- 2021 utolsó negyedévben a GDP 15 százalékára is ugorhat az államháztartás hiánya – közölte a miniszterelnök gazdasági főtanácsadója, Nagy Márton, aki arról is beszélt, hogy az infláció 4-5% marad a következő másfél évben.
- Benne van a levegőben, hogy a 2022-es magyar parlamenti választás erősen kockázatos esemény lesz, ezt már Zsiday Viktor befektetési szakember mondta a Válasz Online-nak adott interjújában. A választások miatt ugyanis most nyilvánvalóan lekerült a napirendről az államadósság csökkentése.
A miniszterelnök gazdaságpolitikai főtanácsadója, Nagy Márton a Portfolio.hu Budapest Economic Forum konferenciáján elmondta, hogy nincs összhang a magyar kormány költségvetési politikája, illetve a jegybank monetáris politikája között, egész pontosan „divergenciáról”, azaz széttartásról beszélt. (Nagy miután szakmai kérdésekben összekülönbözött korábbi főnökével, az MNB vezé Matolcsy Györggyel, azután került a miniszterelnök stábjáhozi.)
Nagy árat fizetünk
Nagy Márton elismerte, hogy a széttartó költségvetési és gazdaságpolitikának hosszabb távon nagy ára lesz, de ennek ellenére nem arról beszélt, hogy a kormány visszavenne a választási költekezésből, hanem arról, hogy szerinte a jegybanknak kellene inkább szigorítania. Ugyanis hiába emel kamatot a MNB a reálkamat továbbra is negatív, vagyis nincs szó monetáris szigorításról.
Madár István, a Portfolio vezető elemzője szerint „miközben a 2020-2021-es évben a magyar gazdaság teljesítménye nagyon gyorsan helyreáll, ebből a jelenlegi tervek szerint szinte semmit sem fordítanak az államadósság csökkentésére”. A Portfolio elemzője számára sem az a kérdés, hogy a választások után szigorítani kell a költségvetési politikán és arra is emlékeztetett, hogy előfordult már, hogy az az Orbán-kormány egy választási győzelem után csendben kiigazított. „Kevésbé világos, mi történne egy ellenzéki győzelem esetén, ilyen sokpárti koalíció ugyanis a rendszerváltás óta még soha nem volt Magyarországon” – jegyezte meg az elemző.
Választási költekezés következik
A következő fél évben 4900 milliárd forintot önt a kormány magyar gazdaságra a már meghirdetett intézkedések révén. Pénz van erre, hisz a kincstári számlán már most is 4500 milliárd forint áll, köszönhetően a devizakötvény-kibocsátásnak – mondta Nagy.
A számokból kiderült, hogy:
- – 600 milliárd megy a személyi jövedelemadó visszafizetésre
- – 175 milliárdba kerül rendvédelmi dolgozók egyszeri juttatása, a fegyverpénz
- – 200 milliárd kell a nyugdíjkorrekcióra és a nyugdíjprémiumra – 186 milliárdot emészt fel a 13. havi nyugdíj visszaépítése
- – 140 milliárd szükségeltetik a 25 év alattiak szja mentességéhez
- – 154 milliárdot kóstál a munkáltatói járulék csökkentése
- – 1500 milliárdot fordítanak uniós forrásokból finanszírozott beruházásokra
- – 1500 milliárdot kapnak a költségvetési forrás fizetett állami beruházások
- – 300 milliárd jut a csokra, otthonfelújításra 300
Azaz összesen 4835 milliárd forintot költ el a következő hónapokban a kormány. Így az idei utolsó negyedévben átmenetileg a GDP 15 százalékára emelkedik az államháztartási hiány, éves átlagban pedig 7,5 százalék lesz a deficit.
Varga Mihály pénzügyminiszter a konferencián arról beszélt, hogy a vita az unió és magyar kormány között tartós lesz, véleménye szerint az év végére enyhülhet annyira a feszültség, hogy végre megállapodás születhet az uniós helyreállítási alapból Magyarországnak járó támogatásokról.
Az új kockázat
Zsiday Viktor még egy veszélyforrásra hívta fel a figyelmet, ami a magyar gazdaságra leselkedik. Ez pedig a növekvő gázárak. A rezsicsökkentés kapcsán a magyar államnak évente ötszáz-nyolcszász milliárd forintot kell kifizetnie.
Hetek óta tart az energiaválság, a fontosabb energiaárak nagy kilengések mentén mozognak, ráadásul amiért ez most különösen veszélyes, hogy sokkal magasabb bázisról történnek az elmozdulások, mint a mögöttünk álló években bármikor.
