Az elmúlt hetekben több polgármester osztotta meg félelmeit választóival a rezsiárak drasztikus növekedéséről, kényszerintézkedésekről, megszorításokról, és a többségében önkormányzati tulajdonú víziközművekről, amik csődközelben vannak az alulfinanszírozás miatt. A vészharangot először Cser-Palkovics András székesfehérvári kormánypárti politikus kongatta meg, ami alól Bács-Kiskun megye sem kivétel. Érsekcsanád polgármestere is beállt a sorba, és azt írta, hogy “Csúnya világ jön…”. Őt követte Bácsalmás fideszes polgármestere, aki bezárásokat és átköltöztetéseket jelentett be.
Kecskemét polgármestere, Szemereyné Pataki Klaudia a megszorítások bejelentését csendesebb formában tette meg. Az októberi közgyűlésen ismertette, hogy számos városi fenntartásban működő intézményben rövidített nyitvatartást vezetnek be, lesz, ahol szinteket zárnak le, például a könyvtárban, és mindenhol letekerik a fűtést. A víziközművek, köztük a Bácsvíz államosításának a terve egyelőre nem került napirendre.
A kecskemétiek körében is népszerű és főként a turizmusból élő Jász-Nagykun-Szolnok megyei Cserkeszőlő független polgármestere már nem ennyire visszafogottan kommunikált az ügyben. Varga Attila egy hónappal ezelőtt széles körben ismertette, hogyan állnak az egyeztetések a víziközművek államosításával kapcsolatban.
“Maga a tájékoztató értelmetlen volt, persze azt burkoltan megtudtuk, hogy mennyire rosszul fog járni, aki nem adja oda önként a vagyonát.” – foglalta össze akkor a találkozót a cserkeszőlői polgármester.
Ez a vég kezdete
Cserkeszőlő polgármestere ismét megszólalt a víziközművek államosításával kapcsolatban, amiről hosszan írt a város hivatalos közösségi oldalán. Varga szerint
„Itt már rég nem a víziközmű vagyonról van szó, itt a vég kezdetéről van szó az önkormányzatok szempontjából. Természtesen ez nem egy hét vagy hónap alatt fog bekövetkezni, de bizony jobb, ha felkészülnek az önkormányzatok, polgármesterek, és testületek, hogy még az is megeshet, hogy nemsokára nem lesz munkájuk.”
Hozzáteszi, „jött ez a víziközmű lenyúlási kísérlet és sok helyen valami megváltozott. Olyan tyúkszemre lépett a kormány, ami súlyosan sértette a polgármesterek eddig is túlzottan megnyirbált érdekeltségeiket, személyes érdekeiket.” Varga szerint az Orbán-kormány olyan dologhoz nyúlt, amiért a polgármesterek és képviselők teljes egzisztenciájukkal felelhetnek pártállás nélkül. „Szóval zsákutcába kergették válogatás nélkül a polgármestereket, és azok most szembe fordultak az „üldözőkkel”, mert látták, hogy eddig lehetett futni, nem tovább.”
A vég kezdete ez, véli a polgármester, aki szerint mindez az önkormányzatok teljes ledarálásáról szól, mert „A cél egyértelmű, a kormány a jelenlegi önkormányzati rendszert fenntartani nem kívánja. Zavarja őket az önkormányzati rendszer léte.” Ehelyett, véli Varga, partnerként kellene találkoznia a kormánynak és az önkormányzatoknak, mert „A kormánynak tudnia kell, hogy amikor az önkormányzatok ellen dolgozik, akkor végül is az ott lakók ellen cselekszik.”
A polgármester szerint addig nincs megoldás sem, amíg az önkormányzatokra versenytársként tekintenek az országos politikát irányítók. „Pedig nem azok vagyunk, van nekünk elég bajunk nélkülük is.” – érvel a független politikus. A legvalószínűbbnek azt tartja, hogy „a független polgármesterek zavarják őket (és szinte biztos, hogy Budapest), mivel nem tudják, hogy merre befolyásolhatják az adott település lakosságát.”
Meggyőződése szerint „Meg kell szólítani, ami nem jó vagy hibás. Ez nem jobb vagy baloldal kérdése, ez a legfontosabb kötelesség, nem csak a vezetőknek, hanem az embereknek is, éljenek vagy dolgozzanak bárhol. Egyéni kötelesség ezt képviselnie mindenkinek.” Egy üzlet ugyanis, zárja gondolatát Varga, csak akkor megfelelő, ha mind a két fél elégedett azzal.
Kerestük Varga Attilát, de kérdéseinkre nem akart válaszolni. Az indokát nem közölte. Feltételezzük csupán, talán egy korábbi cikkünk miatt, amiben leírtuk, hogy elbocsátással fenyegették meg a Cserkeszőlő Fürdő és Gyógyászati Központ szakszervezetének vezetőjét. Boros Péterné, az MKKSZ elnöke szerint akkor a fürdő igazgatója sem postán, sem személyes úton nem volt hajlandó átvenni az iratokat, majd a postán megkapott tájékoztatót is visszaküldte. A szakszervezet vezetőjét ezután előbb kiküldetésbe küldték, majd megüzenték neki, hogy március 1-jével elbocsátják. A merce.hu portál az ügyben kereste a polgármestert, de nem válaszolt a lap kérdéseire.
Csaknem kétezer milliárdos víziközmű-vagyon átvételére készül az állam
Több település, mint Érd, Eger, Pécs, Szeged kormányzati nyomásról beszél és nem adjak át a vagyonukat, míg vannak olyan városok, amik feltételekkel ugyan, de átadnák azt, ilyen Baja, Kiskunfélegyháza és Miskolc is. A kecskeméti közgyűlés még nem tárgyalta a kérdést, de információink szerint a polgármester háttértárgyalásokat kezdeményezett az illetékes minisztériummal.
Hogy mi lesz az önkormányzati tulajdonú Bácsvízzel egyelőre nem tudni. Nincs végleges döntés és alig akad némi információ. Kivételt képez ez alól a kiskunfélegyházi testületi ülés, ahol a képviselők részére kiosztott előterjesztésből kiderült, hogy az energia, valamint a nyersanyagok drágulása és azok 2023. gazdasági évre gyakorolt várható hatása miatt a Bácsvíz Zrt. elkezdte összeállítani a soron következő év üzleti tervét. És már most látható, hogy a villamosenergia költség meg fogja haladni a 4 milliárd forintot, amelynek következtében – az egyéb költségnövelő tényezők mellett – a Bácsvíz Zrt. 3,5–5 milliárd forint veszteséget fog elérni. Saját tőkéjének összege ezért negatívba fordulhat és a Bácsvíz Zrt. fizetésképtelensége 2023. I. negyedévében beállhat.
