A csapadékhelyzet nem javul hazánkban, csak romlik. Kecskemét és vidékén a helyzet tragikus. Az elszórt záporok kevés esőt és azt is csak kis területre hoznak, így az aszály tovább súlyosbodott. 5 mm-nél nagyobb csapadék csak nagyon kis területen hullott az elmúlt időszakban, a meleg és a sokszor szeles időben pedig hamar elillant a talajokból. A mélyebb rétegek a legtöbb helyen kritikusan szárazak. Az ország területének nagy részén súlyos vagy nagyfokú aszály van, írja összefoglalójában az Országos Meteorológiai Szolgálat (MTE).
Az elmúlt 30 nap és 90 nap csapadékösszege is rendkívül nagy hiányt mutat. Kecskemét és környékén az elmúlt 90 nap csapadékösszegének eltérése a sokéves átlaghoz képest -100 és -130 mm között alakult, tehát ennyivel kevesebb csapadék hullott az előző évek átlagához képest.
Kecskeméten, 2018 júniusában, júliusában és augusztusában összesen 255 mm csapadék hullott, 2019 ugyanezen időszakban 128 mm, 2020-ban 303 mm, 2021-ben pedig 122 mm, derül ki a KSH Kecskemét időjárási adatbázisából. Ami pedig az egy év alatt lehullott csapadékot illeti Kecskeméten az a következő: 2018-ban 529 mm, 2019-ben 489 mm, 2020-ban 590 mm, 2021-ben 465 mm.
Kecskeméten a 2022. januártól eddig lehullott csapadékösszeg nem éri el a 190 mm nagyságot, miközben 2020. január és augusztus között 432 mm, 2021 ugyanezen időszakban pedig 315 mm csapadékot mértek.
Az előttünk álló héten sem várható érdemi változás. Újabb hőhullám érkezik, a hőmérséklet csúcsértéke csütörtökig emelkedik majd, akkor 33-38 fokra számíthatunk. Pénteken érkezik egy hidegfront, mely mérsékli majd a forróságot. Számottevő csapadékra továbbra sincs kilátás. Így jellemzően tovább fokozódik az aszály, amit az is ront, hogy a hétvégén várható számottevő szél is.
Teljesen száraz lehet az Alföld a század végére nyaranta, ha nem történik semmi sem
Az Eötvös Loránd Tudományegyetem kutatóinak megjelent friss tanulmánya a masfelfok.hu szakportálon két forgatókönyvet vázolt fel a következő évtizedekre, és egyik sem túl rózsás.
Az ELTE kutatói az egyre erősebb éghajlatváltozás miatt a száraz területek terjedését valószínűsítik, elsősorban az Alföld északi és középső részein, a Kisalföldön és a Dunántúl északkeleti részén. A hetvenes-nyolcvanas évekhez képest mára 84 százalékról 68 százalékra csökkent a nedves területek aránya a júniusi adatokat összevetve.
- Az egyik előrejelzés szerint a század végére az Alföld teljes egészében száraz terület lehet, és csak a nyugati országrész marad csapadékosabb. Eszerint Magyarországot 85 százaléknál is nagyobb mértékben erdős sztyeppe uralhatja az évszázad második felére, ezzel együtt a bükkerdők teljesen eltűnhetnek, és a tölgyesek is nagyon kis területre szorulnak vissza.
- A kedvezőbb forgatókönyv szerint a kiszáradás kisebb területre korlátozódik, az Északi-középhegység és a Dunántúl jelentős része megmarad nedves területnek. Ennek a feltétele az is, hogy megfelelő intézkedések valósulnak meg a következő évtizedekben.
A témában kérdezte Keresztes László Lóránt, az LMP politikusa és a Fenntartható Fejlődés Bizottságának elnöke Nagy István agrárminisztertet arról, hogy miért nem készítették fel Magyarországot az elmúlt évtizedben a klímaváltozás következtében
fellépő aszálykárok megelőzésére és mérséklésére.
A zöld politikus szerint az Orbán-kormány ebben a kérdésben nem volt előrelátó. Nagy a válaszában kitért arra, hogy az aszályhelyzet előrejelzése érdekében 2016-ban felállt az ún. aszálymonitoring-hálózat kidolgozása, amely mostanra megközelítőleg 150 mérőállomással fedi le az ország teljes területét. Továbbá pedig az elmúlt években összesen 1 milliárd forint értékben lehetett támogatást igényelni a Vidékfejlesztési Program keretében vízvédelmi célú nem termelő beruházások megvalósítására, vizes élőhelyek létrehozására és fejlesztésére, melyek hozzájárulhatnak a talaj, a víz és a levegő védelméhez.
Hogy mire lesz elég a kormányzati intézkedés az ELTE kutatói által felvázoltakhoz képest, azt egyelőre nem látjuk. Mindenesetre Kecskemét és vidékét a nagyfokú szárazság rendkívüli módon megviseli, amivel a helyi politikának is foglalkoznia kell.
Kapcsolódó cikkünk:
Klímaváltozás: Kecskeméten márciustól eltelt 146-ból 122 nap száraz volt
