Mit szolgálnak a zsákok a facsemetéken?

Az utóbbi néhány évben számos helyszínen került sor faültetésre Kecskeméten civilek, magánszemélyek, társasházi, utcabeli közösségek, cégek és az önkormányzat közreműködésével egyaránt. A cselekvőket ugyan eltérő élmény és felismerés vezette el oda, hogy ásót fogjanak és fákat ültessenek, a közös bennük az, hogy muszáj zöldíteni a várost.

Már azért is, mert egy néhány éve publikált felmérés szerint 2008 és 2015 között 24 százalékkal csökkent a kecskeméti zöldfelületek kiterjedése. A paradox ebben az, hogy míg az adatok egészen mást mutatnak, a várost az itt lakók alapvetően mégis zöldnek gondolják.

Az, hogy egyre több kecskeméti ingerküszöbét elérte a zöldfelületeink problémája – amibe beletartozik a sajnálatos módon gyakran tapasztalt facsonkítás, az aszály és maga az igény arra vonatkozóan, hogy minél több zöld terünk legyen – az valamelyest összefüggésben áll a várost érintő klímaváltozás negatív felismerésével is. A nyári villámárvizeket követő vízhiány és forróság csak felszíni tünete annak a szélsőségesen megváltozó időjárásnak, ami miatt a klímaaktivisták kongatják a vészharangot; helyben is.

A faültetés locsolással jár, ami összefogást és újabb erőforrásokat követel

Gyakran hallani azt, hogy mekkora feladat és nehézség az elültetett fák öntözése. A civilek, köztük például a 10 millió Fa–Kecskemét önkéntesei ezért területfelelősöket választottak maguk közül, akik egy-egy területért felelnek, ahol előzőleg fákat ültettek. Hiába gondoznak a civilek saját erőből több ezer fát, mégis azt látni, hogy a nem általuk ültetett fák közül többet is veszélyeztet a rendszeres locsolás hiánya.

A Kecskeméti Városüzemeltetési Kft. (KVÜ) gondozásában mintegy 2.700 db 5 évnél fiatalabb facsemete tartozik. A forró júliusban az önkormányzati cég többek között arról szólt, hogy a kapacitásait végletekig kimerítette, túlórázva öntözték heti egy alkalommal a fenntartásukba tartozó kb. 3.000 m2-en ültetett fákat és mintegy 34.000 db egynyári növényt. A KVÜ továbbá arra is felhívta a figyelmet:

„Egy elültetett fa minimum 5 éves gondozást, száraz időszakban heti legalább egyszeri locsolást igényel, míg a gyökérzete úgy megerősödik és olyan talajvíz rétegig leér, amely már biztosítja önálló életét. Eddig nem volt szükség az évelők locsolására, azonban félő, hogy a szárazság ezt az állományt is megviseli. Sajnos erre már nincs kapacitásunk.”

A kihívás és az a nehézség ezekből a példákból is egyértelműen látszik, amit a kecskeméti zöldfelületek gondozása és tervezhetősége megkövetel. Jövőre és azután is, mert láthatóan a mainál sokkal több önkormányzati erőforrás bevonására lesz szükség az élhető városi életforma fenntartásában. Ehhez azonban az önkormányzati rendszernek is változnia kell Magyarországon.

Kísérleti jelleggel öntözőzsákokból és víztartályokból is locsolnak

A KVÜ kísérleti jelleggel öntözőzsákokat helyezett ki a Budai úti kőkereszthez, a rézsűbe ültetett japánakácok köré, illetve a ménteleki buszforduló facsemetéinek vízellátására.

A zsákokból lassabban, 10-12 óra alatt csepeg ki a víz, így a fácskák hatékonyabban tudják hasznosítani. Az öntözési időszak végéig az öntözőzsákokat hetente utántöltik.

Néhány napja hasonlóan kísérleti jelleggel, 5 db víztartályt helyeztek ki a város néhány pontján (Hankovszky liget, Szilágyi Erzsébet utca, Reile Géza utca, Szabad utca, Kadafalva – Mókus utcai buszforduló), hogy könnyebbé tegyék a lakóközösségek számára a facsemeték öntözését. A tartályokat hetente töltik újra.