fbpx
22.1 C
Kecskemét
2021. augusztus 3., kedd
KecsUPItthonMeghátrált a Fidesz a lakástörvény ügyében, "csak" a világörökségi részeken állókat adnák...

FRISS HÍREK

Meghátrált a Fidesz a lakástörvény ügyében, “csak” a világörökségi részeken állókat adnák el

Kezdjük az elejétől. Több mint 1300 önkormányzati tulajdonú lakás van Kecskeméten. Böröcz László fideszes parlamenti képviselő törvényjavaslatot nyújtott be május 11-én arról, hogy kötelezővé tennék az önkormányzatoknak, hogy nagyon kedvező áron eladják ezeket az ingatlanokat, ha a bérlők jelzik vételi szándékukat. E szerint a lakás forgalmi értékének 30 százalékában állapítanák meg a vételárat. Azok a lakók is töredékáron vehetik majd meg az önkormányzat tulajdonában lévő bérlakásokat, akik csak egy-két éve laknak benne, és – mivel nincs erre vonatkozó korlátozás – akár már az adásvétel másnapján továbbadhatják sokkal magasabb, piaci áron.

Szembe megy a fideszes törvénytervezet Kecskemét érdekével

Kecskeméten a városi tulajdonú lakások (és további 110 üzlet, iroda és egyéb helyiségként nyilvántartott ingatlan) a KIK-FOR Kft. kezelésében állnak. A cég által februárban közzétett 2021. évi üzleti terv értelmében összesen 1329 db önkormányzati tulajdonú lakásról van szó.

Ebben az évben karbantartásra 105, felújításra 127 millió forintot terveznek költeni, ami kapcsán megjegyzik, hogy ennél lényegesen nagyobb összeg biztosítására lenne szükség. A KIK-FOR ezt részben ingatlanértékesítésekből igyekszik kigazdálkodni, amibe mezőgazdasági területek, építési telkek és korlátozott számban, de főleg apróbb és olcsóbb lakások tartoznak, például a Csilléri utcában található 5 db társasházi lakás. Mindez abba az önkormányzati stratégiába illeszkedik, hogy a jobb és értékesebb lakásokat magának tudja a város és csak a kevésbé értékeseket próbálja meg értékesíteni.

Értékesítésre váró önkormányzati tulajdonú lakások a Csilléri utcában

Király József önkormányzati képviselő, a KIK-FOR Kft. felügyelő bizottság elnöke kérdésünkre elmondta:

Ha elfogadná a parlament kormánypárti többsége Böröcz László lakástörvény-tervezetét az a városi tulajdonban lévő Kik-For Kft-ét, így pedig összességében Kecskemét város lakásgazdálkodását is nehéz helyzetbe hozná.

Király becslése szerint akár 600 bérlakásra is bejelentkezhetnek Kecskeméten, aminek az összértéke 9-10 milliárd forint 350 ezer Ft/nm2-rel kalkulálva. Ha ezeket a törvény értelmében kötelezően el kellene adnia az önkormányzatnak, körülbelül 1,5 milliárd forint folyna csupán be. (A képviselő itt megjegyezte azt, hogy a polgármestertől kapott tájékoztatóban 300-350 jelentkezővel számol az önkormányzat.) Ebből ugyan lehet, hogy fel lehetne újítani azokat a rossz állapotban lévő lakásokat, amiket most nem tudnak kiadni, de érdemi megoldást nem nyújtana a kecskeméti lakhatási gondokra – fejtette ki véleményét Király.

Majd hozzátette, hogy nem szabad elkótyavetyélni a Belvárosban lévő értékes önkormányzati ingatlanokat, amik közül több is műemlékvédelem alatt áll. Ha ugyanis az eladást követően ezek nem megfelelő kezekbe kerülnek, helyrehozhatatlan károkat szenvedhetnek, ami a városképet is rontja.

Király azzal zárta, hogy egyetértés mutatkozik abban, hogy ez a törvénytervezet nem szolgálja az önkormányzatok és a helyi társadalom érdekét. Szemereyné Pataki Klaudia polgármester ehhez hasonlóan nyilatkozott minap, miután a kecsUP több kérdéssel kereste meg a készülő lakástörvényről.

Egy szűk kör a rendszerváltás után nem vehette meg a bérleményt, több mint 25 év után megtehetné

Böröcz László fideszes képviselő többek között ezt a „történetileg előállt helyzetet” orvosolná, mert szerinte:

„A rendszerváltozást követő szabályozás alapján az önkormányzati és állami tulajdonú lakások bérlőinek egy szűk köre nem vehette meg az általa lakott bérleményt, de ezt most megtehetnék” – olvasható az indoklásban.

A jogalkotó szándéka továbbá az, hogy az alacsonyan meghatározott vételár kijelölésével lehetővé tennék a saját tulajdonú lakáshoz jutást azok számára, akiknek erre nincs lehetősége. A parlament előtt lévő tervezet szerint tehát a bérlők – ha akarják – a forgalmi érték 10,5-30%-áért vehetik meg az ingatlanokat.

A vételi joggal érintett lakás forgalmi értéke 30% lenne, ha a bérleti jogviszony időtartama 2021. január 1-jén nem éri el az egy évet. Ez az ár annak függvényében csökken, minél régebb óta lakik a bérlő a lakásban. Évenként egy százalékkal csökken a vételár, ami maximum 15 százalékig mehet le, ennyiért azok vehetik meg, akik legalább 15 éve ott laknak. Ha viszont a bérlő a kikalkulált (15-30 százalékos) vételárat egy összegben ki tudja fizetni, akkor csak a megállapított ár 70 százalékát kell kifizetnie, vagyis ha valaki legalább 15 éve lakik a lakásban, akkor ebben az esetben a forgalmi érték 10,5 százalékát kell kifizetnie egy összegben.

Egy kecskeméti példán keresztül ez így nézne ki. Vegyünk egy 8. emeleti, 2 szobás, 47 négyzetméteres önkormányzati panelbérlakást a Petőfi Sándor utcán, aminek a piaci értéke 22 millió forint. Ha ebben 1 éve sem lakik a bérlő, a törvény elfogadását követően 6,6 millió forintért hozzájuthatna. Ha több éve, akkor még olcsóbban.

Mégis miért váltaná apró pénzre a Fidesz a több mint 100 ezer önkormányzati tulajdonú bérlakást?

A vevő számára ez a konstrukció abban az esetben nagyon kedvező, ha rendelkezik több millió forintnyi megtakarítással. Ha azonban nincs több millió forint félretett pénze, aminek az esélye igen nagy, hiszen a lakhatását nem véletlenül a piaci ártól valamivel olcsóbb önkormányzati lakásban oldja meg, akkor marad a hitelfelvétel. A fideszes törvénymódosítási szándék mögött, miszerint jogszabállyal tennék lehetővé az önkormányzatok tulajdonában lévő lakások olcsó pénzre váltását, ez az ok is állhat: a bérlők közvetett módon történő hitelfelvételre való buzdítása a koronavírus-járvány okozta nehéz gazdasági helyzetben. Lássuk be azonban, hogy ez össz-nemzetgazdasági szempontból nem jár érdemben élénkítő hatással.

A javaslat benyújtása előtt még arról szóltak a hírek, hogy a Fidesz a műemléki védettség alatt álló önkormányzati lakások megvásárlását könnyítené meg a bérlők számára. A törvénytervezetet végül úgy nyújtották be, hogy az ország minden önkormányzati tulajdonú lakására vonatkozzon.

A kecskeméti önkormányzat és az evangélikus egyház tulajdonában lévő Luther-palota / Fotó: Bődey János

Ez több mint 100 ezer lakást érint és, ha megszavazzák a törvényt ebben a formájában az önkormányzatok 800 milliárdos vagyontól esnének el.

Egyre valószínűbb azonban az, hogy miután több fideszes polgármester is megszólalt a törvénytervezettel szemben – (a XVI. kerületi Kovács Péter marhaságnak nevezte az egészet; a győri Dézsi Csaba András is bírálta a javaslatot; Szemereyné Pataki Klaudia szerint sem szolgálja Kecskemét érdekét, ami az önkormányzati vagyonnal kapcsolatos döntést is kivenné a város kezéből) – a kormány visszakozni fog, ezt a mai napon maga Böröcz László is bejelentette, és végül csak a főváros világörökségi részén fogja támogatni, az egyébként rendkívül értékes lakások, olcsón történő eladását. Ide tartozik a budai Várnegyed, a Gellért-hegy, az Andrássy út és a pesti Duna-part, de a pesti Belváros és Terézváros is.

Egyelőre itt tart a lakástörvény ügye, ami ellen civil egyesületek, ellenzéki és kormánypárti polgármesterek is tiltakoznak. A tervezetről nincs végleges döntés, ugyanis arról még folyik a parlamenti vita.

Hirdetés

Felkapottak

Az Aldi és a Penny nyomába eredt a Lidl Kecskeméten

A multi a Szilvási és Társai Kft.-vel olvad össze, hozzá kerül a Szil-Coop Áruház üzemeltetési joga. Ezzel már két kecskeméti egysége...

Hirdetés

Legnépszerűbb

Az Aldi és a Penny nyomába eredt a Lidl Kecskeméten

A multi a Szilvási és Társai Kft.-vel olvad össze, hozzá kerül a Szil-Coop Áruház üzemeltetési joga. Ezzel már két kecskeméti egysége...