fbpx
28.6 C
Kecskemét
2021. szeptember 16., csütörtök

FRISS HÍREK

35 milliárdot bukunk a kínai vakcinabiszniszen

Magyarország az egyetlen ország az Európai Unióban, ahol nem vakcinahiány van, hanem vakcinabőség.

Ezt Orbán Viktor állapította meg szokásos pénteki rádióbeszédben. A vakcinabőség ugyanakkor egyáltalán nem pozitívum, tekintve, hogy az oltási program gyakorlatilag leállt/elérte a zenitjét. Ezt a kormány is tudja. György István államtitkár ugyancsak pénteken közölte, hogy

aki akarta, már beoltatta magát.

Már főként csak a második dózisok adminisztrálása maradt hátra. Ez látszik pl. abból, hogy szombaton alig 6 ezer oltást adtak be. Az oltásra jelentkezők száma az utóbbi héten alig 1%-kal nőtt. Az Európai Járványügyi és Betegségmegelőzési Központ a tagállami kormányok adatain alapuló összesítése azt mutatja, hogy

  • Comirnatyból (Pfizer/BioNTceh) 4,3 millió dózis érkezett péntekig Magyarországra, ebből 3,6 millió oltottak el.
  • Ugyanez a Modernánál 626 ezer érkezett és 536 ezer beadott adag.
  • Az orosz Gemaleja Szputnyik V nevű vakcinájából 2 millió érkezett, 1,7 milliót adtak be.
  • Vaxzevria (korábban AstraZeneca) 1,5 milliót küldött, bő 800 ezret adtak be belőle, de ez is bőven 1 millió fölé fog menni, mert most esedékes a halasztott második dózisok adminisztrálása.

Ezek a számok önmagukban nem mutatnák a vakcinabőséget, vagy másképpen: az érkezett és a beadott oltóanyagok alacsony arányát, ami Magyarországon alig 63%-os, szemben mondjuk Belgium és Litvánia 100%-os(!), Dánia 99%-os, vagy Ausztria, Francia- és Németország 90%-os arányával.

Az alacsony magyarországi vakcinafelhasználási ráta egy dologból következik: az Orbán-kormány iszonyúan túlrendelte magát a kínai Sinopharm oltóanyagából. Az ECDC adatai szerint a Beijing CNBG-nek nevezett vakcinából 5,2 millió érkezett Magyarországra, de csak alig harmadát adták be, több mint 60% raktárban áll.

És tekintve, hogy még a kormány szerint is beoltatta magát, aki akarta – már ott is marad.

Orbán vakcinabősége egészen magyarul azt jelenti, hogy rárohad a magyar államra többmillió kínai csoda.

A Sinopharm/Beijing CNBG egyszerre

  • a legkorszerűtlenebb-legelavultabb technológián alapuló,
  • ezért a legkevésbé hatékony,
  • egyúttal azonban a messze legdrágább vakcina,
  • azonban ebből érkezett a legtöbb Magyarországra.

Legelavultabb: magát az elölt/inaktivált koronavírust tartalmazza. A hatékonyságát még maguk a kínaiak is megkérdőjelezték, ahogy a magyar szakhatóság, az OGYÉI és az Egészségügyi Világszervezet, a WHO is. (Bár utóbb mindkét szervezet rábólintott, a WHO valószínűleg, az OGYÉI egészen biztosan politikai nyomásra egy jogszabálymódosítás után.)

A hatékonyságát továbbá Bahreinben, az Emirátusokban és Szerbiában is megkérdőjelezték. Ezekben az országokban 3. dózist is adnak azoknak, akiknek kettő után nincs ellenanyaguk és ezt igénylik. A magyar kormány ettől elzárkózik, noha már Facebook-csoport is alakult, valamint petíció is indult ennek érdekében, mert a Sinopharmmal oltottak ezreinél nem alakul ki antitestes immunizáció. Ráadásul éppen a koronavírus rizikócsoportját alkotó idősek körében maradtak tömegesen védtelenül a Sinopharmmal oltottak.

Mint az előre tudható volt.

Az ára mindezek ellenére éppen a Sinopharmnak a legmagasabb: Magyarország dózisonként 30 eurót + 5% áfát fizetett érte. Ez a jelenlegi árfolyamon több mint 11 ezer forint. A New York Times összesítése szerint ez több mint kétszerese például a Pfizer árának (5500 forint), majdnem négyszerese a Szputnyikénak (3 ezer forint), és csaknem

hússzor(!) annyi, mint az AstraZeneca egy adagja (660 forint).

A hatékonysági és drágasági kifogásokat a Fidesz és az Orbán-kormány korábban azzal ütötte el, hogy amikor szükség volt rá, csak ilyen vakcina volt a piacon és csak ilyen áron, ezért nem volt választási lehetőség. Ez akár meg elfogadható érvelés is lehetne, viszont egyáltalán nem magyarázza, hogy miért vásárolt a kormány ilyen mennyiséget éppen ilyen időzítéssel.

A szerződés szerint ugyanis a kínai gyártónak és forgalmazónak (egy NER-közeli csomagolócég közbeiktatásával) 4 hónap alatt 5 millió dózist kellett szállítania. Viszont ennek a 70%-át, 3,5 millió adagot csak az utolsó részletben, június 15-ei határidővel.

Ez az ütemezés önmagában cáfolja a kormány állítását, miszerint azért volt szükség a Sinopharmra azért volt szükségük, mert az első negyedéveben, a február-március-április járványcsúcs idején nem érkezett elég “nyugati” vakcina. Hiszen ekkor kínai oltóanyag sem érkezett elég, 3 hónap alatt csak havi 500 ezer adag.

A túlnyomó többség, 70% akkorra volt ütemezve, amikorra tudható volt, hogy lesz elegendő az EMA-engedélyes, bevizsgált vakcinából is.

Ezt a kormány tudta a legjobban, mert ők írták alá a brüsszeli beszerzésű anyagok szerződését, amiben szerepelt a szállítási ütemezés is – még novemberben, 2 hónappal a kínaiakkal létrejött megállapodás előtt.

Az előnytelen ütemezés okozta, hogy a tavaszi járványcsúcs idején hiánycikk volt még a Sinopharm is, most viszont, a hullám lecsengésekor a magyar állam nyakán maradt több mint 3 millió adag, amit már soha nem fognak beadni senkinek.

Még azoknak sem, akiknek szükségük volna rá, mert az első kettő nem tette őket védetté. Ha ugyanis az első kettő sem, akkor harmadikra is valószínűtlen, ezért el sem igen fogadnák, inkább egy mRNS-ből szeretnének boostert.

szerződés szerint a Sinopharm-vakcina szavatossági ideje 6 hónap, tehát november végén kell kiönteni őket. Arra sincs sok esély , hogy Kína visszavegye a fel nem használt mennyiséget. Könnyen lehet, hogy minapi pekingi útján Szijjártó próbálta felvetni a lehetőséget. Erre Kína, amelyik jól tudta, hogy a magyar állami gyógyszerellátó kőbányai raktárában hegyekben áll a fel nem használt Sinopharm – hozzávágott további 200 ezer adagot.

Mintegy gúnyolódásképpen, illetve jelezve, hogy milyenek függelmi viszonyok a gyarmat és a gyarmattartó között.

  • A magyar állam végsősoron 5 millió adagot rendelt, 5,2 millió kapott Kínától. Azt nem lehet tudni, hogy a nem kért 200 ezret is kifizetették-e. Anélkül összesen 150 millió eurót, 54-55 milliárd forintot fizettünk érte.
  • Egymillió embert oltottak be vele, sokakat hatástalanul, mintegy 10% nem ment el a második adagért. Elég lett volna belőle kétmillió, mint a Szputnyikból, és még mindig maradt volna.

Eltekintve attól, hogy még a beadott dózisok közül is kevés volt hatékony, túlrendelés, a több mint 60%-nyi el nem oltott, raktárban maradt Sinopharm-adag miatt

Magyarország nettó vesztesége 100 millió euró, csaknem 35 milliárd forint.

A haszon Pekingben csapódott le.

A 35 milliárdos bukás persze voltaképpen bagatell a NER Kínával kötött egyéb üzleteinek Magyarországot terhelő költségei, a Belgrád-Budapest vasút bő 700, a Fudan 560 vagy a tavaly tavasszal szintén Kínától beszerzett – szintén raktárban porosodó – 16 ezer respirátor 300 milliárdja mellett.

Csak jelzi, miként mennek a dolgok gyarmat és tartója között. Kínának öröm üzletelni a NER Magyarországával: a gyarmatok egyik fontos szerepe a fölösleges, eladhatatlan, elégtelen minőségű termékek felvásárlása.

És még ki sem kell tüntetni őket a Kínának hozott profiért. Ellenkezőleg, ők tüntetik ki a közös ügyletek haszonélvezőit. Szijjártó Péter május 31-én magyar állami kitüntetést adott át a Vang Jinek, a kínai pártállam külügyminiszterének a magyar emberek nagyrabecsülésének és köszönetének jeleként.

Eszerint a magyar emberek annál, hogy pénzt adnak Kínának, csak azt szeretik jobban, ha még ki is tüntethetik őket.

via hvgblog

Hirdetés

Felkapottak

Repülőnap 2021 – élő közvetítés a szombati napról

Közlekedési dugóval indult újra 8 év után a Kecskeméti Repülőnap. Teltházas volt a rendezvény, az időjárás is kegyes volt...

Hirdetés

Legnépszerűbb

Repülőnap 2021 – élő közvetítés a szombati napról

Közlekedési dugóval indult újra 8 év után a Kecskeméti Repülőnap. Teltházas volt a rendezvény, az időjárás is kegyes volt...