Több ezermilliárdnyi közvagyon alapítványokba szervezését szavazta meg a Fidesz kedden, és ezzel megkezdődött a hatalomátmentés. A megszavazott törvényjavaslatok értelmében alapítványi fenntartás alá kerül a magyar felsőoktatás 70 százaléka, az állam pedig több ezermilliárd forintnyi közvagyont ad oda fideszes delegáltak által vezetett szervezeteknek.
A felsőoktatási intézmények mellett alapítványi tulajdonba kerülnek kastélyok, üdülők, kikötők, parkok, földbirtokok, színház, klinikák, részvények; pontos összesítést egyelőre nehéz adni, mert nem látható még minden alapítvány esetében, hogy milyen vagyonelemeket fognak megkapni az államtól. Annyi már biztos, hogy több száz értékes ingatlanról van szó, az egész pakett nagyságrendje pedig a Mol- és a Richter-részvények miatt több ezermilliárd forint lehet. Ami a funkciókat illeti, az alapítványi konstrukcióval most a kormány kiszervez az állam alól oktatási, kulturális, egészségügyi, mezőgazdasági, emlékezetpolitikai tevékenységeket is.
Egy másik, az államot karcsúsító tendenciába illeszkedő törvényjavaslat is volt az Országgyűlés előtt, ami a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatóságának felállításáról szólt. A jövőben ez az új hatóság felügyeli a dohánykereskedelmet, a szerencsejáték-piacot, a bírósági végrehajtást, a felszámolói névjegyzéket, valamint ellátna koncessziós feladatokat. Utóbbi miatt az új hatóság alatt működne majd a Koncessziós Tanács is. Erről írt most részletesebb cikket a Népszava.
A lap azt írja, a furcsa nevű hatóság feladata az előterjesztő – Schanda Tamás – szerint erős és egységes állami szabályozás biztosítása az állam kizárólagos hatáskörébe tartozó és egyes közhatalmi tevékenységek területén. „A leendő hatósághoz olyan területek tartoznak, ahol az elmúlt tíz évben a NER-vetette meg a lábát: a dohánykoncessziók, a szerencsejátékszervezés (kaszinók), a felszámolási eljárások, de a ide söpörnék be a bírósági végrehajtást is” – teszi hozzá a lap.
A várhatóan októberben felálló hatóság a kormányoktól függetlenül működne, és olyan jogokat kap, amelyek eddig csak a kormányt, vagy annak egyes tagjait illették meg. Az SZTFH felügyeli például a jövőben a szerencsejáték-szervezők pénzmosás elleni szabályainak egy részét is, miközben erre vannak más kijelölt szervezetek.
Az SZTFH elnökét kilenc évre a – most regnáló – miniszterelnök nevezi ki, azok helyetteseit pedig az elnök, szintén kilenc évre. A vezetői posztokra pedig nem kell pályázatot kiírni
– írja a lap, és hozzáteszi, a leendő vezetőktől három éves, valamely felügyelt területen szerzett szakmai múltat várnak el, de a szakmai gyakorlat mélysége nincs részletezve.
A hatóság elnökének havi illetménye az MNB elnöki fizetés 90 százaléka, ez ma havi bruttó 4,5 millió.
Az új hatóságon belül működik egy Koncessziós Tanács, „amely felügyeli a koncessziós szerződésben (szerencsejáték, dohánykisker) szabályozott tevékenységeket”, a tanács négy tagját pedig szintén a mostani miniszterelnök vagy az általa kinevezett személyek jelölik ki, írja a Népszava.
A korábbi felügyeletek – mint például a Szerencsejáték Felügyelet – megszűnnek, az új szervezet pedig átveszi az Igazságügyi tárca egyes embereit, illetve ide kerülnek a megszűnő Szerencsejáték Felügyelet, a Miniszterelnöki Kormányiroda, illetve a Nemzeti Dohánykereskedelmi Zrt. egyes munkatársai is.
