Orbán Viktor bejelentése alapján januártól a KKV szektor (kis és közepes vállalkozások, vagyis 250 főig) és az egyéni vállalkozók iparűzési adóját a felére csökkentik. Ezzel együtt a 25 ezer fő alatti települések támogatást kapnak, a nagyobb városokat pedig egyenként veszik szemügyre. Hiszen az iparűzési adó a települések rettentően fontos bevételi forrása. Tipikusan üzemeltetési és fejlesztései feladatokra ebből a kasszából tud kivenni egy település.
Polgármester a nyáron: ha kiemelik ezt az adót, akkor leállnak az önkormányzatok
Amikor már pedzegették, hogy valahogyan hozzá kell nyúlni ehhez a bevételhez, akkor Szemereyné Pataki Klaudia, az Országgyűlés Gazdasági Bizottságának kihelyezett ülésén (idén nyáron) azt mondta a városháza dísztermében, hogy:
„De ha az iparűzési adót most kiemelik az önkormányzatok finanszírozási környezetéből, akkor gyakorlatilag leálltak az önkormányzatok, és nem tudnak működni sem, tehát a másik lábát muszáj megtalálni.”
Nem olyan régen Orbán Viktor azt kérte a Magyar Kereskedelmi és Iparkamarától, hogy dolgozza ki, mit lehetne tenni. Persze a vállalkozók megsegítését megcélozva. Ebből lett az, hogy Parragh László elnök azt javasolta, hogy egy ideig talán ne kelljen egyáltalán iparűzési adót fizetniük az érintett vállalkozásoknak. Akkor Székesfehérvár fideszes polgármestere szóban nekiment Parraghnak. Azzal, hogy
valóban kedvezne a vállalkozásoknak, ha nem kellene iparűzési adót fizetniük, ugyanakkor bezárnák az óvodákat, bölcsődéket, leállna a helyi közlekedés?
Ekkor a kecskeméti ellenzék lemondásra szólította fel Gaál József alpolgármestert abban az esetben, ha belepiszkálna az iparűzési adóba a kormány a kamara javaslatára. Hiszen ő egyszerre a város egyik vezetője és az iparkamara egyik vezető tisztségviselője. Mi pedig levélben kérdeztük Gaált, de választ nem kaptunk. Egyébként Gaál József cége is kedvezményezettje az Orbán által bejelentett adófelezésnek.
Most már tudjuk: ha nem is a teljes iparűzési adót, de annak felét meghagynák a KKV szektorban és az egyéni vállalkozásoknál. Ami azt jelenti, hogy Kecskemét százmillióktól fog elesni. Most már a székesfehérvári polgármester is óvatosabban nyilvánult meg (talán történt valami a háttérben), Kecskemét polgármestere pedig örvendező mondatokat írt Facebook posztjában. A következőket (kiemelés tőlünk):
„Így rengeteg munkahelyet tudunk majd megvédeni. És minden olyan munkahelyet vissza fogunk építeni, amit a vírus elvisz. Kecskeméten továbbra is hiszünk az adócsökkentésben, nekünk már bejött!”
Most hisz az adócsökkentésben, de egy éve megemelte pont ezt az adót a város
Csakhogy úgy írta ki a közösségi oldalra a polgármester, hogy hisz az adócsökkentésben, hogy majdnem egy éve éppen megemelte Kecskemét az iparűzési adót. Persze tény, hogy előtte (2008-tól) folyamatosan csökkentette, és a maximális 2% helyett 1,6%-ra vitte le a város az iparűzési adót. A tavalyi előterjesztés azzal indokolta, hogy meg kell emelni ezt az adót, hogy már annyi vállalkozás jött ide, hogy sokkal több a jármű a városban. Fejleszteni kell az utakat, jobban a zsebükbe kell nyúlni a vállalkozásoknak, mert az ő érdekük is, hogy jobb utakon közlekedjünk a városban. Akkor 1,6%-ról 1,8%-ra emelte az adót az önkormányzat a kormánypárti képviselők szavazataival. Az ellenzék tartózkodott.
A polgármerster tehát kb. egy év alatt az iparűzési adó emelését pont úgy meg tudta magyarázni, mint annak csökkentését.
Persze az önkormányzati sajtó gondosan ügyelt a tavalyi döntésnél, hogy nehogy adóemelést írjon. Helyette a kedvezmény mértékének csökkentéséről és az adó módosításáról írtak. Ügyes, hiszen a felületes hírfogyasztónak könnyen csak a csökkentés szón akadhatott meg a figyelme. Hiszen a kommunikáció szerint az adócsökkentés kormánya vezeti az országot. Hogy nézne ki, ha adóemelésről szólnának a hírek, nem igaz?
A kormány nagylelkűségén múlik, hova és mennyit osztanak vissza
Lehet, hogy a polgármester már kapott nyugtató mondatokat a háttérben. Hogy azért majd csökkentik fentről a kieséseket. És ha így lesz, akkor ugyan mérséklődik ennek mértéke, ugyanakkor kialakul egy -talán inkább akart, mint akaratlan- függőség a kormányzók és a városvezetők között. Amennyiben nem tud az iparűzési adó teljes összegével egy önkormányzat gazdálkodni, és rá lesz szorulva a kormányzópártok nagylelkűségére, az már egészen más helyzet. Hiszen akkor lesz pénz, ha ott fent akarják, hogy legyen. Kissé eltúlozva, de rávilágítva, hogy ez mit jelent: akkor inul majd a 10-es busz, ha Orbán ad rá pénzt, és akkor viszik el a szemetet, ha Orbán erre szintén rábólint. És könnyen meglehet, hogy a tavalyi indoklásban szereplő kecskeméti útfejlesztések alól a kormány most húzta ki a forrásokat. Amennyiben tehát a kormány oszt majd vissza annyit, amennyit akar és főleg oda, ahol jónak tartja, könnyen kerülhetnek nehéz helyzetbe ellenzéki önkormányzatok, és a 2022-es választás előtt még a végén úgy tűnhet, hogy az ellenzéki polgármsterek valóban alkalmatlanok, ahogy azt az önkormányzati választás előtt nem egyszer elmondták fideszes politikusok.
Közös akcióval tiltakoznak az ellenzéki polgármesterek
Ez az a helyzet, amire az ellenzéki polgármesterek azt mondják, hogy ezzel megszűnt az önkormányzatiság. Meg azt is, hogy valójában a járványhelyzetre hivatkozva, és kihasználva a veszélyhelyzeti döntések időszakát, a másfél év múlva esedékes országgyűlési választásokra készül már a kormány. Tiltakozásuk jeléül december 23-án 19 órától egy estére kikapcsolják a díszkivilágítást.
Mekkora segítség a vállalkozásoknak a csökkentés és mekkora kiesés a településeknek?
Kecskeméten sok száz, sok ezer vállalkozás csupán néhány tízezer forint iparűzési adót fizet évente. Ez egy éppen csak megélő vállalkozás esetében is csak a bevétel 2%-a, ha több a bevétel, akkor ez 1% vagy kevesebb. Viszont a sok kicsiből (és sok valamennyivel nagyobb adóbefizetésből) a végén milliárdok jönnek össze, és ez így már jelentős összeg. Vagyis ami a vállalkozásoknak igazából csak egy jelentéktelenebb segítség (vannak sokkal nagyobb adóik, járulékaik), az összességében jelentős kiesés a városnak. És mivel egy alkalmazott, egy nyugdíjas, egy diák nem fizet ipírűzési adót és így ebből kedvezményt sem kap, könnyen megeshet, hogy viszont éppen az ő utcájukban tolódik vagy marad el a kátyúzás, mert a közös kassszába a cégek kevesebbet fizetnek be. Legyen érthetőbb: egy KATA-s egyéni vállalkozó akár sok milliós bevételre is szert tehet úgy, hogy közben egy évben 50 ezer forint iparűzési adót fizet. Most ez csak 25 ezer lesz. A másik 25 ezer a zsebében megmarad. Bár nyilván a gyermekei örülnek ennyi zsebpénznek, azért belátható, hogy évi 25 ezer forint (kb. havi 2000 forint) nem fogja őt semmiből sem kihúzni, de sok-sok 25 ezer forint a közösben már sok-sok millió forint. Ami nem folyik be majd jövőre.
Ezt lényegében éppen Kecskemét polgármstere is megfogalmazta a HVG kérdésére nem is olyan régen. Akkor ezt írtuk ennek alapján:
„A városvezető válaszában azt írta, hogy a helyi iparűzési adó százalékos arányban viszonylag kis költséget jelent a vállalkozásoknak. Ettől függetlenül a felfüggesztés nem igazán, de a hosszú távú átalakítás adhat némi segítséget a gazdasági szférának. „Egy ilyen változásnak viszont velejárója az önkormányzati költségvetések finanszírozásának átalakítása, tekintettel arra, hogy a befolyt helyi iparűzési adóból az önkormányzatok kötelező feladatokat finanszíroznak-fogalmaz.”
