Magyarországon a második legnagyobb iskolafenntartó az állam után a katolikus egyház. Számokban kifejezve: 140 ezer diák tanul nappali képzésben, 2500 diák esti tagozatra jár. Tanév kezdetén írták, hogy több mint 14 ezer pedagógus tanít náluk, „áldozatos munkájuk teszi lehetővé” a diákok fejlődését.
Az egyházi iskolák pedagógusai is részt vettek március elején a polgári engedetlenségben. Egy keresztény dal éneklésével, és egy bibliai idézet mögött felsorakozva kapcsolódtak a tüntetéshez a Móricz Zsigmond körtéren. „A katolikus egyházmegyei fenntartók a hangulatkeltést nem tartják célravezetőnek, különösen nem a választási kampány idején. A követelések helyett minden esetben a tárgyalásos megoldást részesítik előnyben” – írta közleményben a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia (MKPK).
A választások után a bátorság is erőre kapott, májusban már elismerték, hogy baj van. „Tudjuk, hogy anyagi és ezzel együtt társadalmi megbecsülésük nincs arányban azzal az értékes munkával, amit végeznek. Tudjuk, hogy a heti óraszám-terheik magasak, valamint aggodalommal figyeljük az egyre növekvő pedagógushiányt is. Ezen terhek enyhítése érdekében, megalakulása után felvesszük a kapcsolatot az új ágazati irányítással és tárgyalások útján kívánjuk közösen keresni és megtalálni a megoldásokat.”
Arra a kérdésre, hogy milyen eredményekre jutottak a kormánnyal folytatott tárgyalásaikon, csütörtök este érkezett válasz.
„Tisztában vagyunk a köznevelés jelenlegi, illetve pedagógusaink nehéz helyzetével, hiszen fenntartóink részesei a nevelő-oktató munka mindennapjainak is. Munkatársaink jelzik, hogy ugyanazokkal a problémákkal szembesülnek iskoláinkban, mint az állami fenntartású intézményekben. Tárgyi és anyagi körülményeik megegyeznek a világi intézményekben dolgozó kollégáik lehetőségeivel” – írta a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia (MKPK) titkársága.
Nem tudtak igazi eredményekről beszámolni a püspökök, mert ilyenek nem is voltak.
