Orosz háború: Mintha a kecskeméti Fidesz egy éve mást mondott volna

A legutóbbi ülésén a kecskeméti közgyűlés csatlakozott ahhoz a parlamenti állásfoglaláshoz, amely fideszes indítványra tette le a voksát a béke mellett. Ez volt az a napirend, amely az ellenzék szerint úgy került terítékre, hogy a képviselők nem ismerhették a pontos szövegét annak, amihez csatlakoztatni szerette volna a közgyűlést a fideszes Jánosi István képviselő. A Parlament ugyanis a kecskeméti közgyűlés idején még nem döntött erről, csak másnap szavazott róla. Többek között ezt is nehezményezte Lejer Zoltán ellenzéki frakcióvezető. Előre jelezte, hogy a Szövetség nem vesz részt a szavazáson, mert nem tudnak úgy szavazni, hogy nem ismerik azt, amit szavazásra bocsátanak.

Az elfogadott parlamenti szöveg tehát a kecskeméti szavazás után derült csak ki. Ebben eltélik az orosz agressziót, és felszólítják a nemzetközi közösséget, hogy a béke érdekében lépjen fel. Oroszországot külön nem szólította fel az Országgyűlés, hogy vonuljon ki Ukrajnából. De ezek után jön a brüsszelezés, szankciózás, európázás és inflációzás. Vagyis a fideszes békepárti kiállás jó részben a nyugat megszokott hibáztatása. A teljes szöveget tehát nem ismerhette meg a kecskeméti közgyűlés a szavazáson. Jánosi István indítványában pedig csak körvonalakban volt benne a lényeg, de ebből kimaradtak éppen a brüsszelezős, szankciózós részletek.

Az ellenzék nem csupán tartalmi kifogást tett, hanem felelevenítette az egy évvel korábbi történéseket, mondván, hogy akkor, amikor az ellenzék akarta elítéltetni az agressziót, akkor a Fidesz-KDNP kivonult a teremből, most pedig ők kezdeményeznek hasonlót. Ráadásul nem túl szerencsés elkezdeni egy olyan folyamatot, amely arról szól, hogy a közgyűlés csatlakozzon parlementi pártok idnítványára tett parlamenti állásfoglalásokhoz. A polgármester azzal érvelt, hogy ukrajnai testvérvárosaink okán Kecskemét is érintett. Csakhogy Szimferopol és Beregszász tavaly is Kecskemét testvérvárosai voltak, amikor az ellenzék próbálkozott.

Végül az ellenzék nem szavazott, a Fidesz-KDNP többség csatlakozott ahhoz az állásfoglaláshoz, amit tehát akkor még nem is fogadott el az Országgyűlés.

De akkor nézzük is meg, mi történt egy éve Kecskeméten ugyanebben a témában és ugyanebben a közgyűlésben. Csak éppen más teremben, mert a városháza felújítása miatt akkor az Agórában ülésezett a testület. 2022. Március 10-én a közgyűlésen a háborúról és a rászorulóknak nyújtott segítségekről tárgyaltak a képviselők. Itt az akkori ellenzéki farkcióvezető, Király József jelezte, hogy szeretnének rendkívüli közgyűlést, hogy ezen alkosson véleményt a közgyűlés az ukrajnával szembeni „igazságtalan” orosz háborúról. És szavazzanak arról, hogy az ukrán zászlót 30 napig tegyék ki a városházára. A képviselő elmondta, hogy már be is nyújtották az indítványt a rendkívüli közgyűlésre.

Nem mehetünk el szó nélkül néhány kirohanás mellett, már csak azért sem, mert a közgyűlési felvételen jól hallatszódik, hogy az akkori alpolgármester, most már parlamenti képviselő Szeberényi Gyula Tamás miket vágott oda Király József felszólalására. Az ellenzéki frakcióvezető arról beszélt, hogy nem érti, miért nem lehet olyan egyszerűen dönteni arról, hogy a kárpátaljaiak miatt az ukrán zászló is kikerüljön a városházára, mint ahogy ez történt „székely testvéreink” miatt. Ekkor a fideszes Szeberényi Gyula Tamás alpolgármester azt vágta közbe, hogy „nekünk igen, nektek nem”. Mármint arra utalva, hogy a székelyek szerinte kinek a testvérei és kinek nem. Király József ezt visszautasította. Amikor pedig arról beszélt Király József, hogy méltatlan ez a hozzászólás, és, hogy Magyarország szomszédjában éppen háború zajlik, akkor a következő párbeszéd alakult ki a teremben:

Szemereyné Pataki Klaudia polgármester itt átvette a szót, és elmondta, hogy úgy ítéli meg, hogy Kecskemét semmilyen háborús konfliktusba ne keveredjen bele. Ezt mondta:

„A mi célunk az hogy kimaradjunk ebből a háborúból. Magyarország teljesen és ezen belül Kecskemét is. Nem szeretném Kecskemétre irányítani a figyelmet.”

Fekete Gábor fideszes frakcióvezető erre azt mondta, hogy az ellenzék olyat akar a közgyűlésre „erőltetni”, ami abba az irányba viheti a városunkat, hogy az országunk egy háborús konfliktusba kerüljön. A polgármesterrel is egyetértett, mert szerinte

„Az ukrajnai háborúról való véleményformálás az a magyar kormánynak a dolga, nem pedig Kecskemét város dolga.”

Ezekkel az előzményekkel a polgármester összehívta végül az ellenzék indítványára a rendkívüli közgyűlést 2022. március 23-ára. Addigra már az országgyűlés elítélte tehát először (minap ugye megint) az orosz agressziót, és ennek nyomán szerette volna a kecskeméti ellenzék, ha véleményt formálna erről a közgyűlés is. Azonban a közgyűlési érdemi munka el sem tudott kezdődni, mert a Fidesz-KDNP kivonult, és így nem volt határozatképes a testület. Fekete Gábor fideszes frakcióvezető azt mondta, hogy korábban erről már elmondták a véleményüket. Amely lényegében tehát az volt, hogy az ellenzék egy nyilatkozattal háborúba sodorhatja az országot, ez nem is a város dolga, nem kellene a figyelmet ide irányítani, és különben is az agresszor elítélésével az ellenzék belesodorja az országot a háborúba.

Majd egy évre rá a kecskeméti fideszes Jánosi István indítványára a Fidesz-KDNP többség csatlakozott egy az orosz agresszort elítélő nyilatkozathoz (parlamenti fideszes indítványára), tehát mégis hozott egy ilyen döntést Kecskemét városa. A mostani országgyűlési állásfoglalást az ellenzék nem szavazta meg. Ellenzéki megszólalók szerint azért nem, mert ez a békepárti javaslat Putyin békéjét akarja. Valamint, hogy nem lehet úgy békéről beszélni, miközben a kormánypártiak orosz érdekeket szolgálnak. Ráadásul addig békéről nem lehet beszélni, míg az oroszok nem vonulnak vissza Ukrajnából. A kormánypártiak persze most arról beszélhetnek, hogy az ellenzék nem békepárti, mert nem szavazták meg a Fidesz-KDNP által szövegezett brüsszelezős békeprátiságot.