Nem tartható a hiánycél, nem kerültek be a napokban elfogadott megszorítások, a makrogazdasági pálya pedig pár hét alatt illuzórikussá vált, mégis elfogadta a parlament a 2023-as költségvetési törvényt – írja a Népszava.
A költségvetési javaslat június eleji benyújtása óta a magyar gazdaság kilátásai alapjaiban változtak meg, még sem hajtottak végre érdemi korrekciót a tervezeten, így az már az elfogadás pillanatában elavult. Néhány ponton azonban változtattak, ami árulkodik arról, mi a fontos a kormányzatnak: a beterjesztett költségvetéshez képest jelentős többletpénzeket kapnak a belső elhárítással foglalkozó titkosszolgálatok, a kormánypropaganda és természetesen a sport.
Azt nem látni, hogy a kormány hogyan akarja kezelni megszorítások nyomán előálló szociális és társadalmi és megélhetési válságot. A kormány szerint idén az infláció 8,9 százalék, 2023-ben pedig 5,2 százalék lesz. Ezzel szemben a gazdasági növekedés az idén 4,7 százalék jövőre pedig 4,1 százalék lesz – ezek a számok mára teljesen illuzórikussá váltak.
A gazdasági növekedésben túlságosan optimista a kormány, és az inflációt alulbecsülte. Nincs nyoma az elmúlt két hétben bejelentett költségvetési kiigazító intézkedéseknek, sem a kata szigorításának, sem a rezsicsökkentés jelentős szűkítésének. Mindezen változásokra nem ad választ a 2023-as költségvetés.
Mindezek ellenére a Költségvetési Tanács (KT) tagjai – Kovács Árpád KT-elnök, Matolcsy György MNB elnök, valamint Windisch László frissen kinevezett számvevőszéki elnök –, zöld utat adtak a 2023-as költségvetésnek, ugyanis az formailag megfelel az államháztartási törvények előírásainak. Kovács Árpád arra szólította fel a kormányt, hogy a kockázatok kezelésére készüljön alternatív forgatókönyvekkel. Ugyanakkor a Költségvetési Tanács üdvözölte az elmúlt napokban hozott költségvetési kiigazító intézkedéseket, a kisadózók tételes adóját érintő szűkítéseket, illetve rezsicsökkentés részleges visszavonását, ugyanis mind a két tétel javítja az államháztartás egyensúlyát.
Varga Mihály pénzügyminiszter a Facebookon arról beszélt, hogy szinte minden területnek többletforrást juttatnak. A családok támogatását 450 milliárd forinttal növelik. Nyugellátásokra 730 milliárd, oktatásra 200 milliárd, az egészségügyre 100 milliárd forinttal többet tudnak fordítani jövőre, miközben a költségvetésben létrehozta az rezsivédelmi és a honvédelmi alapot – közölte a miniszter.