„A sztrájk egy alkotmányos alapjog, így, hogy ha a munkavállalóknak követeléseik vannak, és semmibe veszik a munkavállalót, akkor igenis joguk, alkotmányos joguk van arra, hogy sztrájkoljanak. És aki ezt kétségbe vonja, az nem demokráciába való”
– ezt Szijjártó Péter (Fidesz) jelenlegi külgazdasági és külügyminiszter mondta még 2008-ban.
A sztrájk nem azért alapjog, mert azt mondja bármelyik párthoz tartozó politikus
Azért alapjog, mert azt hosszú százados küzdelem után a dolgozók és érdekvédelmi szervezeteik kiharcolták, majd, ahogy mint például az általános választójogot, a nemzeti parlamentek jogszabályba foglalták. Időben ezek eltértek, a nálunknál szerencsésebb fejlődésen keresztül ment nyugati országokban hamarabb, mint a diktatúrák sújtotta Kelet-Közép Európa államaiban.
Miután összeomlott a Szovjetunió Magyarországon előbb az Alkotmány, majd az azt követő Alaptörvény is rögzíti a sztrájkjogot. Az ehhez vonatkozó sztrájkról szóló törvényt 1989-ben fogadták el. A törvény kimondja: a dolgozókat a gazdasági és szociális érdekeik biztosítására megilleti a sztrájk joga. A jogszabályok világosan rögzítik a sztrájkhoz kapcsolódó önkéntességet is: a munkabeszüntetésre nem kötelezhető senki, és arra sem lehet kényszeríteni senkit, hogy a jogszerű sztrájkot befejezze.
A sztrájk kollektív jog és néhány kivételtől eltekintve mindenkit megillető jog
A sztrájk joga a sztrájktörvény szerint a dolgozókat illeti meg, tehát nem egyéni, hanem kollektív jog. Ez azonban nem jelenti azt, hogy csak szakszervezetek szervezhetnek sztrájkot. Erre dolgozók egy csoportjának is lehetősége van. Van viszont néhány kivétel, ahol csak előre lefektetett szabályok mentén lehet sztrájkolni, így az igazságszolgáltatási szerveknél, a Magyar Honvédségnél, a rendvédelmi, rendészeti szerveknél (rendőrség, katasztrófavédelem stb.) és a polgári nemzetbiztonsági szolgálatoknál.
És van még olyan helyzet, amikor nem lehet sztrájkolni. Ez elsősorban az egészségügyi dolgozókat érintheti, amikor életet és testi épséget kell menteni. Nyilvánvalóan nem léphetnek sztrájkba egy zsúfolt intenzív osztály orvosai (feltehetően nem is akarnának), de pl. egy városi rendelőintézetben dolgozó szakorvosok esetében ez már elképzelhető. Tehát az egészségügyben dolgozókat is megilleti a sztrájk joga.
A sztrájk eszközéhez nem egyik napról a másikra nyúlnak a munkavállalók
Sztrájkot csak a dolgozók gazdasági vagy szociális érdekeinek védelme érdekében lehet tartani. Ha az egyeztető tárgyalás hét napon belül nem vezetett eredményre, vagy a tárgyalás a sztrájk kezdeményezőjének fel nem róható okból nem jött létre – tehát a dolgozók leültek volna tárgyalni, de a munkáltató ezt nem tette meg –, akkor sztrájkba lehet lépni.
A kabinettel nem vezettek eredményre a tárgyalások, ezért lépnek sztrájkba a pedagógusok március 16-tól
A hónapok óta folyó sztrájktárgyalások nem vezettek eredményre, ahogy a január végén tartott kétórás figyelmeztető sztrájk sem, amihez több kecskeméti iskola is csatlakozott. A két pedagógus szakszervezet a PSZ (Pedagógusok Szakszervezete) és a PDSZ (Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete) ezért március 16-ától sztrájkot hirdetett.
A sztrájk készültség közben február 14-én hétfőtől kezdetét vette a pedagógusok polgári engedetlenségi mozgalma, miután az előtte levő pénteken a kormány kiadott egy rendeletet, ami a pedagógusok szerint gyakorlatilag ellehetetleníti a sztrájkot. Az Orbán-kormány azt követeli, hogy az iskolák és óvodák reggeltől délutánig biztosítsanak gyermekfelügyeletet a sztrájk alatt is, tehát a tanárok úgy sztrájkolnának, hogy közben dolgoznak.
Kecskeméti állami és egyházi iskolákból is csatlakoztak a „sztrájk alapjog” mozgalomhoz, több kecskeméti intézményben is lesz munkabeszüntetés
Kecskeméten elsőként a Bányai Júlia és a Bolyai János Gimnázium tanárai csatlakoztak az engedetlenségi mozgalomhoz, majd több más iskola tanára követte őket vagy vállaltak szolidaritást, a Katona Gimnáziumból, a Piarista Iskolából, a Kandó Iskolából, az Aranyból és az Autista Centrumból is, amiről itt és itt írtunk a kecsup-on.
A tanárszakszervezetek eközben arról számoltak be, hogy tömegesen érkeznek visszajelzések hozzájuk arról, hogy a március 16-ára tervezett pedagógussztrájk ellehetetlenítésére kérik a tankerületi vezetők az iskolaigazgatókat – közölte március 10-én a sztrájkot szervező két szervezet. Ennek ellenére folynak a sztrájk előkészületei és csatlakozásra kérik a szervezők a pedagógusokat, nem pedagógus-munkakörben dolgozókat, szakszervezeti tagokat és szakszervezeten kívülieket egyaránt, mert megtartják a munkabeszüntetést.
Információink szerint március 16-tól több kecskeméti iskolában is élnek majd a munkabeszüntetéssel. Hogy hol és mennyien csatlakoznak annak az összeírása folyamatos, ugyanis a dolgozóknak nyilatkozniuk kell róla. Portálunk megtudta, hogy a Bányai Júlia Gimnázium és a Kecskeméti Corvin Mátyás Általános Iskola a sztrájkról a szülőket már ki is értesítette. Más forrásaink szerint további iskolák és az oktatáshoz kötődő egyes szakintézményekben is jelezték, hogy sztrájkba lépnek szerdán.
Hogy miért is sztrájkolnak a pedagógusok?
A PDSZ és a PSZ követelései a következők:
- a pedagógus-előmeneteli rendszer szerint besoroltak garantált illetménye 2022. január 1- jétől – a kormány által ajánlott 10 százalékon felül – további 45 százalékkal emelkedjen,
- az oktatási ágazatban nem pedagógus munkakörben foglalkoztatott munkavállalók garantált illetménye emelkedjen a következők szerint: A1-nél a minimálbérre, B1-nél a garantált bérminimumra, F1-nél a garantált bérminimum 130%-ára,
- a pedagógus-munkakörben foglalkoztatottak kötelező óraszáma a 2022/2023-as tanévben heti 24 óra, az osztályfőnökök kötelező óraszáma heti 22 óra legyen, majd az ezt követő tanévtől a kötelező óraszám csökkenjen a korábbi, közoktatási törvény szerinti kötelező óraszám mértékére,
- a pedagógiai és gyógypedagógiai asszisztensek legfeljebb heti 35 órát legyenek beoszthatók gyermek- vagy tanulócsoportban önállóan végzendő gyermekfelügyeletre.
Vannak azonban sokkal komplexebb követelmények is, amiért egyre több állami és egyházi iskola tanítója és tanárja megfogalmazza kritikáját. Sokan azt tapasztalják, hogy maga az oktatási rendszer került válságba. Nemcsak magasabb bért, kisebb munkaterhet és jobb oktatási körülményeket, illetve a sztrájkhoz való jogot követelnek, hanem átfogó és hosszú távra mutató valós oktatáspolitikai reformokat.
2014-ben néhány hónapig törvény garantálta, hogy a minimálbér emelkedésével együtt nőjön a pedagógusok fizetése. A 2014-es választások után hirtelen befagyasztották a bértáblát. Mindez nyolc éve történt, és azóta rengetegen hagyták el a pályát. A tanárhiány olyan tünete a hazai oktatásnak, amit csak átfogó és konszenzusra épülő tervezéssel lehet megoldani. A tanárszakszervezetek számításai szerint több mint 10 ezer pedagógus hiányzik a rendszerből.
Ha csak a fele hiányzik is, az is komoly probléma, mert a rendszer mára már olyan rosszul működik, hogy gyerekek tömegeinek vannak olvasási nehézségei. És ez hatványozódik a legrosszabb és a legjobb szociális háttérből származó gyerekek között, ahol a szegénységben élők számára nem nyújt kitörési lehetőséget a mai iskolai rendszerünk. A kormány ezt tagadja és a pillanatnyi sikereket szereti úgy beállítani, mint rendszerszintű előrelépés. Csakhogy a hosszabb idősoros kutatások rendre azt a képet mutatják, hogy a mai oktatási rendszer sem nem hatékony Magyarországon, és ez nem csak a leszakadóknak, hanem az egész ország teljesítményének rossz.
