Nem teljesen előzmény nélküli a Mercedes-Benz napokban ismertté vált 400 milliárd forintos beruházása. Hasonló nagyságrendű fejlesztés felfüggesztéséről döntött a cég három éve. A 2018 nyarán beharangozott, majd 2019 tavaszán megszakított egymilliárd eurós – akkori árfolyamon még alig több mint 310 milliárd forintos – projekt keretében egy különböző architektúrájú és meghajtású modellek rugalmas gyártását lehetővé tévő, úgynevezett „full-flex” üzem épült volna Kecskeméten.
Az euróban számolva szinte azonos léptékű beruházással olyan sorokkal bővülnek majd most az összeszerelő és karosszéria üzemek, amelyek két új elektromos platform gyártását teszik lehetővé.
A fejlesztések 2019-es leállítását az újratervezés szükségességével indokolta Ludvig Orsolya, a Mercedes-Benz kecskeméti gyárának akkori kommunikációs vezetője. Mindeközben egy fontos változás történt a Mercedeseket gyártó Daimler menedzsmentjében is: 2019 májusában az elektromos autózás iránt elkötelezett Ola Källenius vette át a cég vezetését, akinek szándékai szerint a vállalat 2025 után már csak elektromos autókhoz fejleszt új platformokat, és 2030 környékére felhagy a robbanómotoros modellek gyártásával.
Ez a kecskeméti beruházáson is feltűnő: a korábbi elképzelés szerinti egység alkalmas lett volna a csak belsőégésű vagy elektromos motorral, illetve az azok kombinációjával szerelt hibrid modellek gyártására is. Az aktuális fejlesztési tervek szerint üzembe állított gyártósorokon
azonban már csak villanyautók készülhetnek majd
Várhatóan magasabb kategóriájú autók gyártását is Kecskemétre hozza majd a Mercedes, ami a munkahelyek színvonalát is emelheti. A változás hatása persze kérdéses, hogy miképp nyilvánul meg, hiszen a szintlépés következményei az egyébként viszonylag egyszerű összeszerelő munkát végző autógyáron kívül, a beszállítóknál is lecsapódhatnak, így akár a kecskeméti Mercedes magyar tulajdonú partnereinek helyzete is javulhat.
