- Advertisement -
A kecskeméti polgármester a helyi vállalkozások és vállalkozói érdekképviseletek képviselőivel tárgyalt a gazdasági kihívásokról és a 2021. évi városi költségvetésről, tájékoztat közösségi oldalán Szemereyné Pataki Klaudia.
„Egy jó hírrel szolgálhatok – olvasható a polgármester bejegyzésében. A vállalkozások látják, hogy épül a város, ezért többen is úgy döntöttek, hogy teljes egészében befizetik az iparűzési adót, és nem élnek az általuk igényelhető kedvezménnyel, ezzel járulva hozzá városunk fejlődéséhez. Az általuk befizetett pénzzel többek között a Rudolf Kertben létrejövő új Család és Gyermekjóléti Központ felújításához járulnak hozzá.”
Hogy kik vettek részt a találkozón és kik tárgyaltak a vállalkozások nevében az nem derül ki a polgármester beszámolójából, ahogy az sem, hogy Gaál József alpolgármesterként, vállalkozóként vagy a Bács-Kiskun Megyei Iparkamara elnökeként jelent-e meg. Mindenesetre, azon vállalkozások, akik végül úgy döntenek, hogy teljes egészében befizetik az iparűzési adójukat ebben a nehéz gazdasági helyzetben jogos elismerés illeti.
Amit a kormány elvon, arra pont nagy szükség van Kecskeméten
A Fidesz-kormány már 2019 ősze előtt – amikor még szinte minden önkormányzat élén kormánypárti politikus ült – megpróbálkozott azzal, hogy az önkormányzatok legfőbb bevételét jelentő iparűzési adó egyrészét elvonja, ha úgy tetszik, átrendezi. Ezt akkor a Fideszen belüli ellenlobbi akadályozta meg.
A 2019 őszi politikai változásokat követően, miután az ország felét és a fővárost elvesztette a Fidesz, újra napirendre került az önkormányzatiság vitája, ami azóta tovább fokozódott a településeket érintő forráselvonások és adónövelés következtében. Az Orbán-kormány a gazdasági válságra hivatkozva ugyanis elvonta a gépjármű adót, megnövelte a szolidaritási adót, és az ingyenes parkolás bevezetésével súlyos milliókat vett ki a városok zsebéből.
Kecskemét a gépjárműadó elvonása következtében 415 millió forinttól esett el 2020-ban, amivel a város 2021-ben már nem is tervezhet. Az ingyenes parkolás csak 2020 első félévben 103 millió forint bevétel kiesést okozott. A szolidaritási adó pedig a 2020. évi 1,4 milliárdról közel 3 milliárdra emelkedik 2021-ben a polgármester elmondása alapján.
A legélesebb vita nem véletlenül az iparűzési adó egy részének elvonásáról bontakozott ki. „Kecskeméten a helyi iparűzési adó a működési célú bevételek mintegy felét teszi ki”, amit Szemereyné Pataki Klaudia mondott a HVG-nek még novemberben. Kecskeméten az iparűzési adó mértéke 1,8%, ami a vállalkozások szempontjából más adóterhek mellett elenyésző tétel, ellenben a sok kicsi sokra megy elv alapján a nagyobb városok esetében, mint Kecskemét is, bevételeik nagy részét képezi, amiből kötelező feladatokat finanszíroznak.
Kecskemét eredetileg 2020-ra 12 milliárd forint iparűzési adóbevétellel tervezett, amit a korábbi években elért és növekvő bevételekre alapoztak. A tervet keresztül húzta részben a mindenkit mélyen érintő gazdasági válság, részben pedig a kormány megszorító csomagja, így ütve milliárdos lyukat a kecskeméti költségvetésen.
A polgármester, illetve a helyi vállalkozások és vállalkozói érdekképviseletek megbeszélése abból a szempontból üzenetértékű, hogy rávilágít a kormány az önkormányzatokkal szemben folytatott ellentmondásos politikájára. A feszültség ott húzódik, hogy míg az Orbán-kormány számos bevételtől megfosztotta a városokat, feladatokat és jogokat vont el tőlük, addig az értéket és forrást előállító helyi polgárok, tulajdonosok, vállalkozók ezen jogukból kifolyólag bele akarnak szólni, hogy hová és mire is adják az adójukat. Jól felfogott érdekük ugyanis az, hogy nem kormányzati alamizsnára van szüksége Kecskemétnek, amit időnként nyújtana a kormány a városoknak, hanem tervezhető működésre, ahol a helyben megtermelt erőforrásokról helyben döntenek.
- Advertisement -
