Olyan megállapodás érik a G7 pénzügyminisztereinek londoni találkozóján, ami a német pénzügyminiszter szerint „meg fogja változtatni a világot.”
Eszerint globális minimumadót vetnének ki a multinacionális cégekre.
Scholz szerint 15 százalékos társasági adó mellett az érintett országoknak esélyük lenne a járvány alatt felhalmozott adósságaik visszafizetésére. A német politikus “abszolúte bizakodó” abban, hogy a kétnapos találkozó végéig erről a konkrét megállapodás is megszületik, írja a 444.hu a BBC alapján.
A 15 százalékos értéket többen is kiindulási alapnak tartják, elképzelhető, hogy a végleges megállapodásba a “minimum 15 százalék” formula kerül bele. Az akció célja az, hogy rákényszerítsék az óriáscégeket – különösen tekintettel az internetes és más digitális cégekre -, hogy mindenütt fizessenek adót, ahol a termékeiket vagy szolgáltatásaikat ténylegesen eladják, ne csak ott, ahol a központjuk található.
Két példa a mostani gyakorlatra:
Közel 315 milliárd dolláros profitja volt tavaly a Microsoft ír leányvállalatának, de a cég nem fizetett ezután egy fillérnyi társasági adót sem, mivel adózási szempontból Bermuda szigetére van bejegyezve. Az Amazonnak pedig 2020-ban 44 milliárd eurós bevétele volt Európában, de egy cent társasági adót sem fizetett.
A magyar kormány nem fogadja el a globális minimumadó bevezetését
A globális minimumadó kérdése régóta napirenden van, de a Biden-adminisztráció hivatalba lépésével új lendületet kapott. A magyar kormány nevében erre azonban úgy reagált Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter néhény hete, hogy:
a magyar kormány nem fogadja el a globális minimumadó bevezetését, miután az Magyarországon adóemeléshez vezetne.
Az Orbán-kormány bánt a legbőkezűbben a multikkal
Az adózás területén az Európai Unióban Magyarországon a legalacsonyabb a társasági adókulcs, 9%, de mint azt gazdasági újságírók kiszámolták, a bőkezű kedvezményekkel javított, valóságos adókulcs ennél is alacsonyabb, 7,2%. Sőt a 30 legnagyobb multinacionális vállalatot – döntő többségükben német járműgyártókat – terhelő effektív kulcs 3,6%, olvasható a fordulat.net egyik tanulmányában.
A V4 országok sorrendje:
Szlovákia 22%
Csehország 19%
Lengyelország 19%
Magyarország 9%
A szomszédos Ausztriában 25 % a csúcs, Szlovéniában pedig 2019-ben emelték az adót 17-ről 19 százalékra, viszont csökkentették a személyi jövedelem adó mértékét.
A magyar kormányfő az adminisztrációját ugyan szereti retorikájában úgy feltüntetni, mint, aki a multikkal szemben az utolsó szabadságharcos. Úgy tűnik, hogy a multiellenes retorika csak szóban létezik a Fidesznél.
Az elmúlt egy-két évben több kimutatás is készült arra vonatkozóan, hogy összevessék a 2010 előtt és az azutáni időszakot a nagyvállalatoknak és multinacionális cégeknek juttatott kedvezmények szempontjából. A G7 gazdasági portál még 2018-ban mutatta ki a Külgazdasági és Külügyminisztérium adataira hivatkozva, hogy 2004–2010 között regnáló szocialista kormány 130 milliárdot, míg a 2011–2017-es években kormányon lévő Fideszes kabinetek 255 milliárd forint közpénzt utalt a cégeknek egyedi kormánydöntésekkel.
Az ezt követő évben is bőkezűen bánt Orbán a multikkal. Ez egyedi kormánydöntésekkel megítélt támogatások területén a kormány honlapján közzétett támogatási lista szerint 2018-ban összesen 86,5 milliárd forintnyi támogatás kiosztásáról döntöttek. Ez azt jelenti, hogy az Orbán-kormány 2018-ban 9,8 millió forintot adott egyetlen új munkahelyért.
A járvány sem állította meg a kormányt abban, hogy segítse a hazai nagyvállalatok és a nemzetközi multinacionális cégek beruházásait. A Külgazdasági és Külügyminisztérium adatai szerint egyedi kormánydöntés alapján 67,1 milliárd forintnyi állami támogatást osztott szét a kabinet. Összesen 27 vállalat részesült a pénzosztásból.
A magánszemélyekre és a fogyasztókra nehezednek a terhek
Alacsonyabb mértékben szedünk be adót a vállalatoktól ebben a régióban mint az OECD átlag és ezt kompenzálandó fogyasztásból származó adó jövedelem az OECD átlag fölött van. Magyarországon az üzleti szektor egésze keveset fizet, Magyarország a régió adóparadicsoma: 9%-ra szállították le a társasági nyereségadót, de a legnagyobb cégek még ennyit sem fizetnek be – 2015-ben átlagosan 0,5%-ot fizettek be
– hangzott el ez Pogátsa Zoltán közgazdász, egyetemi tanár Új Egyenlőség műsorában arra a kérdésre reflektálva, hogy miért gond, hogy a multik helyett adózunk.
Magyarország gazdaságtörténeti dilemmája az, ha csak a saját vállalati szektorát igyekszik organikusan fejleszteni az ország, akkor hamar eltűnik a térképről, mert nem tud versenyezni a nyugatiakkal, de ha adókedvezményekkel és más eszközökkel ráveszik a nyugat európai vállalatokat, hogy vegyenek részt a gazdaságában, akkor kiszolgáltatottá válik és bekerül a lefele irányuló versenybe, hiszen a régió országai egymással versenyeznek a külföldi befektetések bevonzásáért.
Magyarország azért is van rossz pozícióban, mert jogstabilitásban, infrastruktúrában, humán erőforrásban nem tud hathatósan versenyezni, ezért különösen kell támaszkodnia az adókedvezményezési eszközökre.
