Úgy tűnik, nehezen viseli a közrádiónak csúfolt Kossuth Rádió a más véleményeket. A múltkor Imrét keverték le egy műsorban, amikor arról beszélt, hogy a Fidesz liberális, keresztényellenes, Soros György által támogatott párt volt. Most pedig Mihály nem tudta kifejteni, mit gondol a szabad sajtóról.
„Mit szól hozzá, hogy a magyar miniszterelnök a lengyelekkel összefogva sikeresen megküzdött a jogainkért, és hazánk számára is elfogadható megegyezés született az uniós csúcson, miközben a magyar ellenzék képviselői ismét hazánk megbüntetéséért harcoltak Brüsszelben?”
A műsorban ezt a kérdést tették fel. Az adást szemléző Telex szerint a kérdés arra utalt, hogy az EU következő hétéves költségvetésének elfogadását Magyarország és Lengyelország sokáig vétóval akadályozta az ahhoz csatolt jogállamisági rendelet miatt. Ám végül Németország hosszas alkudozások után kompromisszumra jutott a magyar és a lengyel miniszterelnökkel. A lap szerint a műsorvezető Orbán Viktor győzelméről beszélt a műsorban, és a betelefonálók döntő része is így gondolta dobrevezés és sorosozás közepette. Ekkor jött Mihály, aki szerint már a rádió kérdésfeltevése is borzalom. Innentől a Telex alapján közöljük a beszélgetést.
Mihály: Vártuk, hogy véget érjen a szocializmus, vártuk, hogy szabad világ legyen, vártuk, hogy valaha Európához tartozhassunk, a Nyugathoz tartozhassunk. Akkor az Amerika Hangja rádió azt mondta, hogy rendkívül fontos a jogállamiság megléte, aminek eleme, hogy független legyen a bíróság, legyen független a törvényhozói szerv és a végrehajtó szerv. És a negyedik pedig, hogy legyen független a sajtó. Legyen szabad a sajtó. Most önök úgy tették fel a kérdést, hogy az ellenzék képes volt Magyarország ellen dolgozni Brüsszelben. Már a megközelítés is borzalom. (A műsorvezető megpróbál közbevágni.) Tizenhét évesen az Amerika Hangját kellett hallgatnom, és most ismét olyan világban élünk, hogyha szabad sajtót akarok hallgatni, akkor vagy az interneten tájékozódom (a műsorvezető megpróbál közbevágni), vagy pedig valamelyik nyugati sajtóterméket olvasom. Borzalom, tessék elhinni nekem…
Műsorvezető: Tehát, Gábor, nem értem. Egyrészt…
Mihály: Én Mihály vagyok.
Műsorvezető: Bocsánat, Mihály, elnézést. Szóval Mihály, én azt gondolom, hogyha nem lenne szabad ez a sajtó, mármint, hogy konkrétan nyilván a Kossuth Rádióra gondol, akkor ön nem nagyon tudná itt elmondani a véleményét. Egy.
Mihály: De uram, amikor így teszik fel a kérdést az én adómból fizetett rádióban…
Műsorvezető: Mondom egy. Tiszteljen meg, legyen szíves! (Mihály még mondja.) Jó, akkor halkítsuk le Mihályt, jó? Kicsit halkítsuk le Mihályt, jó? Köszönöm szépen. (Mihályt teljesen lehalkították, lenémították.) Tehát, egy: ha nem lenne szabad a sajtó, ön nem tudná ezt elmondani. Kettő: én nagyon szívesen beszélek önnek olyan időkről, amikor bizonyos emberek a lábukat nem tehették be bizonyos médiumokhoz, mert egyszerűen listán szerepeltek a nevek, és nem nagyon fogadták volna őket szeretettel… Most akkor hívjuk vissza Mihályt!
Itt visszahangosították Mihályt, aki azóta is mondta, amit szeretett volna.
Mihály: …ezt szeretném elmondani a Kossuth Rádióban…
Műsorvezető: Itt van még, Mihály?
Mihály: Igen, itt vagyok.
Műsorvezető: No, de egyébként az ellenzéki tevékenységgel egyetért?
Mihály (nevet):Az ellenzék lehetne százszor vérmesebb, és már régen utcára kellene vinnie az embereket.
Műsorvezető (szintén nevetve):Na, hát akkor innen folytassuk a hírek után!
Mihály: Mert… (Mihályt lekeverik.)
Műsorvezető: Köszönöm, hogy hívott bennünket, Mihály! Én azt gondolom, hogy a szabad sajtó kérdésében most nem kell vitába szállnunk.
A Telex azzal zárja a cikket, hogy itt következtek a hírek, de Mihályt már nem kapcsolták vissza utána. A műsort itt hallgathatják meg. Mihály 18 perc 54 másodpercnél kapott szót.
Tehát Mihályba úgy fojtották bele a szót, hogy közben arra hivatkozott a műsorvezető, hogy ha nem lenne Magyarországon sajtószabadság, akkor a véleményét nem mondhatta volna el a rádióban.
