- Advertisement -
A baleset 1986. április 26-án történt a csernobili V.I. Lenin Atomerőműben. Ez volt az emberiség történelmében az egyik legnagyobb nukleáris energia katasztrófa (el nem feledve Fukusima, Majak, Tomsk, Windscale nukleráis katasztrófáit). A robbanás a radioaktív anyagokat 1,5 kilométer magasságba emelte a levegőben, ami elérte Skandináviát, de a szennyezés kiterjedt Lengyelországra, Csehszlovákiára, Ausztriára és Magyarországra is. A leginkább érintett területek Ukrajna és Fehéroroszország voltak. Becslések szerint Csernobil térsége – mai tudásunk szerint – még körülbelül 20 ezer évig nem lesz biztonságosan lakható.
Paks 2 ügye igazi társadalmi kérdés
„Miről is beszélünk, amikor Paks 2-ről beszélünk? Egy tudományos-technológiai kérdésről? Egy üzleti döntésről? Egy társadalmi ügyről? Ezek közül lehetetlen egyet választani, hiszen Paks 2 ügye komplex és sokdimenziós” – teszi fel a kérdést Egres Dorottya, az Energiaklub Szakpolitikai Intézet szakértője és a BME egyetemi tanársegédje a merce.hu-n megjelent véleménycikkében.
Mint ismert tény, 2014 januárjában látott napvilágot a hír, hogy a paksi atomerőmű két új blokkját a Roszatom fogja kivitelezni és az is kiderült, hogy az Orosz Föderáció 3000 milliárd forint értékű államközi hitelt bocsát rendelkezésre, mely a beruházás 80 százalékát hivatott fedezni.
A mérnökök körében népszerű elképzelés, hogy Paks 2 szakmai kérdés, ahol nincs helye politikai, gazdasági vagy egyéb érdekeknek.
Ha azonban az oroszokkal való közreműködést üzleti döntésnek tekintjük, ahol terméket kell megvásárolnunk, akkor az állami nagyberuházások ügye már a politikusok vállán is nyugszik. És még tágabban, gondoljunk a csernobili katasztrófa szovjet politikai rendszerre gyakorolt következményére, a környezeten végzett hatalmas pusztítására, ahogyan generációk életét tette tönkre, egyszerűen elvitathatatlan.
Az utóbbi tíz évben azonban a Fidesz részéről rendszeres depolitizációs és hiperpolitizációs kísérleteket látni. A depolitizáció azt jelenti, hogy leszűkítik a döntésben résztvevők körét, és hozzáférhetetlenné tesznek alapvető fontosságú információkat. Így történt a bővítéssel kapcsolatos adatok és szerződések titkosítása során is, amelyeket csak hosszú évek után sikerült kiperelni.
A hiperpolitizációt a „Paks 2-nek nincs alternatívája” jelmondat testesíti meg, amikor is mindent felülíró értékekre és érdekekre hivatkoznak, melyek következtében semmilyen ellenvetésnek, vitának nincs helye, így pedig az atomerőmű építése össznemzeti ügy, pártérdekek és viták felett áll. Legalábbis a kormány nevében beszélő fejek szerint.
Paks2 akkor sem olcsó, ha azt nagyon sokszor elmondják
Az orosz hitel kamata jelenleg 3,95 százalékos, később felmehet 4,95 százalékig. Az orosz fél által a magyar kormány részére biztosított hitelkeret teljes összege 10 milliárd euró (jelenlegi árfolyamon csaknem 3600 milliárd forint). A beruházó az orosz Roszatom, két olyan új erőművi blokkot kell építeniük, amilyenekből egy sem működik még az EU-ban.
A Regionális Energetikai Kutatóközpont 2014-es tanulmánya pedig például azt mutatta be, hogy az eleve nagyon drága atomerőmű akkor érhetné meg, ha később sokáig magas áramárat feltételeznek. Emellett az amerikai és az európai tapasztalatok alapján átlagosan a tervezett idő kétszerese alatt sikerül befejezni egy atomerőművet, az előre tervezett költségek duplájáért, írja a szabadeuropa.hu egy januári cikkében.
Paks2-ről többször és többen is szerettek volna népszavazást kiírni, de rendre fennakad azzal az indokkal, hogy az nem vonatkozhat államközi szerződésre. És a Putyin és Orbán által megkötött Paks2 szerződés ilyennek minősül.
Viszont érdemes elgondolkodni azon, hogy mire vezethető vissza hazánkban az energia megfizethetősége mint központi téma, teszi fel a kérdést Egres Dorottya. Dr. Felsmann Balázs, a Regionális Energiagazdasági Kutatóközpont szakértője megfogalmazta a lényeget, amikor „a maslowi piramis alján lévő motivátorról” mondta, hogy „az árszignál egy rendkívül fontos szignál”.
Amíg tehát Magyarországon az alapvető szükségletek kielégítése oly sok ember számára napi nehézséget okoz, addig nem csoda, hogy az olcsó áram, nem pedig a kockázatmenedzsment vagy a technológiai kiválóság dominálja az atomenergia hazai diskurzusát.
Finnországban ugyanis a technológiai kompetencia került a fókuszba, Svájcban a felelősség kérdése, Franciaországban pedig a kockázatmenedzsment. Nálunk pedig Paks 2 tárgyalása a gazdasági előnyök és hátrányok mentén történik.
Korábbi ehhez hasonló cikkünk:
- Advertisement -
