azoknak a száma látványosan nő, akik dolgozni akarnak. De a bevándorlásnál fontos okok közt találjuk a családegyesítést, illetve a tanulást is.Az adott év január 1-jén Magyarországon tartózkodó külföldi állampolgárok a tartózkodás célja szerint (forrás: KSH)
201820192020 Keresőtevékenység 47 924 66 660 77 905 Családegyesítés 21 966 22 393 23 935 Tanulmányok folytatása 25 449 26 976 29 101 Bevándorlás, letelepedés 30 373 30 492 31 864 Nemzetközi védelem 5 684 5 181 5 033 Egyéb és ismeretlen 30 413 29071 32 119 Összesen161 809180 773199 957 Elmondható, hogy a hazánkba érkező külföldiek közül a vietnámiak, a kínaiak és a törökök körében átlagon felüli az önfoglalkoztatók száma, vagyis azoké, akiknek saját cége van. Ők elsősorban a fővárosban telepednek le, de egyre többen választják a vidéki megyeközpontokat is. A jelentősebb nem uniós küldő országok közt ott találjuk Szerbiát és Kínát, de az orosz–ukrán fegyveres konfliktus óta, a legtöbben Ukrajnából érkeznek hozzánk. Ezt a trendet az is erősítette, hogy a kormány 2015 augusztusa óta csendben, több lépésben megkönnyítette az ukrán állampolgárok munkavállalását Magyarországon, így a cégeknek sem jár már bonyolult adminisztrációval az alkalmazásuk.Az ukrán vendégmunkások körében népszerű célpont Kecskemét
Az autóipari vállalatok a legnagyobb foglalkoztatók közé tartoznak Kecskeméten, ezért nagylétszámú munkásra van szükségük, amit a súlyos hazai munkaerőhiány miatt a multinacionális cégek mind inkább külföldi és olcsóbb munkaerővel igyekeznek enyhíteni. A Fidesz-kormány többek között közvetlenül ehhez azzal járul hozzá, hogy 2017 óta a munkaerőhiány enyhítése érdekében több körben is pályázatot írt ki munkásszállók építésének állami támogatására. Kecskemét önkormányzata is élni kívánt ezzel a lehetőséggel a Homokbánya területén, ahová két munkásszállót is terveznek. Az építkezés egyelőre leállt, mert a pályázaton 1,1 milliárd állami támogatást elnyerő cég időközben megszűnt. Nemcsak ukránokkal és nemcsak az autóiparban találkozhatunk külföldiekkel Kecskeméten. A városban működő különféle nagyobb vállalatok a munkaerő-kölcsönző cégeken keresztül egyaránt alkalmaznak szerb, ázsiai, ukrán, szlovákiai magyar és diák munkaerőt. A 24.hu a témában született korábbi cikkében arról számolt be, hogy az egyik kecskeméti autóipari alvállalkozónál, a többszáz munkás legalább fele ukrán.