A kancellári rendszert 2014-ben vezették be a magyar felsőoktatásban. Azzal a céllal, hogy az intézmények professzionálisabban működjenek. Az akkori jogszabályok szerint:
„Állami felsőoktatási intézményben az intézmény működtetését a kancellár végzi. A kancellár felel a felsőoktatási intézmény gazdasági, pénzügyi, kontrolling, belső ellenőrzési, számviteli, munkaügyi, jogi, igazgatási, informatikai tevékenységéért, az intézmény vagyongazdálkodásáért…”
Vagyis lényegében a rektorok tehermentesítésére szánták a kancellárokat, ráadásul úgy, hogy a bevezetett rendszer előnyére váljon a felsőoktatási intézményeknek.
Az ÁSZ szerint Kecskeméten a kancellári rendszer nem biztosította a nemzeti vagyon védelmétLényegében a fenti megállapítás a lényege annak a vizsgálatnak, amelyet több modellváltó egyetem tekintetében elvégzett az Állami Számvevőszék.
Össztársadalmi érdek, hogy ezek az intézmények szabályosan működjenek, maradéktalanul betartsák a gazdálkodásukat meghatározó előírásokat, szabályszerűen használják fel a rájuk bízott közpénzt, és példát mutassanak az általuk oktatott hallgatóknak is.
Így kezdi a vizsgálatról megírt rövid beszámolót az ÁSZ, tehát azzal indokolta az ellenőrzést, hogy teljesültek-e a fenti szempontok. Egészen pontosan így szól ez a rész:
Az ellenőrzés célja annak megállapítása volt, hogy a központi költségvetési szerv a fenntartóváltás előtt – a 2017-2019. közötti időszakban, valamint 2020-ban az intézmény fenntartóváltásának napjáig – a jó gazda gondosságával, az Alaptörvény előírásainak megfelelően – biztosította-e a nemzeti vagyon értékének megőrzését, védelmét és szabályszerű kezelését, illetve kimutatását.


