A TASZ még 2021 őszén fordult az NNK-hoz a kórházi fertőzésekről szóló előző évi jelentésekért. Érdemi választ nem kaptak, ezért pert indítottak, amire hirtelen megjelentek a kért adatok az NNK oldalán. Most először részleges képet kaphatunk a kórházakban megjelent koronavírus-járvány mértékéről, amiből kiderül, hogy
a kórházi járványok 79%-át 2020-ban a koronavírus okozta. 429 koronavírus-járvány tört ki az egyes ellátóhelyeken, és ezekben 9847 ember fertőződött meg, tehát majdnem tízezren a kórházban kapták el a koronavírust 2020-ban Magyarországon. Közülük 1752 fő el is hunyt, vagyis minden hatodik ember belehalt a kórházban elkapott fertőzésbe.
A nem koronavírushoz kapcsolódó kórházi járványok száma 2019-hez képest nagyságrendileg azonos számú, 2019-ben 137, 2020-ban pedig 112 volt, vagyis az összes kórházi járvány 79%-át koronavírus okozta. (Járványnak számít már két egymással összefüggő fertőzéses eset is a kórházban.)
Nem válaszolnak és nem közölnek adatokat, helyben sem
A világjárvány kezdete, 2020 eleje óta nem lehet tudni helyi szintű adatokat. Arról, hogy Kecskeméten mennyi főt igazoltak koronavírussal, hányan voltak/vannak lélegeztetőgépen, közülük mennyien oltottak, mekkora a halálozás semmit nem lehet tudni.
Nagyon mozaikos képünk van arról is, hogy hány kecskeméti lakos vette fel legalább az első oltást. Tavaly novemberben, amikor a kötelező oltás körül zajlott a vita, egy közgyűlési előterjesztésből van töredékes adatunk arról, hogy a városi tulajdonban lévő cégek dolgozóinak mekkora az átoltottsága. A valaminél ez ugyan több, de csak elnagyolt képet kapunk, mert az önkormányzat a pontos dolgozói létszámot már nem tüntette fel.
Ha kéri a polgármester, ki kell adni mennyi koronavírus-fertőzöttet tartanak számon egy településen
Erről szól a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) 2021. november 11-én közölt állásfoglalása. A Hatóság egyértelműen kimondja, hogy „a települési fertőzöttségi adatok megismeréséhez fűződő közérdek jelentős, a számok ismerete szükséges mind a polgármestereknek, mind pedig a lakosságnak ahhoz, hogy a járvány elleni védekezésüket illetően megalapozott döntéseket tudjanak hozni.” A polgármestereket pedig az Infotv. szerint a közösség felé tájékoztatási kötelezettség terheli, amiről részletesen itt írtunk a kecsUP-on.
A Szövetség a Hírös Városért frakció tavaly decemberben ezért Szemereyné Pataki Klaudia polgármesterhez fordult, hogy kérjen részletes tájékoztatást 2021. szeptember 1-je utáni időszakban, a Kecskeméten történt koronavírus fertőzöttek számáról, ezt tegye meg heti rendszerességgel, és az adatokat tegye közzé a kecskemet.hu oldalon.
Kecskemét önkormányzata a Szövetség kérésére megkereste a Bács-Kiskun Megyei Kormányhivatalt, hogy tájékoztatást kérjen arról, hogyan áll a járvány Kecskeméten. A Kormányhivatal a kecskeméti önkormányzatnak viszont azt válaszolta, hogy a járványadatokra vonatkozóan tájékoztatást nem tudtak adni, írtuk meg portálunkon.
Felháborító, hogy olyan adatkérésre, amit előírnak a szabályok, az adóforintjainkból működő állami és önkormányzati intézmények nem teljesítenek, nem tudnak teljesíteni. Vagy, ha ki is kerül hónapokkal később, előtte perrel kell fenyegetőzni olyan miatt, ami automatikusan is történhetne. Ma, amikor minden adatot online kezelnek, és nem régi vagy nagyszámú papírra nyomtatott iratot kérünk, de ezeket nem adják ki, csak arra lehet gondolni, hogy tudatosan tartják vissza ezeket a közérdekű információkat.
A TASZ által kikért adatokból az látszik, hogy a koronavírus megjelenése jelentősen megnövelte a kórházi fertőzések számát, de a jelentés laikusok számára nehezen értelmezhető, ezért a részletes elemzés szakértők feladata lesz. Az adatokból az is kitűnik, hogy a magyar egészségügy nem tudja hatékonyan megvédeni a kórházakban kezelt embereket a fertőzésektől. Ahhoz, hogy hatékonyan fel lehessen lépni a probléma ellen, elengedhetetlen, hogy megfelelően monitorozzák és közérthető módon, időben közzétegyék a kórházi fertőzéses adatokat, vonja le tanulságokat a 444.hu.
