Nem lesznek időben védettek a most oltott pedagógusok

0
Pedagógus szakszervezetek: minél előbb oltsák be az oktatásban dolgozókat / Fotó: atlatszo.hu
Az április 1-jén megkezdett oltások május elején kezdik az elvárt biztonságot nyújtani. Ha az iskolákat és óvodákat április 19-én megnyitják, többé-kevésbé védett és egyáltalán nem védett pedagógusok és a gyerekek fertőzhetik egymást oda-vissza. A helyzet nem sokkal lesz különb, mint ami korábban az iskolabezárásokat indokolta.

A gyakorlat szempontjából mindegy, hogy a miniszterelnök mi alapján kötötte 2,5 millió beoltott személyhez az újraindítást, hiszen bejelentése óta a járványügyi kommunikációt az újranyitás tematizálja. Szombaton már a konkrét menetrend is megjelent a Magyar Közlönyben. A várakozások szerint a húsvét utáni napokban érhetjük el a 2,5 milliós határt, amikor is az enyhítést el lehet kezdeni, ám ami most számunkra érdekes, hogy az óvodák, iskolák nyitásának dátuma április 19. Ehhez pedig április 1-től elkezdik oltani a regisztrált pedagógusokat – írja összefoglalójában a 24.hu.

Sántít a matek

Ez alapvetően jó hír, hiszen az iskolai védettség össztársadalmi érdek: ha a gyerek iskolában, óvodában van, a szülők tudnak dolgozni. De két ponton is sántít a matek. Egyrészt az oltási rend szerint a hazánkban engedélyezett vakcinák első dózisát legkorábban 21 nap múlva követi a második, ami után nagyjából egy-két hét múlva alakul ki az oltóanyag nyújtotta teljes védettség. Másrészt a pedagógusok eddig valamivel több, mint a fele regisztrált az oltásra. Magyarán úgy tűnik, április 19-étől még a beoltott pedagógusokat is túl korán küldik a potenciálisan fertőző közegbe.

Összességében megint csak azt mondhatjuk, tudományos, járványügyi szempontból nincs megalapozott magyarázat a sietségre.

A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete nyílt levélben kérte a kormányfőt, ne hozzon olyan döntést, amely miatt védelem nélkül kényszerülnének vissza az iskolákba, hiszen még sokáig kell beoltatlan gyermekekkel dolgozniuk.

Az újranyitás körüli híráradatban tegyük most egymás mellé a témánk szempontjából összetartozó tényeket, és nézzük a kockázatokat.

Mivel oltják a pedagógusokat?

A pedagógusokat és a nevelő-oktató munkát közvetlenül segítő dolgozók két ütemben, oltópontokon kapják meg a vakcinát, a részletekről SMS-ben tájékoztatják az érintetteket. Az első ütemben, április 1-3. között azok kerülnek sorra, akik március 24-éig regisztráltak, a második várhatóan a húsvét utáni héten lesz. Ez utóbbihoz legkésőbb március 29-én éjfélig kell regisztrálni.

Hasonló cikkünk  Zsúfolt sor - Olvasónk szerint összeomlott Kecskeméten az oltási rendszer

Az operatív törzs pénteki beszámolója szerint a 102 ezer pedagógus 55 százaléka, vagyis az aktív állomány alig több mint fele élt a regisztráció lehetőségével, közülük 20 ezren már megkapták az oltást. És hogy milyen vakcinát kapnak? A kormányzati tájékoztató oldal alapján:

Az oltás ezúttal is önkéntes és ingyenes, és az országban éppen rendelkezésre álló vakcinával történik.

Néhány tapasztalat még nem bizonyíték

A Magyarországon engedéllyel rendelkező vakcináknál igen eltérő, hogy mennyi időnek kell eltelnie az első és a második dózis beadása között, a minimum 21 nap. Itt látható erről egy táblázat, ahol a Pfizer és AstraZeneca mellett a kiugró érték utólagos vizsgálatok eredménye: kiderült, hogy a hatásosságot nem rontja, ha az ember később kapja a második dózist – a vakcinahiányra való tekintettel ez ugye életeket menthet.

Vannak ugyanakkor olyan tapasztalatok, amelyek szerint már az első dózis néhány nap alatt annyira megemeli az antitestek számát, hogy az már jelentős védelmet biztosít. Talán ez indokolja, hogy már akár 9-10 nap elteltével potenciálisan fertőző közegbe küldenék a pedagógusokat, csakhogy az egyes „jelek és tapasztalások” még nem számítanak bizonyítéknak.

Majd ha klinikai tesztek támasztják alá, hogy igen, adott vakcina az első dózist követően X nappal megadja az elvárt védelmet, akkor mondhatjuk, hogy a beoltott személy az első oltás után X nappal védett. Addig nem.

A számok alapján kockázatos időszak jöhet

Az első oltás beindítja az immunválaszt, megkezdődik az antitestek termelődése, de nem tudjuk, milyen mértékben, mint ahogy azt sem, ezek milyen ütemben kopnak a szervezetből. A lényeg az úgynevezett sejtes immunitás beindítása, ami viszont idő kérdése. A klinikai vizsgálatok során több idősávot is vizsgáltak, ezek eredménye, hogy 21 nap után van olyan szinten az immunválasz, hogy azt egy ismétléssel (a második dózissal) még feljebb lehet tornázni.

Hasonló cikkünk  Oltás és egészségügy: Káoszról ír egy kecskeméti orvos

Amikor ez is megtörtént, akkor jelenthetjük ki teljes felelősséggel, hogy teljes az a védelem, amit adott vakcina nyújtani tud. Ha a tervek szerint április 1-9 között oltunk, akkor a teljes védettség (21+7-14 nap) április végére, május első hetére alakul ki.

Amennyiben ezt az úgynevezett védettségi skálát nem várjuk végig, kockázatos időszak következhet.

Elvégre a helyzet nem sokkal lesz különb, mint az iskolabezárások meghirdetésekor volt. Pontosabban április 19-étől valamennyire védett és egyáltalán nem védett pedagógusok a gyerekekkel cserélgethetik a koronavírust.

Érdemes kiemelni, hogy hiába estek át sokan a betegségen, jelen tudásunk alapján nem tudjuk, a természetes fertőzés milyen fokú és mennyi ideig tartó védettséget nyújt. Ebben a helyzetben a legfontosabb, hogy minden iskolai, óvodai és bölcsődei dolgozó regisztráljon, és vegye fel az oltást amilyen gyorsan csak lehet.