Egy volt MCC-s diák mondta: „Ha azt mondanád, hogy az MCC ideológia- és politikamentes, az konkrétan hazugság lenne”.
„Aki nagyon liberális gondolkodású, az élből elutasítja az intézményt, ideológiailag független, de nem értéksemleges. Tehetséges, széles látókörű, nyelveket beszélő, nemzetközi tapasztalatokkal felvértezett, patrióta nemzedék formálása” a cél – mondta a diák.
Vagyis olyan elit kinevelése a cél, amely kellően felkészült, hogy az országot itthon és nemzetközi szinten is képviselni tudja. Előadásokon szemtől szemben lehet találkozni, beszélgetni nemzetközileg elismert (és olykor hírhedt) szakértőkkel. Mindezt ingyenesen, hangsúlyosan „nem a hagyományos oktatás alternatívájaként”, hanem azt minőségi tartalommal kiegészítve kínálják az MCC aranytálcáján a szerencsés kiválasztottaknak.
Az írásbeli, szóbeli és személyes beszélgetés után a felvételizők táborozáson vesznek részt, ahol vitákon és szakmai megméretéseken kell bizonyítaniuk a rátermettségüket. Négykörös a jelentkezés, de van egy ötödik kör: az elhatározás, hogy egy fiatal egyáltalán beadja-e a jelentkezést – mondta Heincz Barnabás, az egyetemi program jogi iskolájának tanulója.
A felvételizők táborozáson vesznek részt, ahol vitákon és szakmai megméretéseken kell bizonyítaniuk a rátermettségüket, a kiválasztásukról a jövőbeli szaktársaik is szavaznak. „A közösség vesz fel embereket, nem a felső vezetés dönti el, hogy ki kerül be” – mondja Heincz.
Egy másik hallgató meglátása szerint sok diák érkezik keresztény-konzervatív, egyben lévő családból, „és a diákok között is sok szép, jókedvű pár van, akik például együtt járnak misére”. A válogatás azonban nem jelenti azt, hogy szegényebb családi háttérrel ne lehetne bekerülni „Egy külföldi szakmai utazásunkon több olyan 19-20 éves diák is részt vett, aki először ült repülőn” – mondja egy kollégista.
Nyílt titok, hogy vannak, akik már most minisztériumokban dolgoznak, és többen publikálnak kormányközeli orgánumokban. „Bár a konzervativizmus egyfajta szellemi alap, kritikát meg lehet fogalmazni” – mondják többen is. Egy magát liberálisnak mondó tanuló arról számolt be, hogy mivel nem igazán tesz lakatot a szájára, meglehetősen kívülállónak érzi magát; de volt olyan is, aki elment tüntetni a tanárokért, „de nem éreztem, hogy emiatt kinéznének vagy hátrány érne”.
Valaki így foglalta össze: „Nem gond, ha valaki nem hisz a NER-ben, nincs oda Orbán Viktorért, a lényeg, hogy ne legyen rendszerkritikus, és főként ne higgyen a másik oldalban. Az MCC-n nem megafonból üvöltik az emberekre, hogy miben kell hinni, mert annál sokkal értelmesebbek a diákok, inkább logikával és érvekkel próbálják győzködni őket.”
Van egy belső kemény mag: azok, akiket Orbán Balázs például focizni visz. Ők a kiválasztottak, akiket a vezetés kiszemelt magának, és akikből ha törik, ha szakad, minimum államtitkárt faragnak. Innen nézve pedig csak járulékos veszteség, ha közben olyanok is bekerülnek az MCC-be, akik a rendszer pénzén tanulva végül az ellenzék oldalán kötnek ki. Ahogy egy forrásunk fogalmazott: „Orbánék is elmentek a Soros-ösztöndíjra. C’est la vie!”